Ha valaki tudja, hogy mit tol Keanu Reeves, ossza már meg velem legyen szíves ezt az információt, ugyanis hihetetlen, hogy mennyire nem fog rajta az idő. A John Wick-ben is ugyanolyan eszméletlenül jól hozza az akcióhőst, mint 20 (!) évvel ezelőtt ebben a kiváló filmben. Óriási siker volt egykoron ez a nagyon jól összerakott mozi, amely a belépőt jelentette Hollywoodba Sandra Bullock-nak. A 90-es években nagyon jó akciófilmek készültek, Jan de Bont-nak mégis sikerült összehoznia egy olyat, amely magasan kiemelkedik a mezőnyből, és máig nem merült feledésbe. Az utóbbi egy-két évben nem láttam a filmet (nem mintha nem tudnám kívülről), ezért örömmel konstatáltam, hogy egyáltalán nem fogott rajta az idő, még ma is kiváló szórakozást nyújt a nézőjének!
Jack Travin (Keanu Reeves) a dögös rendőr kiválóan végzi a munkáját, ennek eredményeként megment jó néhány liftbe szorult embert, és legjobb tudomása szerint a másvilágra küldte a merénylőt. Azonban ez természetesen nincs így, Howard Payne (Dennis Hopper) túlélte a robbanást, és most nagyon dühös Jack-re. Nem, nem öli meg, inkább halálos játékot játszik vele. Bombát helyez el egy buszon, amely akkor robban, ha 50 mérföld alá esik a sebesség. Mivel a sofőr megsebesül, ezért egy utas, Annie (Sandra Bullock) próbál segíteni Jack-nek úrrá lenni a káoszon...
A 90-es évek egyik legpörgősebb akciófilmjéről van szó, kiválóan sikerült a forgatókönyv, nincs üresjárat, mindig történik valami. Amikor már azt hinnénk, hogy Jack végre nyerésre áll, akkor jön egy újabb fordulat, ami miatt minden újra a fejére áll. És bár az eszünkkel tudjuk, hogy erősen túlzásba estek az alkotók az olyan húzásokkal, mint az, hogy hiányzik egy rész az útból, vagy az abszolút alulmúlhatatlan "nem fejezték be a metróvonalat "(miközben egy menetrend szerint működő szerelvényen zajlik az utolsó összecsapás), de annyira beszippant a történet, hogy tényleg nem akadunk ki ezeken. Az utolsó percig szurkolhatunk a főszereplőknek, ámulhatunk (na jó, ma már nem annyira, de akkoriban nagyon is) a látványos jeleneteken (abszolút kedvenc, amikor a buszt belevezetik egy régi repülőgépbe, és az premier planban felrobban), és a végére is marad egy emlékezetes poén ("a vészhelyzetben szövődő kapcsolatok állítólag sosem tartósak. Nem baj, majd a szexre fogunk alapozni"-ez volt anno a legmenőbb szöveg!)
Jan de Bont operatőr volt eredetileg, nem véletlen, hogy ilyen jók a képek, a megfelelő kamerabeállítás nyilván nem volt probléma. De ettől még lehetett volna egy látványos, de üres akciófilm, amelyből 12 volt egy tucat akkoriban (bezzeg ma már hálát adunk az égnek, ha évi egy igazán darab születik a műfajban, de hát véget ért az aranykor, sajnos). A karakterek nagyon jól fel lettek építve, adott volt egy vakmerő, de nem igazán észkombájn, akcióőrült rendőr, aki olyan helyzetbe kerül, hogy nem igazán számíthat társára, Harry-re, neki kell megoldania a problémákat, több ember élete múlik rajta, és ő fel tud nőni a feladathoz. Howard Payne éppen azon bukik el, hogy lebecsüli Jack-et, na és persze Annie sem szerepelt a számításaiban. Egy böhöm nagy buszban rohanunk végig a városon, majd kőrözünk a reptéren, miközben egyetlen pillanatra sem csökken a feszültség. Az utasok között sem éppen baráti a viszony kezdetben, aztán persze az átélt drámai események hatására egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Annie és Jack kapcsolata is lassan, de biztosan alakul, de nincs sok idő andalgásra, mert ugye éppen válsághelyzet, még konkrétabban halálos veszedelem helyzete áll fenn. Jól el lett találva az akció-érzelem egyensúly, a vágás zseniális, így a történet dinamikájáról is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.
Lehet, hogy csak a nosztalgia mondatja velem, de a 90-es években sokkal frappánsabb szövegeket írtak a forgatókönyvírók, nem véletlen, hogy minden kiemelkedőbb alkotásból ebből az időből először egy jó kis poén ugrik be, csak utána a látványos akciójelenet. Ebben a filmben sincs hiány übercool beszólásból ("elvesztette a fejét" "nem tudom, mit követett el, de biztos vagyok benne, hogy megbánta" csak így hirtelen), de a jól megírt karaktereken túl a kiváló szereposztásnak is köszönhető, hogy máig nem vesztett semmit a frissességéből a film. Keanu Reeves egyrészt nagyon jól kigyúrta magát a szerep kedvéért, másrészt pedig nagyon jól belakta a karaktert. Dennis Hopper láthatóan imádott gonoszkodni, Sandra Bullock bájos volt, Jeff Daniels hozta a kötelezőt. Mindenképpen szinkronnal ajánlanám a film megtekintését, Rátóti Zoltán és Sinkó László zseniális!
Jan de Bont nem bízott semmit a véletlenre, beleadott mindent, amit korábban tanult olyan munkáknál, mint pl. a Drágán add az életed, vagy a Vadászat a Vörös Októberre. (Nyilván az Elemi ösztön forgatásán sem unatkozott, de az nem igazán akciófilm). Az események nagy része zárt helyen játszódik (lift, busz, repülőtér, metrószerelvény), így jól össze tud sűrűsödni a dráma, a jól vezetett történet végig fenntartja a figyelmet, az akciójelenetek és a robbantások látványosak, ennyi volt a siker receptje. Nem tűnik bonyolultnak, ugye? Pedig nagyon ritkán jön össze sajnos, itt azonban sikerült, mindannyiunk legnagyobb örömére.
Szórakoztató és látványos akciófilm, kiváló színészi alakításokkal, kötelező darab!
8/10
A Féktelenül teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
