A filmet a  Titanic Filmfesztivál keretében volt lehetőségem megtekinteni.

Ahány megközelítést, összehasonlítást láttam a Nehéz szívvel kapcsán, egy sem tudta frappánsan megragadni a lényegét, és ez szinte a lehetetlennel határos is lenne. Egyszerre van szó egy felnövéstörténetről, a szexuális kisebbségeket reprezentáló tragédiáról, egy hagyományos skandináv drámáról és egy mindezeket magában foglaló, ízig vérig európai filmről - azonban egyben nagyon messze is esik attól, amit ezek alatt a címkék alatt elképzelünk. Sőt, Guðmundur Arnar Guðmundsson alkotása úgy nyújt rengeteget, hogy alig markol valamit.

A Nehéz szívvel témáját is kihívás pontosan behatárolni: két fiú szexuális ébredésének lehetünk tanúi a Madárkákból ismerős, lehangolóan gyönyörű izlandi vidéken, ugyanakkor Christian és Thor családi viszonyai, az effajta kis közösségek sajátos viszonyai is legalább ekkora hangsúlyt kapnak a filmben. Éppen az a remek ebben az élményben, hogy bár látszólag réveteg módon mereng életképei között, valójában ez a fókuszálatlanság is teszi hitelessé mindazt, amit láthatunk. Azzal, hogy a Nehéz szívvel nem spórol ki egy részletet sem a célirányos történetmesélés kedvéért, a maguk teljességében ismerhetjük meg ezeket a karaktereket, láthatjuk a környezetet, amely formálja őket, előbb-utóbb pedig szinte mi is eggyé válunk velünk.

Ebből a szempontból nyugodtan nevezhető a mű az európai Manchester by the Sea-nek, azonban alapvetően itt még Lonergan rendezésénél is kevesebb konfliktus és dilemma rajzolódik ki a felszínen. Soha nem tudjuk egyértelműen megfogalmazni a szereplőket foglalkoztató kérdéseket, döntéseik mozgatórugóit - azonban érezni mégis érezzük ezeket. Egy rendkívül érzékeny filmmel van dolgunk, amely figuráit szabadjára engedve, de közben legapróbb gesztusaikra is figyelmesen reagálva lélegez be minden mozzanatot, hagyva, hogy végeredményben a mi fejünkben érjen teljessé az élmény az összes olyan pillanattal együtt, amelyet meg sem mutat.

A Nehéz szívvel minden tekintetben visszahúzódó, de ezzel nem jelentéktelenséget, hanem egy hihetetlen szunnyadó erőt érzékeltető alkotás. Hátborzongató, hogy miközben még a testvérek között játszódó jeleneteket is tudatosan áthatja a szexualitás, messzire el tudja kerülni a közönséges erotikát, hogy nem akar nagyszabású érzelmekkel fejbevágni, de végül mégis szíven üt. És hogy úgy lírai szépségű film, hogy egyszer sem időzik el gyönyörködtető célzattal a megkapó tájon, nem indít érzelmes, zenés montázsokat, sőt, a zenét is csak a legvégső esetben kapcsolja be az élménybe.

A Nehéz szívvel két órás film létére egy nyolcrészes minisorozat finomhangoltságát adja át - egyetlen bánatom pedig éppen az, hogy annak túlhúzottsága is megmutatkozik rajta. Az önmagában még nem lenne probléma, hogy (mint a Manchester by the Sea esetében) nincs magától értetődő kilépési pont a történetből, de a legnagyobb csúcspontot elhagyva az utolsó 20-30 percre már rányomja a bélyegét a tudat, hogy egy örökké dagasztható eseményfolyamot látunk. Azonban ezzel együtt is egy kivételes, elképesztő teljesítmény a Nehéz szívvel, egy felejthetetlen és a filmezés magasiskoláját jelentő élmény.

9/10

A Nehéz szívvel teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán