Egy biztos: nem ez lesz a 2014-es év horrorfilmje (egyébként az év horrortermésének javáról igyekszem majd egy átfogó poszttal kedveskedni majd szilveszter környékén). A spanyolok zsigeri kézikamerás horrorjának negyedik etapja pontosan olyan, mint amilyennek egy nagynevű horror negyedik részét tippelnénk. A meglepetés varázsát már régen elvesztette, jórészt csak az elvárások után szalad, és már nem is erőlködik azon, hogy valami újat mutasson. Röviden: felesleges rókabőr.

A film a történet fonalát a második rész végénél veszi fel, de kapunk jó néhány utalást a harmadik rész ("az esküvő") eseményeire is. A mozi kezdetén tanúi lehetünk, ahogy az első-második REC filmből megismert riporternőt, Ángelát sikerül kimenekíteni az "sátáni" zombivírussal sújtott társasházból. Ezután egy katonai felügyelet alá vont hajóra kerül, abból a célból, hogy kivizsgálják. Nincs egyedül: megmentői és még egy pár civil is vele vannak a karanténban. A kivizsgálást végző tudósok arra gyanakodnak, hogy Ángela magában hordozza a pusztító vírust, ám a teszteredményei - meglepő módon - negatívak. A gondok akkor kezdődnek, amikor valaki kiengedi a hajón kísérleti célból tartott majmokat...

A bevezetőben egyetlen tételmondatban összefoglaltam, hogy álláspontom szerint mik is a gondok a filmmel. A következő bekezdésekben igyekszem némileg kibontani és megindokolni a felvázolt problémákat, nehogy az öncélú rosszmájúság vádjával illethessetek.

"A meglepetés varázsát már régen elvesztette":

Az első két REC alkotás kimaxolta a kézikamerás narratívában és a bezárt, klausztrofóbiás hangulatban rejlő lehetőségeket, a harmadik ezért logikusan és igen elegánsan levetkőzte ezt a formátumot, és a hagyományosnak tekinthető történetmesélési mód felé kanyarodott, miközben cselekménye témáját és helyszínét is kiszélesítette. A negyedik film a már kitaposott úton halad tovább, tehát nem erőlteti a talált felvételes formátumot, viszont relatíve szűk helyen, egy hajón tartja a cselekményt. Felvetett témái kapcsán semmi olyan nincs, amivel már e sorozatban, vagy egyéb zombis filmekben ne találkozhattunk volna: a keménykedő katonaság - istent játszó tudósok - személyi szabadságukban korlátozott civilek hármasát már ezerszer láthattuk, elég csak a Romero-féle Day of the Dead-re, vagy az első Resident Evil-re gondolni. Az áldozatból rutinos harcosnővé avanzsáló főszereplőnő alakja sem jelent meglepetést. A REC 4 ezek alapján egy hagyományos zombifilm, kivéve azt a momentumot, hogy valamelyik szereplőben egy parazita bujkál. Ha azonban jobban megnézzük, ez sem igazán újítás, csak kötelező kellék...

"jórészt csak az elvárások után szalad":

A második rész óta elvárás a REC-filmek forgatókönyvírói irányába, hogy igyekezzenek a zombifilmen túl egyéb horror alműfajt, vagy esetleg más műfajt is beemelni a kánonjukba. A második rész az ördögűzős filmekbe illő démoni megszállottság motívumát építette be - logikusan - a mitológiájába, a harmadik pedig meglepő módon a romantikus dráma elemeit hasznosította. A negyedik etap ennek a követelménynek megfelelve az inváziós horror "kiben van a parazita?" kérdésfelvetését sajátítja el, de sajnos ezt olyan lagymatagon teszi, hogy a kipipáláson túl nem lehet igazán pozitívan értékelni. Most is kapunk nagy adag vérengzést, de a sorozat többi tagjához képest semmi különleges élményben nem lesz részünk, kivéve talán a hajómotor kreatív alkalmazását. Erről azonban elmondható, hogy az ötlet maga jobb volt, mint a kivitelezés, igazából nem hiszem, hogy a hajómotor olyan kultikus magasságokba emelkedik majd, mint Ash láncfűrész-keze (Evil  Dead 2), vagy Lionel fűnyírója (Hullajó).

"és már nem is erőlködik azon, hogy valami újat mutasson.":

És ez itt a legnagyobb gond, kérem szépen. Az egész film unalmas, klisés, és izzadságszagú. Látszik, hogy nem a szeretet, a féktelen alkotói kreativitás, hanem a bevált klisék újrahasznosítása, ezzel együtt a sorozat híveinek lenyúlása vonzotta az alkotókat. Színészeiben, történetében, vizualitásában, zenéjében a mozi a B-kategória alsóbb régióiban foglal helyet, egyáltalán nem maradandó alkotás. Az operatőri munka és a vágások borzalmasak: biztos a kézikamerás érát kívánták megidézni azzal, hogy az akciójelenetek jórészt áttekinthetetlenek, de emiatt pont az lett kiherélve, amivel a hagyományos narratíva nagyot villanthatott volna.

Összességében csalódott vagyok, ettől a névtől jóval többet vártam. Az, hogy mindezen sirámaim ellenére közepesre és nem rosszabbra értékeltem a filmet, annak köszönhető, hogy nagyon idegesítő baromságok nincsenek benne, valamint a támadó majmok látványa és az utolsó húsz perc azért relatíve hatásosnak mondható, persze csak a B-filmes kereteken belül. Egyebekben ez egy szánalmasra sikeredett alkotás.

ui.: a stáblista alatti plusz jelenet az egyik legfölöslegesebb "poén", amit valaha láttam. Nem is illik a filmbe, és nem is vicces.

5/10