Amikor a Mennyek Kapuja bezáródik, és egyetlen angyalra vár a feladat, hogy megtalálja hozzá a kulcsot, természetesen csak egy földi nő segítségével képes elboldogulni a feladattal. Jellemző. Úgy tudtad, az angyalok androgünök, nincsenek érzelmeik és úgy tökéletesek, ahogy vannak? Tévedtél. Egy végrehajtó (=katona) angyal jóképű és jó külalakú férfi alakjában materializálódik, és bár kezdetben tényleg ő maga a tökély, a kellőképpen szeles földi lány, Sarah olyan művészi módon bolondítja magába, mint egykor Éva anyánk Ádámot, olyan érzelemcunamit zúdít rá az égi lényre, hogy abba beleremeg a Menny és a Pokol egyaránt. És még mindig tévedésben vagy, mert nem egy csöpögős kis romantikus történetet tartasz a kezedben, hanem egy nagyon is fordulatos, dögös kis kalandregényt, amelynek csak a vége lett egy kicsit szirupos, és a párbeszédek csikorognak néha, de ezektől eltekintve egy meglepően szórakozató és izgalmas alkotáshoz van szerencsénk, amelyből a humor sem hiányzik. Luciferre mondom, nem gondoltam volna, hogy ki lehet hozni egy ilyen jó kis olvasnivalót az angyal és az ember ezerszer megírt szerelméből.
Sarah, a pincérlány egy este gyanútlanul sétál haza munka után, amikor arra lesz figyelmes, hogy az ajtaja előtt egy rabló éppen összerugdos egy mezítelen férfit. Megsajnálja a szerencsétlent, és felviszi magához, hogy ellássa a sebeit, azonban másnap reggel arra ébred, hogy a borzalmas sérülések eltűntek, és egy rendkívül jó pasi áll a szobája közepén, aki közli vele, hogy ő egy angyal és kellene némi segítség a Mennyek Kulcsának visszalopásához. Naná, hogy nem mond nemet, és a kalandok elkezdődnek..
Jó néhányszor szembemegy a klisékkel az írónő, amivel eléri azt, hogy mindvégig fenn tudja tartani az érdeklődést, még magadhoz sem tértél azon, hogy szinte bevezetés nélkül belecsöppentél egy mennyei kalandba, máris végigszáguld a Földön a furcsa páros, hogy előkerítse az Apokalipszis Négy Lovasát, azon célból, hogy ellopjanak mindegyiküktől egy patkó alakú medált. A lehető legextrémebb helyezetekben és külalakban bukkan fel Halál, Pestis, Viszály és Háború, és miközben hőseink a lehető legvadabb ötleteket megvalósítva próbálnak túljárni a sokezeréves eszükön, szépen lassan egymásba szeretnek annak rendje és módja szerint. Hiába küzd az angyal az érzelmei ellen, a lány szenvedélye és a kölcsönös vágy egyre erősebb lesz, és megtörténik, aminek meg kell történnie. És ezzel nemcsak a küldetés kerül komoly veszélybe, hanem az égi lény halhatatlan lelke is, és naná, hogy az Úr feladata marad, hogy rendet tegyen az érzelmek zűrzavarában.
Sarah-val együtt először csak kamillázunk a mennyei problémán, amiről hirtelen tudomást szerzünk, de amint eljut a tudatunkig, hogy ha nem kerül visszalopásra az az átkozott kulcs az Alvilágból, akkor ránk szabadul a Pokol minden sötétsége, teljes gőzzel elkezdünk szurkolni a küldetés sikeréért. Az angyal kezdetben eléggé elveszettnek tűnik földi körülmények között, de aztán amikor vészhelyzetben - amiből egyre több akad, ahogy emelkedik a tét a jól vezetett történetben - megcsillantja földöntúli képességeit, egyre dögösebb lesz. Miközben a lány őrül belefelé, hogy belezúgott egy angyalba, akitől biztosan nem remélheti, hogy viszonozza az érzelmeit, az égi lény hűvös távolságtartásba burkolódzik, hogy aztán annál szenvedélyesebben adja át magát az édes bűnnek. A férfi-nő örök párharca egy nagyon humoros, romantikus és kellőképpen misztikus kalandba csomagolva tárul elénk, amely a vége felé olyannyira eldurvul, hogy komolyan elgondolkodunk azon, hogy Lucifer tényleg olyan rossz-e, amelyennek eddig gondoltuk?
Kár, hogy pont a legvégére fogyott ki egy kicsit a szufla a történetből, de addig annyira szórakoztató ez a jól megírt történet, amelyet úgy hat át a romantika, hogy nem tűnik sziruposnak, ezért mindenkinek csak azt tudom tanácsolni, hogy ne higgyen a nem túl jól sikerült borítónak, ez nem egy giccses tucat kis semmiség, hanem egy ördögien jól összerakott angyali kalandregény, amelyet kár lenne kihagyni az életünkből!
8/10
A könyvet a szerző jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.