Trükkös Iván. Mi az? Nem, nem egy őrült cár, hanem egy haditengerészeti szakkifejezés. A szovjet atom meghajtású tengeralattjárók időnként megálltak, miközben a tengerben úsztak, és körbefordultak, azért, hogy lássák, nincs - e a környékükön ellenség. Nem csak ezt lehet megtudni ebből a filmből, hanem azt is, hogyan kell jól összerakni egy dögös tengeralattjárós thrillert.
A hidegháborús években járunk. Elkészül a szovjet haditengerészet legnagyobb büszkesége, a Vörös Október. Csúcstechnikájával képes arra, hogy eltűnjön az ellenséges radarok elől, vagyis tökéletesen alkalmas arra, hogy észrevétlenül eljusson Amerika partjaira, kilőjön egy torpedót, és ezzel kirobbantsa a harmadik világháborút. A szovjetek a legtapasztaltabb parancsnokra, Marko Ramiusra, (Sean Connery) bízzák a hajót. Nem volt túl jó ötlet, a kapitány ugyanis úgy döntött, hogy átadja azt az amerikaiknak. Ezt csak ők nem tudják, ezért ellenségként tekintenek a Vörös Októberre, azonban egy okos elemző, Jack Ryan (Alec Baldwin) rájön a kapitány szándékára, meggyőzi a vezetést, hogy adjanak neki egy esélyt. Az események azonban kicsit elfajulnak, ennek eredményeként a teljes szovjet és amerikai haditengerészet hajtóvadászatot indít a tengeralattjáró ellen...
Létezik annál hatásosabb nyitókép, hogy Sean Connery dögösen belenéz a kamerába, majd kiderül, hogy egy ultrabrutál menő tengeralattjáró tetején áll? Agy eldob, érdeklődés 100%-osan felkeltve, már csak a hátralévő két órában kell elérni, hogy a néző feszülten figyelje az eseményeket, hiszen mégiscsak thrillerről van szó. És majdnem pontosan ez történik: az erős kezdés után kicsit elunjuk magunkat, amíg elindul a Vörös Október első útjára, de utána ez már nem fordul elő, a legutolsó percig izgalmas a film, én annak ellenére feszült figyelemmel követtem az eseményeket, hogy már többször láttam (igaz, nem mostanában). Amikor a legénység a szovjet himnuszt énekli,, azonnal megvan az az alaphangulat, ami ahhoz kell, hogy megértsük, mit jelentett egykor a hidegháború, és miért olyan fontos ez a tengeralattjáró mindkét oldalnak. Nem véletlenül jelölték Oscar-díjra a zenét, kivételesen sokat tesz hozzá a filmhez.
A forgatókönyv jól sikerült, a karakterek jól meg lettek írva. Ramius kapitány felelősségteljes vezető, a legénység vakon engedelmeskedik neki, a legkilátástalanabb helyzetben is megőrzi a hidegvérét, kivezeti a rá bízott személyeket a vészhelyzetből. Azért ő is csak egy esendő ember, de ezt csak az első tisztje tudja róla. Az utolsó szögig ismeri a hajóját, a legénységét még attól is megkíméli, hogy hazaárulást kövessenek el. Jack Ryan közel sem szuperügynök, az esze viszont vág, mint a borotva, és az életét sem fél kockára tenni azért, hogy megakadályozza a harmadik világháború kirobbanását. A főszereplőkön túl a mellékalakokra is megfelelő figyelmet fordítottak az írók, megismerjük a motivációikat, megkedveljük őket, ezért nagyon izgulunk értük, legyen szovjetek vagy amerikaiak. A szöveg ütős, erős, gördülékeny, érzelmekre hat és jellemet ábrázol, sajnos nagyon ritkán szokott összejönni ez a színvonal.
A történet kicsit nyögvenyelősen kezdődik, de aztán valódi ritmus és stílusváltás következik, a lezárásig teljesen magával ragadja a nézőt a film. Az operatőri munka kiváló, a vágások teljesen rendben vannak, az érzelmek és az akció tökéletesen egyensúlya jellemzi a filmet, miközben tökéletesen betölti a thriller funkciót is az alkotás: izgalmas, érdekes, fordulatos, és persze adunk a haditengerészet romantikájának is. Tökéletes az illúziókeltés, úgy érezzük, mi is ott vagyunk a hajón, és betegre izguljuk magunkat azon, hogyan fogunk kikeveredni ebből a slamasztikából, és persze azt is átéljük, hogy történelmet írunk éppen. Zseniális!
Sean Connery tökéletes választás volt a kapitány szerepére. Tiszteletet parancsoló a megjelenése, bízunk benne, tudjuk, hogy úrrá lesz a nehézségeken. A karakter minden mélységét megmutatja nekünk a kiváló színész, mindenkit lemos a vászonról. Alec Baldwin tud játszani, ha akar, és ezúttal nem maradt meg rossz szokásához híven a felszínen, de azért nem ér fel Connery klasszisához. Sam Neill az első tiszt szerepében rá jellemzően jó, de nem kiváló. Öröm volt látni Scott Glenn -t és James Earl Jones-t, és akkor Stellan Skarsgard-ról még nem is beszéltem, és persze ki ne hagyjam Tim Curry-t sem. Ritka jó színészgárda jött össze ebben a filmben, mindenki magas színvonalon teljesítette a feladatát.
John McTiernan nagyon jó filmmel ajándékozott meg bennünket, feszült thriller, kiemelkedő a műfajában. A színészvezetés kiváló, a jelenetek erősek, a párbeszédek hatásosak. Kár, hogy az eleje kicsit átlagosra sikeredett, de nagyobb bajunk ne legyen.
Kiváló thriller Sean Connery jutalomjátékával, kötelező darab!
9/10
