Az emberi százlábú-sorozat harmadik részének megtekintése után eszméltem rá, hogy a blogunk hasábjain még nem is foglalkoztunk Tom Six rendező széles körben ismertté vált háromfelvonásos trash ámokfutásával. Micsoda bűnös mulasztás! Ez rögtön pótolni kell - tudjátok meg, mi az, ami igazán rossz! Az emberi százlábú-filmek azon az elmebeteg feltevésen alapulnak, hogy néhány ember műtéti úton egy egységes szervezetté alakítható, mégpedig a seggnél-szájnál összevarrás módszerével - a miérteket most hagyjuk. A legelöl elhelyezkedő páciens helyzete még relatíve könnyű, de a hátrébb lévők esetében már elég egyhangú élményt jelent a táplálkozás...  Na, hát ebből a valóban eredeti módon gyomorforgató alapötletből három filmre is futotta a rendező-forgatókönyvíró úrnak.

Az emberi százlábú / The Human Centipede (First Sequence) (2009)

Az első film története szerint három turista egy őrült tudós fogságába kerül, aki a fentebb vázolt iszonyatos kísérletbe vonja be áldozatait. Ez a rész szinte semmit nem tud felmutatni az alapötleten kívül, ami kiemelné a gyenge közepes kategóriából. Gyér színészi játék (a tudóst játszó Dieter Laser egy akkora színészi antitálentum, hogy szinte fizikai fájdalmat okoz a vásznon való jelenléte), fantáziátlan rendezés, semmilyen zene jellemzik a művet, és még a testhorror-faktort sem sikerül rendesen kiaknázni benne. Tom Six kezében saját ötlete csak egy ügyetlenül kivitelezett bazári mutatvány marad, nem alakul át eszközzé, nem tud vele semmit sem mondani, csak sután elpuffantja, mint egy babgulyásszagú fingot. Még a gondolatba is beleborzongok, hogy ezzel az ötlettel pl. a fiatal David Cronenberg miféle kultikus rettenetet tudott volna elszabadítani. Elbaltázott lehetőség, nem ragozom tovább.

4,5/10

Az emberi százlábú II /The Human Centipede II (Full Sequence) (2011)

"Vakok közt a félszemű a király" alapon a második rész lett a trilógia legjobb darabja, bár valljuk be, ez sem nevezhető túl nagy dicsőségnek. Itt már felüti a fejét némi önreflexió (a szellemi fogyatékos, iszonyat irritáló antihősünk konkrétan az első részből inspirálódva valósítja meg a százlábús ötletet - kezdve a szekvenciát az első etapban szereplő színésznővel), az egész mozi nyomasztó fekete-fehérben pompázik, minimális dialógusokkal és zene helyett dark ambient zörejekkel operálva (ez már Lynchnek is bevált az Eraserheadnél, és itt is sokat dob a hatáson), néhol már a színészi játék is alakulgat (Laurence R. Harvey kiváló választás volt az agybeteg Martin Lomax szerepére), a torture porn faktor pedig mindenféle jóérzésen és józan észen túllép. Tabu nincs, Tom Six ezúttal mindent és mindenkit feláldoz a véres emberi szenvedés csimborasszójának oltárán. A százlábú ideológia itt már csak ürügy, a lényeg az, hogy a film mindenkinél kicsapja a biztosítékot. Jelentem, a vállalását sikeresen teljesíti a mozi: ha más nem is, az utolsó fél óra garantáltan minden nézőt ki fog hozni a béketűrésből. Hogy mi van a történettel, a dramaturgiával, a vágásokkal, a másodlagos jelentésrétegekkel, stb.?  Tom Six betegen vigyorogva hugyozta telibe a filmkészítés hagyományos értékeit, és mindent alárendelt annak, hogy megalkothassa öncélú maszturbációnak is beillő, brutálisan hatásvadász kínzáspornó művét.

6/10

Az emberi százlábú III /The Human Centipede III (Final Sequence) (2015)

Na ezt azért nem kellett volna... A trilógia záró epizódja egy börtönben játszódik, ahol a seggfej börtönigazgató (Dieter Laser rosszabb mint valaha) és az aljadék könyvelője (Laurence R. Harvey szintén nem brillírozik) a lázadozó rabok megnevelése érdekében alkalmazzák a százlábú-formulát. Ironikus kikacsintásokból megint nincs hiány (a korábbi filmek gonosztevőit alakító színészek mellett maga Tom Six is felbukkan, mégpedig saját magát játszva), mint ahogy brutális jelenetek is akadnak. Viszont minden más hibádzik. A színészek szokás szerint borzalmas teljesítményt nyújtanak, a film egésze nagyon súlytalan, a történet nyögvenyelősen halad, ám a legnagyobb gond mégis az, hogy a készítők megpróbálták viccesre venni a figurát. Ez bizony ordas fiaskónak bizonyult: Dieter Laser ripacs előadásmódja ugyanis még azokat a poénokat is megöli, amelyek valami véletlen folytán felbukkannak az egyébként dögunalmas, és izzadtságszagú fércmunkának ható forgatókönyvben. A filmet egyszerűen kínszenvedés végignézni, még akkor is, ha egy rakás veterán B-színész is tiszteletét teszi benne (Eric Roberts, Robert LaSardo, Tommy "Tiny" Lister). Horrornak gyenge és komolyan vehetetlen, vígjátéknak meg egyszerűen szánalmas. Annak ellenére, hogy fel tud mutatni néhány nagyon undorító jelenetet (pl. az egyik rab kiherélése), egyértelműen ez a trilógia leggyengébb darabja, nem érdemes megnézni.

2/10

Mindhárom förmedvény teljes adatlapja megtalálható a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.