
Po harmadik eljövetele is ugyanazt a formulát követi, mint az előző kettő: érkezik egy újabb gonosz (akit egy újabb nagy formátumú színész, J.K. Simmons szinkronizál), akinek legyőzése ismét főhősünkre vár, miközben fontos impulzusokat ad neki fejlődése következő lépéséhez.A stáb pedig már rutinosan mozog ezek között a keretek között, teljesen sallangmentesen libbenve végig a történeten (nem mintha az előző két felvonásban sok erőlködés lett volna). Időként talán már túl nyilvánvaló is a rutin, például ha Kai figuráját nézem, akinek nemcsak a motivációit nehéz értelmezni, de sokszor ellenségként sem könnyű rátekinteni, nem kis részben hála annak, hogy Hans Zimmer meglepően pozitív hangulatú témát írt neki. Ezzel párhuzamosan Po szakmai kihívása (miszerint tanárrá kell válnia) is kissé mintha kényszerből szerepelne, és ennek megfelelően az első adandó alkalommal el is sikkad a személyes szál mögött.

A rutin tehát már egy hangyányit elnyűtte, de még mindig ugyanazt az élményt képes nyújtani a Kung Fu Panda, mint eddig. Mindenesetre tartok tőle, hogy innen már csak lefelé fog vezetni az út, de ha továbbra is ilyen jó érzékkel nyúlnak ehhez a világhoz és ezekhez a karakterekhez, akkor negyedszerre sem kell félnünk attól, hogy egy rossz Kung Fu Panda-filmet fogunk látni.
7,5/10
A Kung Fu Panda 3 teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán