Képregényszűzként ért a hír, hogy most már biztosan Benedict Cumberbatch lesz Doctor Strange, eljött hát az ideje, hogy kiműveljem magam a Marvel-univerzum vonatkozó történetéből. Igen gyorsan sikerült elveszítenem az események fonalát, mivel a többi hőshöz is csak a moziban volt szerencsém, és ebben a közegben előbb-utóbb mindenki összefut mindenkivel, ezért egy idő után feladtam a részletek áttekintését. Lényeg az, hogy Doctor Strange a világ legnagyobb varázslója, a mágia mestere, aki megvédi a Földet a rosszfiúktól. Azért ő sem egy matyóhímzés, egoista, emberkerülő és nem túl kedves. A száraz tények után gondoltam, meg kellene nézni a doktort mozgóképen is, és a választékból egy 2007-es animációs filmre esett a választásom. Nem bántam meg, hogy megnéztem, mert arra tökéletes, hogy az alapösszefüggéseket megismerje a hozzám hasonlóan  teljesen kezdő geek, de maga a film teljesen közepes, egyszeri megtekintésre ajánlott, nem többre.

Mágusok egy csapata látványosan megállít egy másik dimenzióból érkező szörnyet. Habár elvileg álcázták magukat, mindkét fél legnagyobb meglepetésére a munkahelyére igyekvő Doctor Strange mégis látta az akciót. A furcsa események csak szaporodnak a nem túl barátságos, viszont kiváló idegsebész életében, olyannyira, hogy a látomásai miatt autóbalesetet szenved, nem tudja használni a kezét, ezért alapjaiban omlik össze az élete. Éppen az öngyilkosságra készül, amikor egy titokzatos idegen azt mondja neki, menjen Tibetbe, ahol megoldást talál a problémáira. A doktornak azonban ahhoz, hogy fizikailag rendbe jöjjön, előbb szellemi síkon kell képeznie magát...

Jól kezdődik a film, semmi laca-faca, mindjárt egy jó kis akciózás, mágusokkal, ocsmány valamikkel és dögös "jól megvédjük a világot a csúnya rossz lényektől" egysorosok, azonnal megvan az alaphangulat, kezdünk örülni, hogy lesz itt zúzás rendesen. De sajnos nem úgy alakulnak a dolgok, egy jó hosszú és nem kicsit unalmas lelkizős rész következik, amelyben figyelemmel kísérhetjük jó doktorunk családi problémáit (nem tudta megmenteni a húga életét), kapunk egy ízelítőt abból, hogy miért utálják a kollégái (egosita, a pénzre hajt - igaz, hogy nem a saját, hanem a kórház érdekében, de akkor is - , tisztában van a képességeivel és nem enged magához közel senkit, még egy kedves kolléganőjét sem. Kicsit túl sok a felesleges jelenet (elsőre is felfogtuk, hogy nem egy joviális orvosról van szó, minek ezt ragozni?), viszont a fokozódó látomások miatti idegkimerültség éppen csak megemlítésre került, a baleset utáni leamortizálódása pedig még ennél is szőrmentébben került bemutatásra. A Tibetbe történő megérkezés után végre elkezdőnek az akciójelenetek, akkor viszont az Ősvarázsló bölcsnek szánt, de semmitmondó mondatai miatt kezd felmenni a pumpa a nézőnél. A főgonosz, Dormammu csak a legvégén jelenik meg, és persze Doctor Strange, aki elvileg még csak a kiképzése elején jár, a "teher alatt nő a pálma" jegyében hirtelen rájön, hogy ő világ legnagyobb mágusa, és simán legyőzi az ellent. Hogy miből jött rá? Biztosan olvasta a forgatókönyvet, nekünk meg nem értek rá az alkotók kifejteni a hirtelen megvilágosodás okát, de nem baj, végülis ez nem mozifilm, matinénak meg elmegy ez a fordulat. Összességében tehát a történetben nem sikerült eltalálni az akció-érzelem arányt, így időnként nagyon unalmas és logikátlan a film, de ne legyünk igazságtalanok, látványosak az akciók, és a doktor történetét is alaposan megismerjük.

