Talán az ókori olimpiai játékok óta - de lehet, hogy már jóval előtte is – az ember igyekezett díjazni a teljesítményt. Azt, ha valaki teljesítményével, képességével, tudásával kitűnik a tömegből. A science fiction és fantasy babérkoszorúja a Hugo-díj, melyet 1953 óta ítélnek oda a sci-fi és/vagy fantasy irodalom legjobbjainak. Több kategóriát is érint a díj, nem csak és kizárólag regényeket és novellákat jelölnek, hanem forgatókönyveket, képregényeket, tényirodalmat, név szerint szerzőket, magazinokat, amatőr írókat és művészeket.
Az idei évben szerencsénk van, hiszen szám szerint öt történet is elérhető magyar nyelven a jelöltek közül, és mondanom sem kell, hogy mind az öt remek és olvasásra érdemes könyv. A 2018 legjobb amatőr (rajongói) író kategóriában egy magyar név is feltűnik: Takács Bogi. A világlátott írónő jelenleg Amerikában él, honlapján azt írja, hogy spekulatív fikciókkal és költészettel foglalkozik. Sajnos én nem találtam magyar nyelven megjelent művét. Reméljük, egy 2018-as Hugo-díj majd felkelti egy magyar kiadó vagy magazin figyelmét.
Agave Kiadó
Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa
Ez a könyv a legjobb sorozat kategóriában jelölt Isteni városok sorozatnyitó kötete. Egy szürreális város mindennapjaiba tekinthet be az olvasó, ahol a sikátorok múltba vezető ajtókká váltak, miután a városlakók megdöntötték isteneik hatalmát, és imádatukat betiltották. Sokak szerint egy teljesen újszerű fantasy történet bontakozik ki a három kötetes sorozat lapjain, amely egyedi világával szinte rabul ejti az olvasót.
Agave Kiadó
John Scalzi: Az összeomló birodalom
A legjobb regény kategória egyik ígéretes jelöltje Az összeomló birodalom, a már Hugo-díjas szerző John Scalzi tollából. Az írót a kortárs science fiction egyik legjobb űropera szerzőjeként tartják számon. Ezt a könyvet egy sorozat nyitódarabjának szánták, és mi tagadás, a 2017. év kihagyhatatlan sci-fijeként emlegette az olvasóközönség. Nem véletlenül, hiszen Az összeomló birodalom egy magával ragadó, könnyed történet, ami tökéletesen alkalmas a kikapcsolódásra, és arra, hogy az ember jól érezze magát olvasás közben. Az emberiség a dimenziókon túli mező felfedezésével eljuthat a világűr számos naprendszerébe, így valóra váltva sok száz éves vágyát, hogy benépesítse a világűrt. Az emberi faj egy közös csillagbirodalomban egyesül, létrehozva az Egyesülést. Ám mint minden hatalmi rendszer, ez sem tökéletes.
Agave Kiadó
Kim Stanley Robinson: New York 2140
Szintén a legjobb regény kategóriában jelölték a New York 2140-et. Egy globális felmelegedés következményeként létrejövő új világrendbe tekinthet be az olvasó a könyv lapjain. A történet erőssége a rendkívül realisztikusan megírt világábrázolás, amely a közgazdasági információival és politikai játszmáival rendkívül hiteles képet alkot. A szereplők hamar szimpatikussá válnak, abszolút szerethetők, olyanok, akikért végig lehet izgulni egy-egy izgalmasabb fejezetet. Mindannyian a jövő New Yorkjában élnek, ugyanabban az épületben. Az ő szemükön át ismerhetjük meg a 2140-es évek városát, ez a jövőbeli város inkább hasonlít már Velencére, mint a régvolt Brit Birodalom York nevű városára. Itt már nincsenek utcák, csak csatornák és szigetek. Egy új világ, egy új emberiség városa ez.
Agave Kiadó
Mur Lafferty: Hat ébredés
Lafferty Hat ébredése is a legjobb regény kategóriában versenyez a díjért. A történet egy többgenerációs űrhajón játszódik, ami az emberiség első benépesítendő bolygója, az Artemisz felé tart, a Tau Ceti rendszerbe. A föld első generációja hagyja maga mögött a Földet hibernált állapotban. A hajót hosszú útján klónok működtetik, akik amint elérték életkoruk végét, lementik elmetérképüket egy új testbe, hogy tovább folytathassák szolgálatukat a célig. Ám egy nap a klónok legújabb változatai szörnyű dologra ébrednek, elődeik testei borítják a hajót. Kétségtelen, mindenkivel brutális módon végeztek, és az is egyértelmű, hogy a gyilkos közöttük van. Ez a történet egy igazi űrkrimi, és külön figyelemreméltó ez a többgenerációs hajókonstrukció, ami egy kicsit újragondolva kerül az olvasó elé. A klónok szerepe rengeteg lehetőséget ad a történetnek, így válik az űrutazás sokadszori feldolgozása egyedi történeté. Ennek a könyvnek mindenképpen helye van a polcomon.
Fumax Kiadó
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba
Annak ellenére, hogy a legjobb kisregény kategóriában jelölték, a Kritikus rendszerhiba az Öldöklő-naplók univerzumának nyitókötete. Egy olyan világban járunk, ahol az emberiséget hatalmas csillagközi cégek irányítják. Minden az ő profitjuknak és gyarapodásuknak van alárendelve, itt nem számít az biztonság, csak a haszon és a siker. De ebben a világban sincs egyedül az ember, a cégek által biztosított androidok kísérik őket. Egy ilyen android küldetésébe tekinthet be az olvasó. A magát Öldöklőnek nevező android vívódásának lehetünk tanúi. Öldöklő önmagának megértése és az emberiség kiirtásának gondolata közt ingadozik. Mondanom sem kell, hogy egy skizoid robot karaktere micsoda ötlet, már csak ezért is megér a könyv egy próbát. Kíváncsian várom a történet folytatásait, szeretném látni, hogy hová fejlődik ez a világ.
