Az összes írásom itt olvasható
Filmek
(Félkövér: 2016-os filmek, Dőlt: újranézések)
Január
1, Oops! Noah is Gone... (2015) - Egy gyengén megvalósított animációs filmnél nincs rosszabb: ez közel van ahhoz, hogy élvezhetetlen legyen, de még átcsúszik a rostán. 4/10
2, Survivor (2015) - Borzalmasan unalmas kliségyűjtemény. 3/10
3, Ricki and the Flash (2015) - A zene és a színészek tartják egyben. Diablo Cody a Juno óta nem tud maradandót írni, Demme pedig már nem az a rendező, aki megalkotta minden idők egyik legjobb thrillerét. 6/10
4, The Little Prince (2015) - Az alapanyagot valamilyen gyerekkori rossz beidegződésem miatt soha nem tudtam megszeretni, de ez a film képes volt magával ragadni. 8/10
5, Bridge of Spies (2015) - Spielberg minden rutinja, tudása, szentimentalizmusa benne van a filmben. A témára fogékonyaknak érdekes lehet. 7/10
6, Sherlock: The Abominable Bride (2015) - Ha feleennyire lenne csak szerelmes saját magába a sorozat, kétszer ilyen jó lehetne. 7,5/10
7, The Hateful Eight - Kritikám (2015) 8,5/10
8, A Very Murray Christmas (2015) - Amolyan nesze semmi, fogd meg jól Netflix karácsonyi különkiadás. 4/10
9, Sisters (2015) - Nem értem, hogy a két tehetséges főszereplő mit látott ebben a lapos, kiszámítható vígjátékban, de nyomokban vicces tud lenni. 5/10
10, Solace (2015) - Még szerencse, hogy nem ez lett a Hetedik folytatása. Szimpatikus 'tévéfilm" a feléig, aztán összezuhan a saját súlya alatt: egy tehetséges rendezővel és stábbal pedig jó mozi is lehetett volna. 4/10
11, Bone Tomahawk (2015) - Hosszabb a kelleténél, de érdekes western, slasher beütéssel. 6,5/10
12, Odd Thomas (2013) - Egy srác, aki látja a holtakat, nyomozásba kezd. A kisvárosra nagy veszély leselkedik. Aranyos horror-szerű történet, szép szerelmes szállal, néhol kifejezetten tetszetős sötét humorral. Sok értelme nincsen, de azért szórakoztató. 6/10
13, The Revenant (2015) - Egyértelműen a fényképezés a legnagyobb erőssége. A többi rendben van, de eléggé hangulatfilm lett ez. Ha jó pillanatban kapja el az embert, maradandó élmény lehet. Én inkább csak elismerem, mintsem szeretem. 7,5/10
14, Harry Potter and the Sorcerer's Stone (2001) - Rickman sajnálatos halála miatt úgy gondoltam előveszem gyerekkorom kedvenc sorozatát. A könyvet szolgai módon adaptáló film még mindig képes arra, hogy elvarázsolja az embert. Jó darab, még akkor is, ha Colombus rendezése nem túl erős. John Williams zenéje csodálatos, a film hangulata kitűnő, valahogy így kell elindítani egy franchise-t. 7/10
15, Zombeavers (2014) - Vannak a jó rossz horrorok, és vannak a rossz rossz horrorok. Ez rossz rossz horror. Pedig vannak benne zombi hódok, de még így sem vicces.... 2/10
16, Harry Potter and the Chamber of Secrets (2002) - Mint az első rész. Colombus rendezése egy kevéssel gördülékenyebb, a film pedig csak egy hangyányival gyengébb, mint elődje. 7/10
17, Harry Potter and the Prisoner of Azkaban (2004) - Cuarón már itt is fantasztikus rendező volt. Kezei között felnőtt a Harry Potter széria. A rendezés, a dramaturgia, vizualitás, a zene, a stílus... Minden egyben van. Még a gyerekszínészek is életjeleket mutatnak, a varázsló világ pedig sötétebb és furább, mint eddig bármikor. Gyerekkoromban nem kedveltem ezt a részt, mert viszonylag sokat változtat a könyvhöz képest, de ma már azt mondom, hogy magasan ez a legjobb Potter-film az összes közül. 9/10
18, Harry Potter and the Globet of Fire (2005) - Mike Newell nem egy Cuarón, így hiába próbálja továbbvinni elődje örökségét, elvérzik a csatában. Igazából az a legnagyobb baj vele, hogy a Trimágus Tusa feladatai nem működnek így, ebben a formában, elsietett az összes, ahogy Voldemort visszatérésére is kevés az a neki szánt pár perc. A vizualitásban és a főszereplők színészi játékában is visszalépés történt, Krum castingja pedig nem tudom mi alapján történt, de igazán nagy baklövés. A film legjobban működő részei talán a tinis marhaságok, ezekkel csak az a baj, hogy túl sok időt rabolnak a történet szempontjából fontosabb dolgoktól. Szerintem ez a leggyengébb Potter darab, de még így sem sikerült rosszul. 6,5/10
19, Harry Potter and the Order of the Phoenix (2007) - Ez volt az első rész, amikor a könyvvel nem voltam maradéktalanul elégedett. Kicsit dagályos volt, talán kevésbé varázslatos is az előzményekhez képest. A film rendkívül sokat tömörít a könyv cselekményén, túlságosan sokat is. Nem sikerült olyan ügyesen megnyirbálni a történéseket, mint a harmadik rész esetén, több fontos dolog elsikkad, nincs megmagyarázva rendesen, vagy nincs meg benne a kellő érzelmi potenciál. A Főnix Rendje keveset vállal, de azt megbízhatóan teljesíti: inkább kelti egy nagyobb költségvetésű BBC tévéfilm érzetét, mint nagybetűs MOZIÉT. Kicsit steril az egész, David Yates rendező a további Potter darabokban jobban ráérzett a varázslóvilág csodálatos voltára, itt még csak tapogatózott. Imelda Staunton viszont zseniális Dolores Umbridge szerepében. 7/10
20, Harry Potter and the Half-Blood Prince (2009) - Első megnézésre nem tetszett ez a film. Úgy éreztem, nem szűrték ki jól a könyv lényegét és túlzottan sokat foglalkoztak a szereplők érzelmeivel, a szerelmes szálakkal. Így harmadjára viszont pont azt éreztem, hogy jól csinálták a dolgokat, még akkor is, ha Voldemort múltjából többet is mutathattak volna. Akár a kviddics, akár a betoldott események kárára. A könyv sem volt túl mozgalmas, a film sem lett az: Yates viszont sokkal jobban ráérzett erre a világra, megtalálta a saját hangját. A nagy, szomorú esemény működik, és egész ügyesen felvezette ez a darab az utolsó felvonást. Éjsötét stílusa, sűrű atmoszférája miatt szerintem jobb, mint a Főnix rendje. 7,5/10
21, Irrational Man (2015) - Woody Allen ritkán csinál már nagyon jó filmeket, ez a műve is feledhetőre sikerült. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy rossz volna, hiszen érdekes kérdéseket feszeget és a főszereplők kisugárzása is lehengerlő. Kellemes. 6/10
22, Harry Potter and the Deathly Hallows: Part 1 (2010) - Jót tett a sorozatnak, hogy kettévágták a finálét. Van idő mindenre (bár nyilván nem szó szerinti adaptációról van szó, és el lehetne vitatkozni azon, hogy egyes változtatásoknak mi értelme volt), nem siet sehova sem a film, de nem is lett üres. Élvezetes, drámai, erős felvezetése az utolsó, mindent eldöntő összecsapásnak. 8,5/10
23, Harry Potter and the Deathly Hallows: Part 2 (2011) - Majdnem sikerült felnőni Cuarónhoz. Ugyanaz áll erre a filmre is, mint az első felére: lehet vitatkozni, hogy mit miért változtattak meg, és mi értelme volt, de önmagában nézve nagyszabású, érdekes, méltó lezárása a nagy sikerű sorozatnak. Piton flashbackje a széria egyik legjobb pár perce, a Roxfort ostroma szívszorító, a karakterek pedig élnek: Weasly anyuka párbaja, a szerelmesek első csókja, Neville nagy pillanatai mind-mind remekül sikerültek. Még az epilógus sem zavart: a könyvhöz képest kevésbé volt giccses, bár a szereplők öregítése némileg viccesre sikerült. 8,5/10
24,The Last Witch Hunter (2015) - Soha nem fogom megérteni, hogy miért csinálnak ilyen filmeket. (Lásd még: Dracula Untold, I, Frankenstein) Klisés, nyomasztóan semmilyen történet, amiből esély sincs, hogy jó film legyen: a boszorkányos témához semmit nem ad hozzá, nincs egy épkézláb akciójelenet, karakter, semmi. Annyi meg annyi remek forgatókönyvet írnak, amit fele ennyiből meg lehetne csinálni, és akkor kapunk ilyen.... Ilyen izéket. 1/10
25, Hector and the Search for Happiness (2014) - Tingli-tangli utazgatós film, amely (minő meglepetés a cím után) a boldogság kereséséről szól. Aranyos, de felettébb semmitmondó darab. Pegg persze (mint mindig) most is szimpatikus. 6/10
26, Regression (2015) - Borzasztóan lehúzták a hivatásos kritikusok, pedig nem rossz film. De nem is jó. Átlagosan felmondott lecke, egy nyomasztó thriller: az eredetiség távol áll tőle. A színészek megbízhatóan teljesítenek, Hawke, Emma Watson és David Thewlis sokat segítenek abban, hogy szórakoztató legyen a végeredmény. 6/10
27, The Overnight (2015) - Az újonnan a nagyvárosba érkező házaspárt meghívják egy családi vacsorára a furcsa Kurték. Ahogy halad előre az éjszaka, úgy történnek egyre furább dolgok: az elfojtott szexualitás egyre inkább felszínre tör a párok között. Különc kis film, színházban talán erősebb lenne. A párbeszédek és a színészek rendben vannak, összességében mégis erőtlen az egész. 6/10
28, Steve Jobs (2015) - A katarzis elmaradt, a minőségi élmény megvolt. Ez a film az író Aaron Sorkin és a színész Fassbender darabja, Boyle inkább csak tisztességesen leforgatta az anyagot, nem igazán adta bele saját magát és az igazi tudását. Jó film, és szuper, hogy nem egy hagyományos életrajzi cucc, de... Így sem lett átütő. 7/10
29, Creep (2014) - Semmire se jó, semmiben sem kiemelkedő, halál unalmas found footage darab. Nem tudta eldönteni, hogy mi akar lenni, nem mondott semmit a karakterekről, a szituációról, a miértekről, feszültséget nyomokban sem lehetett tapasztalni benne. Színészek jó esetben átlagosak, amúgy bármelyik amatőr filmes társulat nagyjából megcsinálja ugyanezt három forgatási nap alatt. 2/10
30, Ride Along 2 (2016) - Olyan szintű izzadtságszag tölti be a filmet, mint amikor egy teljes amerikai focicsapatot alapozó edzés után begyömöszölnek egy 10 négyzetméteres, fülledt öltözőbe. 3/10
31, Joy (2015) - David O. Russell filmjeivel nem mindig vagyok kibékülve, de ez most betalált. Amennyire érdektelennek tetszik a téma, annyira jól sikerült csomagolni, kifejezetten hangulatos, stílusosan tálalt darab lett. Jennifer Lawrence és színésztársai sokat hozzáadnak azért a végeredményhez. 8/10
32, Moonwalkers (2015) - A holdraszállás idején játszódó gengsztervígjáték, kisemberekkel, CIA ügynökökkel, hippikkel... Baromi jó az alapötlet, de a rendező tudásából nem kerekedik ki egy stílusos, vicces darab. Szórakoztató faktort nyomokban tartalmaz, a gore kellemes, de egy Guy Ritchie ebből klasszikust is faraghatott volna. 5/10
33, Sinister 2 (2015) - Végig abban reménykedtem, hogy egy pillanatra majd talán sikerül elérni az első rész színvonalát, de esélye sem volt a filmnek. A rossz horror folytatások újabb képviselője. 2/10
34, The Nightmare (2015) - Parázós dokumentumfilm az alvási paralízisről, lidércnyomásról. Sok-sok játékfilmes elem van benne, amik segítik a beleélést, egyben totálisan elborzasztják az embert. Ha csak a fele igaz az egésznek, már az is sok(k). 8/10
35, Argo 2 (2015) - Szórakoztató egyvelege a japán moziknak, az amerikai akciófilmeknek, a Guy Ritchie-féle kisstílű bűnöző tematikának, de mindezek mellé nem ártana, ha mondjuk lenne valami egyediség is benne, valami, ami többé teszi egy szimpla másolatnál. Plusz látszik az is, hogy nem voltak végtelen pénzügyi forrásai a készítőknek, de ez valahogy emeli az Argo 2 báját. 6/10
36, Blue Mountain State:The Rise of Thadland (2016) - A sorozat kedvelőinek ajánlható, amúgy viszont kvázi élvezhetetlen. Amit a széria még remekül csinált (az olcsó, prosztó, szexista humor magasiskoláját mutatták be), azt itt már nem sikerül véghezvinni. Viszont az édeshármas-drogos poén már most ott van 2016 legjobb jelenetei között, már azért megérte elkészíteni a filmet. 5/10