Az biztos, hogy Doctor Strange izgalmas figura, őszintén remélem, jó forgatókönyvet írnak a filmhez, Ben pedig úgyis kihozza a legtöbbet a szerepből, reméljük a legjobbakat. Többször jutott eszembe Sherlock Holmes a doktorról: egoista, nem túl kedves, intelligens. Igaz, hogy nem bűnügyeket old meg zseniálisan, hanem a Földet menti meg a gonoszoktól, de ettől még nem véletlen, hogy végül Ben nyerte a szerepért történő versenyfutást. Ebben a film csak a doktor húgáról esik szó, de ugye van neki egy öccse is, akiből később az ő hibájából szupererős gonosz vámpír lesz, és az egész családját elveszti azért, mert az Ősvarázsló csak az ő életét tudja megmenteni a köré vont védőburokkal, a családjáét nem, de nem azonnal halnak meg, hanem lassan és fájdalmasan (mondom én, hogy utánaolvastam a doktor viselt dolgainak!), vagyis van itt több filmre való alapanyag bőven (és akkor az egyéb Marvel-szuperhősökkel folytatott kalandjairól szót sem ejtettem), ha jól sikerül az első film (amire jó esély van szerintem), hosszú időre tanyát verhet a mozivásznon a Föld legnagyobb mágusa.

A fő karakteren kívül megismerhetjük a többi fontos karaktert is: az Ősvarázslót (magyarul Kiválasztottnak fordították, szerintem az eredeti megnevezés sokkal kifejezőbb volt, de ennél nagyobb bajunk ne legyen), aki olyan, mint Yoda a Star Warsban: bölcseket mond, ő a szellemi vezető, de ha kell, harcolni sem rest. Ebben a feldolgozásban nagyon méltatlan körülmények között tért át magasabb szellemi síkra, de nem kell izgulni, a moziban biztosan nem fogják megölni az első részben, mert sok közös kalandjuk van még a doktorral a múltban és a jövőben egyaránt. Mordo alakját viszont sikerült jól megírni, megismerjük a motivációit, tökéletesen érthető, hogy miért állt át a sötét oldalra (leegyszerűsítve: ő akart lenni az Ősvarázsló utódja, aztán felbukkan a doktor, és kiderül, hogy ezt a posztot neki szánták, és akkor még neki is kellene betanítania, naná, hogy lelép a jóktól). Wong figurája egyszerű, és a szövege is egysíkú, de megtudjuk, hogy ő Doctor Strange legjobb barátja és mestere. Dormammu elég erős Szauron utánérzés, és meglepően kis szerepe van, igazán csak a látványos végjátékban mutatkozik meg egész gonosz valójában. Sok mellékalakja van a történetnek a jók oldalán, de nekik csak egy-két jelenet és a hősi halál jutott, a gonoszak pedig eléggé alul reprezentáltak voltak ebben a történetben, inkább a doktor lelki fejlődésére helyezték a hangsúlyt, ami nem biztos, hogy jó döntés volt, de ez most már mindegy. 

Mindent egybevetve annak érdemes megnézni ezt a filmet, aki nem ismeri Doctor Strange történetét, mert ebből a legfontosabb motívumok kiderülnek, és persze a külsőségeket se felejtsük el (már most megmondom, hogy Ben nagyon dögösen fog kinézni a filmvásznon, élmény lesz nézni, ahogyan használja a mágikus képességeit). Nem jó, de nem is rossz animációs alkotás, egyszer érdemes rászánni a játékidőt. A különleges doktor nem központi alakja a Marvel-univerzumnak, ami nem biztos, hogy rossz előjel, hiszen a Vasember sem volt az, aztán tessék, ma minden Tony Starkról szól. Vagyis bízzunk az alkotókban, az esély adott egy jó mozifilmre, a többi pedig 2016-ban majd kiderül.

Felejthető, időnként unalmas feldolgozása Doctor Strange történetének, de egyszeri szórakozásnak elmegy.

7/10