Egy ígéretes, sötét hangulatú drámának ígérkezett számomra ez a film, és tulajdonképpen egészen sokáig úgy is tűnt, beváltja ezt az ígéretet. Azonban végül azt kell, hogy mondjam, ez a darab mégsem lesz több egy beváltatlan ígéretnél.

John Moon (Sam Rockwell) a semmi közepén él egy szedett-vedett házban, ugyanis képtelen elszakadni a természettől. Felesége (kisfiával együtt ) már el is hagyta emiatt a biztos egzisztenciát teremteni képtelen férfit. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor John egyik (egyébként tiltott területen folytatott) vadászata során az üldözött szarvas helyett véletlenül egy lányt lő le. A gyilkosság helyszíne közelében megtalálja a lány rejtekhelyét, ahol egy rakás pénzt is felfedez, amely egy csapásra megoldaná minden gondját, és talán feleségét is segítene visszaszerezni. Azonban a pénz (természetesen) nem tiszta úton került előző tulajdonosához sem, így John hamarosan különböző névtelen fenyegetéseket kezd kapni.

A felütés a Nem vénnek való vidék alapötletét idézi meg, és eleinte valami hasonlót is vártam, de aztán a film átcsapott egy hitchcocki thrillerbe. A rendezéstől a zenéig szinte minden elem annak van alárendelve, hogy valamilyen feszültséget csiholjon ki, a (valljuk be) nem túl acélos forgatókönyvből, de sokszor még így is kilóg a lóláb, hogy nincs igazi tartalom, amellyel ki lehetne tölteni a játékidőt. William H. Macy ügyvéd karakterének sokat sejtető, de teljesen semmitmondó szövegei a lehető legfájdalmasabb példái ennek.

A cselekmény pedig egy szilárd elképzelés hiányában csapong össze-vissza: az említett thrillert helyeként egy, a múltba messze visszanyúló krimi váltja, miközben azért a szkript szeretne a fent említett Coen-filmhez hasonlóan valamiféle drámát is belevinni a sztoriba, ha már főszereplőnk úgyis megölt egy ártatlan embert. Az igazán csalódást keltő pedig az, amikor a befejezést látva végleg leesik, hogy a film nem fog semmit kezdeni ezekkel a lehetőségekkel. Pedig teret kaphatott volna főhősünk belső vívódása, az általa (túlságosan is gyorsan és sikeresen) felgöngyölített rejtély, ellenfelei kidolgozása.

Ettől függetlenül nem mondom, hogy a végeredmény teljesen rossz lenne, sőt, igazából még valamennyire élvezetes is a szikár, ködös tájakkal telefényképezett hangulatban játszódó krimi, mint ahogy Sam Rockwell és Jason Isaacs játéka sem ad okot csalódásra.  De mindez csak egészen addig igaz, amíg nyilvánvalóvá nem válik, hogy a sztorikezdemények csak egy nagy blöff részei, amely nem tud érdemleges válaszokkal, megoldásokkal szolgálni.

6,5/10