37, Deathgasm (2015) - Kellemes horrorvígjáték, ütős gore jelenetekkel. Az egészet átjárja a metálos életérzés, kár, hogy ezen felül túl sok őrületet azért nem csempésztek a képsorokba. Aki szereti az ilyesmit, az ne hagyja ki! 6/10
38, Spotlight (2015) - Minden felesleges sallangtól megkímélt, végig érdekfeszítő film egy szomorú témáról. 9/10
39, The Night Before (2015) - Egy karácsonyi film felnőtteknek: nem túl 'pc" vígjáték, ami ugyan tele van közhelyekkel, de szép íve van és ütnek a poénok is. Háromévente, szenteste előtt érdemes lehet újranézni. 7/10
40, Big Trouble in Little China (1986) - Klasszikusról vagy jót, vagy semmit. Én inkább nem mondok semmit! 3/10
41, Roman Holiday (1953) - Imádtam minden egyes percét, a régies báját, az elbűvölő mivoltát, a befejezését, a színészeit és főleg Audrey Hepburnt. Tökéletes film. 10/10
42, The Big Short (2015) - Ha egy film olyan témát dolgoz fel, amihez hülye vagyok, és nem látom át, de ennyire leköt, az csak remek lehet. Imádtam a kiszólásait, a csipetnyi őrületét, a negyedik fal áttörését. 9/10
43, Deadpool (2016) - Ha a sablon sztorit több okos kiszólással, negyedik falas poénnal támogatják meg, jobban működött volna. Amit vállaltak, azt magabiztosan teljesítették, Deadpool haláli karakter, a poénok ütnek, a tempó magabiztos és jól áll az egésznek, hogy nem a világmegmentés a cél, hanem a bosszú. Ryan Reynolds erre a figurára termett, a stáb lelkesedése meg átüt a vásznon. Jó ez. Csak feleannyira, mint a kampánya, de az zseniális volt. 7,5/10
44, How to Steal a Million (1966) - Kellemes rablós romantikus vígjáték két karizmatikus színésszel. Szerethető film, még akkor is, ha nem egy világmegváltó darab. 7/10
45, Fantasia 2000 (1999) - Túl rövid ahhoz, hogy nagy utazás legyen az animáció és a zene világába, pedig ez volt a(z egyik) cél. 6/10
46, Galaxy Quest (1999) - Túlságosan bugyuta ahhoz, hogy komoly paródiaként, vígjátékként tekintsek rá, de túl komoly ahhoz, hogy bugyuta, agyeldobós darabként működjön. Megvannak a pillanatai, de ez a középutas hangvétel megöli az egészet. 5/10
47, The Man Who Knew Too Little (1997) - Amelyik filmet Bill Murray sem tudja feldobni, azzal komoly problémák vannak. Ezt a lapos kémvígjátékot ő sem tudja megmenteni. 4/10
48, Starry Eyes (2014) - Amikor elérhetővé vált sok jót olvastam a filmről, de legalább ugyanennyi írás magyarázta azt is, hogy előbbiek miért értékelik túl a Starry Eyes-t. Való igaz, hogy a téma kissé sablonos, de legalábbis nyílegyenes út vezet a végkifejletig: ezen kívül azonban mocsok jó hangulattal megáldott, kitűnő véres jelenetekkel megtűzdelt mozi ez, a főszereplő hölgy pedig zseniálisat alakít. 8/10
49, Oorlogsgeheimen / Secrets of War (2014) - A háború egy mocskos dolog, és különösen dühítő látni és átérezni, amikor a gyermekek látják a harcoknak. Ez a holland film a második világégés idején játszódik, a történet középpontjában szimpatikus gyerekkarakterek vannak, akiknek édes világát, a barátságát, az első szerelmét mind tönkrevágja a háború. A rendezés kissé didaktikus, és néhol némi giccs is befigyel, de amúgy magával ragadó, erős darab. 7,5/10
50, Honeymoon (2014) - Ha elcseszett Valentin napot akartok valamikor barátnővel, ezt a filmet kell megnézni! Romantikusan indul, aztán átmegy betegbe. De nagyon! Nem túl eredeti, de hogy hatásos, az biztos. Testi-lelki horror. Utálatos darab igazából, szóval fekete lelkemnek tetszett. 7/10
51, Hail, Caesar! (2016) - Tulajdonképpen jelentéktelen, de stílusos főbiccentés a klasszikus Holllywood irányába. 6,5/10
52, Krampus (2015) - Tuti befutónak tűnt nálam, hiszen horror is, vígjáték is, ünnepi köntösben... Na így lett hatalmas csalódás belőle. Néhány régimódi húzását szerettem, de összességében untatott végig. Lehet, hogy öregszem... 3/10
53, Brooklyn (2015) - Eben az évben nem volt rossz alkotás az Oscaron a legjobb filmnek jelöltek között, de ebben a mezőnyben csak a sor végén bandukolt a Brooklyn. Totál össze van rakva, de nem több. 7/10
54, In the Heart of the Sea (2015) - Méltatlanul lehúzott kalandfilm. Való igaz, hogy a témáról már lehúztak egy-két bőrt, de Ron Howard víziója ettől még élvezetes, látványos darab, igazán érdekes utazás. 7,5/10
55, Room (2015) - Kőkemény téma kőkemény feldolgozása zseniális színészi alakításokkal, érzékeny rendezéssel, remek forgatókönyvvel. 9/10
56, The Danish Girl (2015) - Borzasztóan hatásvadász, túlművészieskedett unalomtenger. A főszereplő borzasztó ripacs, egyedül Alicia Vikander menti meg a nullától. 2/10
57, Someone Marry Barry (2014) - Tizenkettő egy tucat mainstream vígjáték. Egyszer meg lehet nézni. 4/10
58, Victor Frankenstein (2015) - Radcliffe és McAvoy kémiája jó, a vizualitás érdekes, de a film kihagyott lehetőségek végtelen tárháza. Sokkal bátrabbnak kellett volna lenni, ez így totál középszer lett. 5/10
59, Hunger Games: Mockingjay - Part 2 (2015) - Valószínűleg sem a könyv írója, sem a film készítői nem tudták, mit kezdjenek a befejező résszel. Az egész zavaros, nem találja a fókuszát, viszont azt nem vitatom el a filmtől, hogy kellemes néznivaló volt összességében. 6/10
60, Daddy's Home (2015) - Egy jó (és napjainkban is fontos témát feszegető) alapszituáció ötlettelen megvalósítása. Jöhetne már egy kitűnő vígjáték... 4/10
61, Zootopia (2016) - Egy új Disney klasszikus. Okos, vicces, tele jobbnál jobb ötletekkel. 9/10
62, Kung Fu Panda 3 (2016) - Olyan, mint a felmelegített rántott hús. Megőrzött valamit az eredeti nagyszerűségéből, de sokkal rágósabb, megfáradtabb cucc. 5/10
63, The Peanuts Movie (2015) - Pokolian aranyos animációs film a kicsiknek. 7/10
64, Dumapárbaj (2015) - Én nagyon szeretem Hadházi Lászlót (egy egyetemi fellépésén majd megfulladtam a nevetéstől), de ez a film merénylet a jó ízlés ellen. 0/10
65, Star Wars: Episode VII - The Force Awakens (2015) - A hatalmas elvárások miatt lehet csak ennyire vegyes a fogadtatása. Magával ragadó űrkaland, jó blockbuster, kiváló új karakterekkel és jól működő nosztalgiával. Remek alapozása egy új trilógiának. Persze, hasonló az EP4-hez, de ettől függetlenül megvannak benne az újdonságok is. 8,5/10
66, Batman v Superman: Dawn of Justice (2016) - Fele annyira sem rossz, mint a híre, és fele annyira sem jó, mint lehetett volna. 6/10
67, Goosebumps (2015) - Kellemes belépő a gyereknek a horror világába. Aranyos, vicces, lendületes, én is szerettem, kisöcsém is imádta. 7/10
68, The Forest (2016) - Unalmas és elcsépelt horrorfilm. 4/10
69, The Boy (2016) - Unalmas és elcsépelt horrorfilm ez is, csak még jobban. 2/10
70, The Matrix (1999) - A filmtörténelem egyik legkirályabb, legjobb blöffje. 9/10
71, Er ist wieder da (2015) - Mit tenne Hitler, ha felébredne a 2015-ben? És mit tenne a világ? Zseniális alapötlet, de csak egy gyenge kivitelezésű, bátortalan szatíra lett belőle. Remélem, hogy a könyv jobb. 4/10
72, The 5th Wave (2016) - Az Alkonyatokat leszámítva az egyik leggyengébb YA film, amit volt szerencsém látni. Pedig érdekesen indul, és Chloe Grace Moretzet is szeretem. 2/10
73, Fack ju Göhte 2 (2015) - Sablonos, de szerethető folytatás. Másfél órában ütősebb lett volna, túl sok benne a sallang. 5/10
74, London Has Fallen (2016) - Ha nem veszi komolyan az ember, kiváló szórakozás. Semmi agya nincs a filmnek, de ezt nagyjából felvállalja és így nézhetővé válik. 5/10
75, Dirty Grandpa (2016) - Engem nem zavar, hogy De Niro ilyenekben égeti magát, engem az zavar, hogy nézik az emberek, és kisebb lázadások törnek ki, ha valaki leírja, hogy milyen mocsok rossz film ez. 3/10
76, Killing Oswald (2013) - Se íze, se bűze dokumentumfilm a Kennedy gyilkosság (feltételezett?) elkövetőjéről. 5/10
77, Holidays (2016) - Több szegmensből álló horrorfilm. Kár, hogy csak egy élvezetes rész van benne (rendezte Kevin Smith) , a többi felejthető és közhelyes. 4/10
78, Hush (2016) - Okos, feszült home invasion film, amely azzal keveri meg a szokásos receptet, hogy főhőse süketnéma. 8/10
79, The Jungle Book (2016) - Vizualitásában lenyűgöző, minden más részletében viszont az átlagosnál csak kevéssel magasabb szintet hozó Disney film. 7/10
80, 10 Cloverfield Lane (2016) - Ügyesen megírt, megrendezett, kiválóan előadott film, amely az utolsó negyed órára még a műfaját is ügyesen változtatja meg. (Ez utóbbi azért nem mindenkinek fog tetszeni!) 8,5/10
81, Hurok (2016) - Madarász Istinek meg kell találni a saját hangját ahhoz, hogy a következő filmje jó legyen. A Hurok inkább egy ígéretes kezdő lépés, mintsem igazán jó mozi. 5,5/10
82, Frankenweenie (2013) - A zseniális Tim Burton csak ritkán van meg benne, de azért kellemesen hátborzongató, morbid mód vicces stop motion film. 7,5/10
83, The Boss (2016) - Nekem nincs semmi bajom Melissa McCarthyval, de ez a film teljességgel mellőzi a humor minden értékelhető formáját. 2/10
84, Straight Outta Compton (2015) - A rap nálam valahol véget ért Eminemnél, de mióta láttam ezt a filmet N.W.A. albumokat hallgatok. Mozgóképként is jó (hű, de mennyire!), nem csak 'promó anyagként", az meg nem nagyon érdekel, ha kicsit színezték vagy megváltoztatták a valóságot. 8,5/10
85, Star Wars: Episode VII - The Force Awakens (2015) - Ahogy már írtam: A hatalmas elvárások miatt lehet csak ennyire vegyes a fogadtatása. Magával ragadó űrkaland, jó blockbuster, kiváló új karakterekkel és jól működő nosztalgiával. Remek alapozása egy új trilógiának. Persze, hasonló az EP4-hez, de ettől függetlenül megvannak benne az újdonságok is. 8,5/10
86, Special Correspondents (2016) - A Netflix sorozat fronton ritkábban hibázik, mint a filmek terén. Ez a mű is olyan, amire nem lehetnek túlzottan büszkék az alkotók, bár a rossztól is távol áll. Gervais zsenije egy kicsit sem jön át a képsorokon. 5/10
87, Zoolander 2 (2016) - A jóleső baromságot az abszolút kreténségtől kevés választja el. Stillerék ezúttal kevésbé jól egyensúlyoznak a kényes határvonalon, mint az első rész esetében, de a gyilkos poénok itt is jelen vannak. Folytatásnak korrekt. 6/10
88, The Witch (2016) - Értem, látom, tudom miben rejlik a nagyszerűsége, mégsem lett átütő élmény. Van ilyen, ínyenceknek azért ajánlom. 6/10
89, Captain America: Civil War (2016) - Jól hozza a Marvel filmek gyorskaja jellegét. Megnézed, élvezed, eldobod. Talán később megnézed újra. Nem lesz klasszikus, de popcornfilmnek kiváló! 8/10
90, Captain America: Civil War (2016) - Oh, hét nem újranéztem...? 8,5/10
91, How to be Single (2016) - Férfi szemmel is élvezetes romantikus komédia. 6,5/10
92, Colonia (2015) - Én Emma Watsonnal bárhol, bármit, bármikor megnézek, de ettől függetlenül meglehetősen felszínes film lett ez. Szinte könyörög az anyag plusz húsz perc karakterizációért, meg nem ártott volna jobban bemutatni az egész kolóniát is. 6/10
93, Cabin Fever (2016) - Nem tudom, mi értelme volt feldolgozni Eli Roth "műremekét", de ez már majdnem rossz annyira, hogy guilty pleasure legyen. Majdnem. 3,5/10
94, Mr. Right (2015) - Habkönnyű akció vígjáték, amelyet a két főszereplő közti kémia lök az abszolút szerehető, szórakoztató kategóriába. 6,5/10
95, My Big Fat Greek Wedding 2 (2016) - A végére összeáll, amúgy káosz, sztereotípiák, sablonok. Olyan meh... 5/10
96, Pride and Prejudice and Zombies (2016) - Az ember azt gondolná, hogy ilyen elszállt alapötletből csak jó sülhet ki. Aztán ráébred, hogy tévedett. 3/10
97, Gods of Egypt (2016) - Na, ez egy olyan naivitással és lelkesedéssel megalkotott szarkupac (már bocsánat), hogy én imádtam. Ez kérem GUILTY PLEASURE! 2/10
98, The Hateful Eight (2015) - Azért így harmadjára rájöttem, hogy ez Tarantino számomra legkevésbé kedves műve. 8/10
99, The Brothers Grimsby (2016) - Csak nyomokban tartalmazza azt a zsenialitást, amit 'Sacha Baron Cohen korábbi filmjei" tudtak. Kár, hogy a sok rossz poén és gusztustalanság között ezek sokszor elvesznek. 5,5/10
100, X-Men: Apocalypse (2016) - Kellemes csalódás volt. Van két-három jelenete, ami az év legjobbjai között lesz, és a többi sem ciki annyira, hogy ne lett volna jó moziélmény. 7/10
101, Warcraft (2016) - Én nagyon akartam szeretni. Nem sikerült. Túl száraz, ellenben szép. 4/10
102, The Nice Guys (2016) - Kritikám
103, The Dictator (2012) - Klasszikus. Nálam mindenképpen. Maró társadalomkritika, rendkívül okos, polgárpukkasztó vígjáték. Kellett már az újranézés. 9/10
104, We're the Millers (2013) - Ez nem jó filmként. Nem igazán működik. Viszont a színészek és a poénok abszolút úranézhetővé teszik. Most láttam negyedjére. 8/10
105, The Do-Over (2016) - Tele van ígéretes apróságokkal, csak ugye ez egy Sandler film és ezek elvesznek a trágárságban és ízléstelenségben. 2/10
106, Neighbors 2: Sorority Rising (2016) - Korrekt folytatás, jó poénokkal. Kis vagányság, kreativitás még nem ártott volna. 6,5/10
107, Magyar csapat - '...még 50 perc...' (2016) - Egyszerűségében jó dokumentumfilm aranylábú fiainkról. (nem irónia) 7/10
108, Independence Day (1996) - Akinek volt gyerekkora, annak nagy kedvence volt A függetlenség napja. Egész jól öregedett, de tényleg elég buta film. 6,5/10
109, Independe Day: Resurgance (2016) - Nagyjából azt hozza, mint az első rész. Mínusz Will Smith, mínusz az első rész frissessége. 6/10
110, Flaskepost fra P (2016) - Olyan, mint a trilógia első két része. Egy nagyon jó tévé-film. 7/10
111, Green Room (2016) - Tényleg totál minőségi, de enyhén túlértékelt alkotásnak vélem. Pedig utálom ezt a kifejezést. Főleg használni, és most mégis ezt teszem. 6,5/10
112, Hardcore Henry (2015) - Ha nem hányod el magad, ez a szórakoztatás magasfoka. Persze, a történet marhaság, de rengeteg benne a kreativitás, a belső nézet pedig fura ugyan, de tíz perc alatt megszokható a játékos múlttal nem rendelkezőknek is. 8/10
113, Anacleto: Agente Secreto (2015) - Spanyol kémvígjáték. Csak azért szórakoztatóbb egy tizenkettő egy tucat amerikai darabnál, mert a 'spanyolsága" feldobja. 5/10
114, Hell and Back (2015) - Eléggé félresikerült 'felnőtt" stop-motion darab. Jó lett volna, ha South Park alkotó besegítenek az írásban, ez az ő terepük lehetett volna. 4/10
115, Sing Street (2016) - Imádom az ilyen darabokat. Fantasztikus zenei anyag, nagy szív, brutális akcentusok abszolút szerethető köntösben. A soundtracket hosszú ideig fogom hallgatni... 9/10
116, Alvin and the Chipmunks: The Road Chip (2015) - Ha az embernek van egy (vagy kettő) kisöccse, végig lehet vele szenvedni. Ipari hulladék amúgy, a kevésbé fájdalmas és ártalmas kategóriából. 3/10
117, Batman: Bad Blood (2016) - Nem valók nekem már az ilyen sablonos rajzfilmek, ahol már mindenki szuperhős. 3/10
118, Sommeren '92 (2015) - A dánok valószínűleg a mai napig könnyes szemmel gondolnak vissza az 1992-es Eb-győzelmükre. Ennek 'örömére" készült egy felszínes, manipulatív, semmitmondó játékfilm a nagy sikerről. 4/10
119, Keanu (2016) - Ez egy majdnem jó haverfilm cuki kismacskával. Azért vannak benne nagy jelenetek és pofás karakterek, de inkább erőltetett, mintsem szórakoztató. 5/10
120, Popstar: Never Stop Never Stopping (2016) - Aki bírja Andy Samberg humorát, annak ez jó eséllyel az év vígjátéka lesz. Rengeteg az okos poén, a celebvilág kifigurázása mockumentary stílusban nagyon pofás, a sok sztár-cameo pedig dob még egyet rajta. 8/10
121, Central Intelligence (2016) - Vékonyka történetet próbálnak feldobni sok improvizálással. (legalábbis így érződik, aztán lehet, hogy minden így volt leírva) A két főszereplő egész jó párost alkot, de láttunk már ilyet vagy ezret. 5/10
122, Finding Dory (2016) - Kiváló folytatás, de csak ennyi. A Pixar varázslat kicsit kopottabban működik, mint az eredeti idején. 8/10
123, Fathers & Daughters (2015) - Manipulatív dráma, ezer helyen bele tudnék kötni, s mégis egészen tetszett. 7/10
Sorozatok
1, Bojack Horseman S1 (2014-?) - Vicces, sokszor sötét és társadalomkritikus sorozat, insider vonallal, egy lóval a főszerepben. Jó! 8/10
2, Narcos S1 (2015-?) - Erősebben indul, mint ahogy véget ér, de remek széria. A 'régi" Kolumbia minden szépsége és mocska visszaköszön benne, Pablo Escobar portréja pedig ütős. 8/10
3, Bojack Horseman S2 (2014-?) - Mint az első évad. 8/10
4, The Leftovers S1 (2014-?) - Folyamatban.
5, F is for Family S1 (2015-?) - Bill Burr és Michael Price 70-es években játszódó animációs sorozata az egész első évadban keresi a hangját. Megvannak a maga kiemelkedő pillanatai, de a hat rész alapján inkább a potenciál hatalmas benne, a minőség még nem az igazi. Azért nem bántam meg, hogy megnéztem. 6,5/10
6, Shameless US S6 (2011-?) - Folyamatban.
7, Marco Polo S1 (2014-?) - Kritika
8, A Young Doctor's Notebook S1 (2012-2013) - Zseniális-közeli az első, rövid, négyszer húsz perces évad. Soha nem gondoltam volna, hogy egy kislány lábának amputálása valamilyen bizarr módon vicces lehet. Ebben a szériában az. 9/10
10, House of Cards S4 (2013-?) - Ugyanolyan cinikus, sötét és szemét sorozat, mint eddig. Kevin Spacey és Robin Wright a jelenkori televíziózás legjobb párosa. 8,5/10
11, Homeland S5 (2011-?) - Egy feszült, izgalmas évadot majdnem sikerül teljes egészében elrontani a fájóan egyszerű, elsietett és átgondolatlan fináléval. 7/10
12, Fargo S2 (2014-?) - Nem voltam biztos benne, hogy jó dolog Coenék klasszikusából sorozatot csinálni, de a második évad bizonyította, hogy bizony remek ötlet volt. Kitűnő humor, abszurd történések, remek erőszak-esztétika. 9/10
13, Daredevil S2 (2015-?) - Jóval több akció jellemzi, mint az első évadot, és ezzel egyenes arányban az írás minősége is romlott. Ettől függetlenül viszont remek móka, tiszta (dara)anyag. 8/10
14, Modern Family S7 (2009-?) - Érzem, hogy kicsit már megfáradt, de a kasza fel sem merülhet. Én szeretem ezt a családot. 7,5/10
15, Star Wars: Rebels S2 (2014-?) - A finálé kissé kiábrándító volt minden cool momentuma ellenére is, valamint volt benne néhány gyengébb filler epizód is. A többi viszont kiváló, kalandos, okos, tömve SW hangulattal. 8/10
16, Brooklyn Nine-Nine S3 (2013-?) - Hozta a színvonalat. A szimpatikus karakterek sokszor mentik az önismétlő poénokat. 8/10
17, The Walking Dead S6 (2010-?) - Mint minden TWD évad, ez is eléggé hullámzó színvonalon mozgott. A hangulata, illetve a témája viszont még mindig nagyon szeretem a szériát. Negan zseniális lesz, a zárás cliffhangere meg nekem totál bejött. 7,5/10
18, 11.22.63. S1 (2016-?) - Az alaptéma, a Kennedy-gyilkosság és az időutazás számomra tökéletes kombó. Kár, hogy a sorozat fókusza sokszor eltávolodik magáról a gyilkosságról, sok a magánéleti mellékszál. A finálé kicsit összecsapott, van egy-kettő olcsó húzás a szériában, viszont igazi hangulat
