Vajon van olyan érdekes a festők magánélete, hogy kitöltsön egy könyvet és egy unalmas vasárnap délutánt? Talán meglepő elsőre, de a válasz határozott igen! Nagyon szeretem Nyáry Krisztián igényesen megírt könyvsorozatát, amelyben nagyjaink szerelmi életébe nyerhetünk bepillantást, de nem gondoltam volna, hogy az írók hihetetlenül izgalmas (és tragikus) szívügyei után komolyan le fognak kötni a náluk sokkal halvérűbbnek gondolt festőké. Hatalmasat tévedtem természetesen, unalomról szó sem volt, akadt itt sorozatgyilkos, aki a saját családját irtotta ki, mielőtt saját magával is végzett volna (Czigány Dezső), homoszexuális nemes, aki a jobbágyok között érezte a legjobban magát (Mednyánszky László), világhírű indiai festőművésznő, akinek magyar gyökerei és férje volt (Amrita Sher-Gil), költőfeleség (Szántó Piroska), és megannyi különleges sorsot ismerhetünk meg ebből a szerzőtől megszokott magas színvonalon megírt könyvből. Azt eddig is tudtuk, hogy Csinszka Ady halála után egy Márffy Ödön nevű festőművészhez ment feleségül, de most részletesebben is megismerhetjük ennek a házasságnak a történetét, ahogyan pl. Szinyei Merse Pál híres lila ruhás nőjének életmeséjét is. A múzsai lét halhatatlanságot ad a festészetben is, de ennek az esetek nagy többségében nagy ára van, a művészek olyan erős érzelmi hőfokon izzanak ebben a műfajban is, hogy sokszor megégetik azt, akik híres műveiket ihlették. Ismét kiderült, hogy a kiegyensúlyozott, boldog kapcsolatok száma csekély, annál több családi tragédiához, elnyomott művészi álomhoz, megnyomorodott lélekhez vezet az, ha valaki veszi magának a bátorságot, és egy festőművészhez köti az életét. Szórakoztatónak nem mondanám ezt a könyvet, hiszen nagyon sok drámai történetet dolgoz fel, ismeretterjesztő alkotásnak annál inkább, hiszen több elfeledett művészre hívja fel a figyelmet a szerző, miközben igencsak megdöbbentő családi titkokat mesél el nekünk az ismertebb alkotókról.

Nyáry Krisztián nagyon egyedi módon lett író (miközben a Magvető Kiadót igazgatja, remekül), néhány évvel ezelőtt megosztott a Facebookon egy remek írást, amelyből sokezres rajongótábor lett, és mára már a sokadik könyv. Bulvártémákról ír de egyrészt magas szívonalon és jól szerkesztve, másrészt pedig ismertségét arra használja fel, hogy felhívja a figyelmet elfelejtett alkotóinkra vagy hétköznapi hőseinkre. Ezúttal a festőművészeket vette górcső alá (nagyon komoly és időigényes kutatómunkát kellett ehhez elvégezni, hiszen meg kellett ismernie az alkotók teljes életművét ahhoz, hogy az életrajzi elemeket hozzájuk tudja passzintani), melynek eredményeként ismét kellőképpen belemerülhetünk az érdekesebbnél érdekesebb írásokba.

Nőiesen bevallom, a képzőművészet nem erős oldalam, ezért sok, számomra ismeretlen alkotóval találkozhattam a könyv oldalain (Amrita Sher-Gil, Rippl-Rónai, Munkácsy, Szinnyei Merse, Egry József, Ferenczy Károly, Czóbel Béla, Lotz Károly természetesen ismerős volt, de pl. Vajda Lajos, Berény Róbert vagy Batthyány Gyula új felfedezés volt számomra). A figyelemfelkeltő bevezető után a megszokottnál kicsit hosszabb leírások következnek az alkotókról és időnként nem kicsit bonyolult magánéletükről. Azt pl. ki gondolta volna, hogy Lotz Károly a nevelt lányáról mintázta a műveit, akivel jóval szorosabb viszonyt folytatott, mint atyait, vagy hogy Munkácsy Mihály egyetlen fia házasságon kívül született vagy azt, hogy Amrita Sher-Gil igencsak szabados szerelmi életet folytatott, amellyel akkor sem hagyott fel, amikor férjhez ment magyar unokatestvéréhez? Botrányos dolgok ezek igen, de pont abban rejlik Nyáry Krisztián titka, hogy nem a bulvárra helyezi a hangsúlyt, hanem arra, hogy bemutassa egy alkotó magánéletét, amely nem helyettesíti, hanem kiegészíti az életművet. Mert a szakmai sikerek mögött mindig ott áll a család, jó esetben egy társ, aki segít kiteljesíteni az alkotó művészetét, vagy éppen akadályozza, de mindenképpen inspirálja, vagyis nélküle nem születtek volna meg azok az alkotások, amelyek híressé tették.

Nőként sokszor fájt olvasni, hogy milyen sok asszony adta fel saját művészi karrierjét, hogy a férjét segítse. Czóbel Béla például csak felesége, Modok Mária halála után fedezte fel, hogy az éveken át készített festményeit egy ágy alatt tartotta, és azok milyen minőségi alkotások. Ferenczy Károly mindent a feleségétől, Fialka Olgától tanult, aki azonban felhagyott a festészettel, miután megszülettek a gyerekei, Vajda Júlia az életét tette fel arra, hogy az utókor elismerje első férje, Vajda Lajos tehetségét, miközben az ő életműve háttérben maradt, pedig ő sem volt kisebb kaliberű művész. Örömteli volt ugyanakkor arról olvasni, hogy milyen harmóniában élt és alkotott együtt Dénes Valéria és Galimberti Sándor, akikről azonban elfeledkeztünk, ahogyan Márffy Ödön is csak Csinszka férjeként volt benne a köztudatban, holott nagyon jó festő volt. Akadtak nagyon furcsa párok a festőművészek között, Egry József például nagyon boldogan élt feleségével, aki gazdag és művelt családból származott, ami férjéről nem igazán volt elmondható. De Batthyány Gyula és Károlyi Zsuzsanna is jól kiegészítette egymást, annak ellenére, hogy a férfi homoszexuális volt, ahogyan Munkácsy Mihály feleségét is igaztalanul támadta a hálátlan utókor, hiszen ő csinált sztárt a férjéből. Berény Róbert és Breuer Eta kapcsolata is boldog volt, pedig a csellóművész feleség soha többet nem játszott a hangszerén, miután férjhez ment.

Érdemes rászánni az időt erre a külsejében és tartalmában is igényes könyvre, amelybe nagyon könnyű belefeledkezni, mert érdekesen kerültek megírásra a történetek, izgalmas kalandozást jelent a festőművészetbe, amely nem annyira része a hétköznapjainknak, mint pl. az irodalom, ezért kellőképpen rá lehet csodálkozni az alkotókra, vagy a nem éppen közismert családi háttérre (pl. az tudjuk, hogy Szántó Piroska Vas István felesége volt, de azt nem igazán, hogy mennyire szövevényes úton találtak oda egymáshoz), amely olyan adalékokat ad hozzá a szakmai életúthoz, ami által közelebb kerülhetünk az alkotóhoz, emberközelibbé válnak a műfaj ikonikus művészei, illetve sok mindent megtudhatunk a kevésbé ismertebbekről. Számomra egy árnyalattal halványabb volt az összhatás, mint az írókról szóló könyveké (Így szerettek ők 1-2.), de ennél több hibát nem tudok felróni ennek a remek és hiánypótló alkotásnak.

9/10

A könyvet a Corvina Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.