A héten kivételesen kénytelenek leszünk nélkülözni a francia produkciókat, de ez nem azt jelenti, hogy tipikus holtszezonos darabok nélkül maradnánk. Így érkezik a mozikba fű alatt két animációs film, egy vígjáték, amelyet minden bizonnyal túl kockázatosnak gondoltak a nyári mezőnyhöz, valamint Pierre Morel akciófilmje és a Szürke 50 árnyalatának tinédzser fiúkra belőtt verziója. Mi pedig megpróbálunk nézésre érdemeset találni közülük.
Költői kérdés, de mégis mire számítsunk egy olyan vígjátéktól, aminek az az alapfelállása, hogy valaki kamubarátokat szeretne szerezni az esküvőjére? Ha már a kiindulópont is ilyen természetes, akkor gondolhatjuk, hogy a poénok mennyire lesznek azok, és az előzetest elnézve ennek a komédiának akkor van valami esélye, ha kivételesen nem a legjobb, hanem a legrosszabb vicceket vágták össze nekünk. Az amerikai nézők (akik bő két hónapja megnézhetik már) ettől függetlenül nem számoltak be teljes katasztrófáról, de az is látható a véleményekből, hogy messze nem ez lesz az év vígjátéka.
Sean Pennből még lehet új Liam Neeson, de a Gunmanből már biztosan nem lesz új Taken. A részletekért olvassátok kritikánkat.
Van lejjebb A szürke ötven árnyalatánál - többek között ezt tudhatjuk meg A szomszéd fiúból, amely minden színvonaltalansága ellenére is egy kevéssé utálható film. Hogy miért, az kiderül kritikánkból.
A Dreamworks animációi manapság már messze nem képviselik azt a minőséget, mint egykor, a Végre otthon!-ból, azonban mintha már maga az ambíció is hiányozna, hogy egy ilyen alkotás lehessen. Jellegtelen látvány, bágyadt humor és egy cseppet sem kirajzolódó történet sugárzik az előzetesből, mintha nem is akarná elkendőzni azt, hogy a Pixar nyári duplázása és a Minyonok elől menekül a holtszezonba összehalászni pár nézőt. Természetesen a gyerekfilmek számára ez legkevésbé sem nagy kihívás, de kétlem, hogy a borzasztó jó szájreklám miatt választanák majd ezrek. (Egyébként A majmok bolygójához hasonlóan ezt az InterCom filmet sem fogja játszani a Cinema City.)
Ha a Végre otthon!-t fantáziátlansággal és bágyadt humorral kellett megvádolnom, akkor kénytelen vagyok azt mondani, ez a darab hatványozottan képviseli mindezt. Itt az animáció egyenesen mintha egy gagyi videojáték cutscene-jeiből menekült volna a filmvászonra, humornak minden bizonnyal a klasszikus mesék oldalba böködéseit szánták, de attól tartok, a modernnek és szellemesnek tartott újraértelmezés inkább lesz bárgyú és megfáradt. Ha ez az alternatíva, akkor a Dreamworks fentebb kitárgyalt produkciója máris sokkal jobb színben tűnik fel.
Szimler Bálint Kodály Method című videóihoz készült egész estés lezárására közösségi finanszírozással kalapozta össze a pénzt, és jó pár magyar zenészt nyert meg a filmhez. A Balaton Method gyakorlatilag nem lesz más, mint egy 85 perces zenélés, a kérdés már sokkal inkább az, milyen - és ebből a szempontból az előzetes hangképzés terén igencsak kihívásokkal küszködő énekese nem túl jó ómen. Mindenesetre aki a szereplők névsorát böngészve izgalomba jön, az valószínűleg nem fog csalódni, aki viszont inkább a kövtkező külföldi előadót várja a Papp Lászlóba, az nem fog sokat veszíteni, ha kihagyja.
