A Párbaj után ismét különbözik a véleményünk Danialvessel, ezúttal az idei év egyik legjobban termelő vígjátéka, a Rossz szomszédság az alany.

Kelly (Rose Byrne) és Mac (Seth Rogen) friss szülőkként próbálják az álomszerű kertvárosi életet élni. A mellettük lévő eladó házat azonban egy tipikus egyetemi diákszövetség vásárolja meg, ezzel pedig pokollá teszik hőseink életét.

Rose Bryne-t csapnivaló színésznőnek tartom, Seth Rogen-t pedig valamikor kedvelem, valamikor kevésbé. A gond vele az, hogy csak önmagát tudja eljátszani és sokszor habozás nélkül leszerződik gyengébb produkciókhoz is. Köztük egyáltalán nincs meg a kémia és igazán szurkolni sem tudtam nekik, ugyanis meglehetősen infantilis karakterekről van szó. Fel is merült bennem a kérdés, hogy egy ilyen kretén és komolytalan pár miért vállal gyereket? Az egyetemisták sablonfigurák, a többi mellékszereplő pedig csak szimplán idegesítő.

Nagyon sok az önismétlés a filmben. Több olyan poén és beszolás van, amit a kelleténél többször sütnek el az alkotók. A banális félrefordítások pedig csak tovább rontják az élményt, igaz ez a fordítók hibája és nem a filmé. Azt azért el kell ismerni, hogy a popkulturális utalások elég ütősek és a bulikba elkalauzoló, videoklipszerű jelenetek kifejezetten jó hangulatot kölcsönöznek, aminek szerves részét képzi a soundtrack is.

Hollywood-i vígjáték természetesen nem létezhet a kötelező tanulság és dráma nélkül sem, de ezeket egyrészt félvállról vették a készítők, másrészt nagyon elcsépeltek. Izzadságszagú film a Rossz szomszédság, kevés jól műküdő humoros elemmel és néhány bosszantóan előadott improvizációval. Hiányzik belőle majdnem minden, ami egy emlékezetes komédiához kell. Abszolút kihagyható darab.

5/10