A dunai hajós (1975)
2017. február 16. írta: FilmBaráth

A dunai hajós (1975)

Matiné, de a jobbik fajtából

a_dunai_hajos.jpg

Férfias kalandok az uraknak, romantikus hajókázás a Dunán a hölgyeknek - Jules Verne tudta, mi kell az olvasótábornak, Markos Miklós pedig tudta, hogyan vigye filmre a jól megírt történetet, és már csak egy remek szereplőgárda kellett ahhoz, hogy összeálljon gyerekkorom egyik kedvence, amelyet egy kicsit bizony megrágott az idő vasfoga, de még mindig remek szórakozást tud nyújtani a nézőjének. A dunai hajós nem több, mint egy jól sikerült kalandfilm, amelynél vannak sokkal jobbak és emlékezetesebbek, de mégis megvan benne az a bizonyos plusz, ami miatt ennyi évvel a forgatás után is magával tudja ragadni a nézőjét. Nem annyira magyarosch a sztori, mint a Sándor Mátyás, közel sem annyira acélos a történet, nem annyira karizmatikus a főszereplő, de mégis úgy érezhetjük, hogy a miénk, már csak a jó öreg Duna miatt is, amelynek szél hajtotta fodrait mindig öröm látni. Izgalmas kalandok, érdekes karakterek, akció, romantika - ennél több nem is kell, ha egy kis kikapcsolódásra vágyunk. Nem kiemelkedő darab a műfajában, de nagyon szerethető, kár lenne kihagyni az életünkből.

Borus Demeter (Koncz Gábor) megnyeri a sigmaringeni horgászversenyt, és bejelenti, hogy sportcélzattal végighajózik a Dunán, melynek során kizárólag halászatból fog élni. Azonban az indulása előtti estén kirabolnak egy kastélyt, és a nyomozással megbízott felügyelő, Dragos Károly (Agárdy Gábor) gyanúja a fiatalemberre terelődik, ezért álruhában csatlakozik hozzá, és a kalandok elkezdődnek...

Adva van egy becsületes ember, aki nemes ügyért harcol, azonban a körülmények szerencsétlen összejátszása miatt összetévesztik egy régi ellenfelével, Ivan Strigaval, aki őt halottnak hívén felveszi az eredeti nevét, a Ladkót, és a nevében gátlások nélkül kastélyokat rabolgat, abszolút mértékben meggazdagodási célzattal. Ráadásul a feleségét, Natasát is fondorlatos módon magához csalogatja, azonban az asszony ellenáll neki, és nem lesz a neje. Ebben a történetben nem sok lapot osztottak a hölgyeknek, ez egy macsó mozi, de mivel ebben az esetben Koncz Gábor és Bujtor István dönti el egymás között egy emlékezetes bunyóval, hogy kié legyen a nő, kivételesen el van nézve.

Verne hozta a szokásos formáját, ezúttal a vén Dunán vezet végig bennünket izgalmas kalandok közepette, nem unatkozunk, akad itt szabadságharc, börtönből történő szökés, életmentés, árulás és szerelem. Minden adott tehát a szórakozáshoz, mégis azt kell mondanom, hogy már közel sem tud olyan körömrágósan érdekes lenni ez a film, mint jó néhány évtizeddel ezelőtt, időnként kicsit vontatottnak tűnik a történet, de összeségében még mindig sokkal jobb, mint a mostanánban készült darabok a zsánerből. A szereposztás első osztályú, Koncz Gábor karizmatikus, mint mindig (és mi, lányok kedvünkre legeltethetjük a szemünket izmos felsőtestén, az uraknak meg üzenem, hogy nem fanyalogni, irány az edzőterem!), Bujtor István ezúttal negatív szerepben remekel, de Ötvös Csöpit persze nem lehet utálni, egy vagány gazembert kaptunk tőle,  Agárdy Gábor simán zseniális az okos és igazságos felügyelő alakítójaként. A mellékszerepekben olyan színészekhez van szerencsénk mint pl. Madaras József, Koltai Róbert, Latinovits Zoltán vagy Kállai Ferenc. Ma már nem lehetne ilyen fajsúlyos szereplőgárdát összehozni egy filmben, az biztos.

a_dunai_hajos2.jpg

A Monarchia multikulti világába merülhetünk el a filmben, igazi időutazásban lehet részünk, megismerhetjük, hogyan éltek akkoriban az emberek, mind az alsó, mind a felső osztályhoz tartozók. Miközben végigevezünk Borus Demeterrel a Dunán, bepillantást nyerhetünk egy régen letűnt korba, de mivel kalandfilmről van szó, a társadalomkritika csak olyan szinten jelenik meg a történetben, amíg még nem fekszi meg a gyomrot. Egy pindurkát jobban koncentáltak az alkotók a látványra, mint a forgatókönyvre, de mivel az irodalmi alapanyag igen magas szintű volt, a színészi játék pedig kifogástalan, nem annyira zavaró ez a kis aránytalanaság.

Összességében egy jó kis kalandfilmhez van szerencsénk, amely nem váltja meg a világot, megvannak a maga hibái, de mindenképpen érdemes rászánni az időt, mert CGI-orgia nélkül is simán bele lehet feledkezni a történetbe. Matiné, de a jobbik fajtából, régimódi kalandfilm, kicsit lassabb, kicsit ráérősebb, de a miénk.

7/10

A dunai hajós teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr2012243690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása