Régen még úgy képzelték, hogy a mozi jövője a 3D után az lesz, hogy belsőnézetes és interaktív lesz. Ez félig-meddig meg is valósult a videojátékoknál, de érdekes módon ez egyáltalán nem szorította ki a filmeket és a kettő párhuzamosan tud létezni. De vajon mégis mi oka annak, hogy a főszereplő szemén keresztül felvett mozi még mindig ritkaságszámba megy? És vajon mi az oka annak, hogy egy ilyen film majdhogynem fű alatt jutott be a mozikba, ráadásul úgy, hogy hiába szinkronos, a magyar címe ugyanaz, mint az angol? Lövésem sincs.

Henry egy futurisztikus műhely/kórházban tér magához. Arca szétvágva, egyik karja, lába és szeme hiányzik, nem tud beszélni se és nincsenek emlékei. Majd elszabadul az őrület és kezdetét veszi egy bizarr és eleinte érthetetlen hajtóvadászat, amiben csak az az állandó, hogy Jimmy (Sharlto Copley) a haverunk.

2016 eddig úgy tűnik az ász akciófilmek éve, mert a Deadpool után ez is nagyot ütött. Ha nyersen akarnék fogalmazni, akkor úgy tudnám leírni ezt az élményt, hogy néztem egy gameplayt, amiben egy bitang jó grafikájú játékot valami pro kitolt bő másfél óra alatt, de hiba volna az egészet ennyire leegyszerűsíteni.

A film non-stop pörög. Néha azért egy fél jelenet erejére lassít, hogy kifújhasd magad (vagy hogy ne hányj be a kameramozgástól), de amúgy állandóan történik valami, ami 95 percre egy megsüvegelendő teljesítmény, főleg úgy, hogy egy pillanatra sem lesz unalmas. Az akciók bitang jól néznek ki, változatosak (mondjuk az ihletet mindig FPS játékok küldetéseiből merítették, de ezt el lehet nézni a mozinak), viszont ami még pluszban kiemelendő, az a humor. Már a Golyózápor óta vártam egy valamire való betegen vicces akciófilmet és tessék idén már ez a második. A casting pedig tökéletes. Te atya ég, mit művelt itt Sharlto Copley?! Ez az ember már majdhogynem könyörög azért, hogy A-listás színész lehessen. Nem is értem, hogy lehet őt ennyire ignorálni. De a többiek is jók, élükön a főgenyával.

Az egyetlen igazi problémám a filmmel, hogy ez a forgatókönyv nem éppen a legmegfelelőbb, hogy szépen fogalmazzak. 5 percenként röpködnek fölénk a megmagyarázatlan baromságok, mint például, amiért már Chappie-re is nagyon dühös voltam, hogy mi a fene az, hogy egy kiborgban olyan aksi van, amit nem lehet tölteni. Most higgyem el, hogy megcsinálnak valamit irdatlan sok pénzből, ami jó ha egy óráig működik?! Vagy hogy a sztori kecsesen elsiklik olyan apróságok fölött, minthogy hogy a fenébe csinálnak ezek halottból élőt, vagy a másik kedvencem mikor kiveszik a főhősből a nyomkövetőt, majd a következő jelenetben mintha mi sem történt volna megjelennek a semmiből a gonoszok. A végső csavar meg aztán tényleg a hülyeség netovábbja.

Mondhatnám még, hogy a kamerarángás miatt a film kétharmadánál már éreztem némi émelygést vagy elfért volna még a filmben pár karakteresebb helyszín a romos házak helyett, de ezek a hibák egy pillanatig nem fogják érdekelni a nézőt, mert egyszerre annyi impulzust kap és olyan halál laza a film, hogy ezek mindenért kárpótolják. Szóval ne tévesszen meg senkit az eddigi FPS filmek alacsony színvonala és a tény, hogy alig hallott az egészről valamit, mert ez a lényeges komponenseiben olyan lett amilyennek lennie kell: hardcore.

8/10

A Hardcore Henry teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán