Halálos iramban / The Fast and the Furious
A film stílusát és történetét lehetne megmosolyogtatónak is nevezni, de én sokkal inkább egy egyedi bájat vélek a mai napig felfedezni rajta. Mintha egyenesen a 80-as évekből importálták volna a Halálos iramban világát, a maga kicsit túlságosan is teátrálisan keménykedő gengsztereivel, lepusztult külvárosával és a némileg a jó ízlést is nélkülöző színes-szagos autóival és öltözékeivel. Azonban az alkotók mintha tudatosan is építenének erre, ugyanis ezzel teljes összhangban hozzák be a rendőr Brian dilemmáját, az ebből kialakuló buddy movie-t, és legyenek akármennyire is eltúlzottak, ezek az elemek végső soron működnek. (Egyedül a főellenségnek szánt Johnny Trant leszámítva, aki minden igyekezet ellenére is feleslegesnek érződik a cselekményben.) De jó eséllyel senkit nem a forgatókönyvével fogott meg a Halálos iramban, sokkal inkább az autós jeleneteivel, márpedig azokon van mit dicsérni. Annak ellenére, hogy ezek nagy részét egyszerű negyedmérföldes gyorsulási versenyek képezik, egyrészt az írók mindegyiknek tudtak tétet adni, másrészt Rob Cohen rendező parádésan pakolta össze őket. Az elsőtől az utolsóig a vágás tökéletes ritmusú, a beállítások is hihetetlenül jók (hozzáteszem, ez a produkció egészére is jellemző), a kaszkadőrmunka pedig vitán felül a leglenyűgözőbb eleme a műnek. Azonban tegyük hozzá, hőseinek belső és külső konfliktusai (David Ayer keze nyoma érződik a forgatókönyvön), magával ragadó környezete nélkül ez a film sem lenne az, ami, erre pedig a folytatás rögtön emlékeztetett minket. 7,5/10
A Halálos iramban teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
Halálosabb iramban / 2 Fast 2 Furious
Nagy hiba volt a folytatást O'Conner és nem Torrettoék vonalán továbbvinni, nem azért mondva ezt, mert akkora Vin Diesel-fan lennék, hanem mert Brian az írók minden igyekezete ellenére is kívülálló ebben a világban, Dom pedig nem. Ennek megfelelően pedig mintha a Halálosabb iramban is kívülálló lenne, és a sorozat integráns része helyett sokkal inkább tűnik egy klasszikus akció-kriminek, amiben történetesen egy kicsit több autózás van. A retro hangulat ismétlődik, mint ahogy John Singleton is elég ügyes abban, hogy az első rész képi világának dinamizmusát továbbvigye, sőt, talán még növelje is, ezen kívül azonban mintha elődjének árnyéka lenne ez a produkció. A mellékszereplők ezúttal a gengszterfilmek bántó kliséit hordozzák magukon, a szájukból pedig hihetetlenül bután esik ki egy-két mondat, néhány jelenetnek egyszerűen semmi funkciója, a főhős mardosó dilemmája ezúttal egyszerű problémamegoldás, és a Vin Diesel-utódként beemelt Tyrese Gibson sem bizonyult jó húzásnak. Nem is feltétlenül az a probléma vele, hogy karakterileg és színészileg is túlzásokba esik (bár tényleg ezzel is vádolható), sokkal inkább az, hogy Walkerrel szemernyi kémia sincs közöttük, pedig ez esszenciális lett volna, főleg, ha már a sztori szerint gyerekkori barátok. Az összképet az menti, hogy bár a feszültségükből vesztettek valamennyit, volumenükben egyre nagyobbak lettek az autós jelenetek, ezek pedig mindig adnak egy olyan lökést az alkotásnak, amely rendre segít átvészelni a laposabb és gyengébb átvezető részeket. Ez az egyetlen pont, ahol a Halálosabb iramban valódi folytatásnak érződik, más tekintetben viszont nem több egy kissé fantáziátlan spin-offnál. 6,5/10
A Halálosabb iramban teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán