A folytatások általában alacsonyabb színvonalúak szoktak lenni, mint az első film. Nos, ez a helyzet most nem áll fenn, a Pitch Black folytatása nem lett rosszabb. Igaz, jobb sem. Csak más.
Az első film nagy siker lett, a folytatás kódolva volt. De mivel közben az isteni Vin hatalmas sztár lett, ezért kicsit átdizájnolták a történetet: Riddicknek most már nem egy kis csapatot kell megmentenie, hanem az egész Univerzumot (kicsire nem adunk!). Kedvenc Vinünk békésen (már ugye magához képest) bujkál egy Isten háta mögötti bolygón a fejvadászok elől, amikor megtudja, hogy a szentéletű imám, akit az előző részben megmentett, csúnyán elárulta, kicsit felkapja a vizet, és elmegy megkérdezni hozzá, hogy ezt mégis hogyan gondolta. Itt egy hosszú, klisékkel teli magyarázat következik, a lényeg az, hogy van egy félig halott főparancsnok, Lord Marshal (Colm Feore), aki természetesen le akarja igázni az univerzumot. Riddicket ez nem hatja meg, nem akar segíteni, erre az imám közli vele, hogy egyébként Jack (akit előző részben megmentett, és egyébként lány volt) időközben felnőtt, kicsit rossz útra tért, egy elég ócska bolygón tölti börtönbüntetését, őt is meg kellene menteni, ha már arra jár. Riddick ezzel megkapja a kellő motivációt, elmegy helyretenni a kislány butuska fejecskéjét. Aztán kiderül, hogy a kislány közben felnőtt, és Riddick olyan emlékeket talál a múltjában, ami miatt oka van leszámolni Lord Marshallal...
Nem túl bonyolult a történet, a forgatókönyv sem szakadt el a műfaj kliséitől, de legalább hosszan csodálhatjuk Vint, amint összehúzott szemmel, premier planban aprítja az ellent. Egyébként a film tényleg nem rossz, szórakoztató, a látvány a műfajhoz képest kiemelkedő, szerencsére nincsenek Alien-klónok, ellenben nagyon darkra dizájnolt szereplők grasszálnak benne folyamatosan. Vint természetesen senki és semmi nem homályosíthatja el. Vagy mégis? Fogalmam sincs, hogy Judi Dench miért vállalt szerepet ebben a filmben, de ha már ott volt, lemosott mindenkit a vászonról (igen, bizony, még Vint is!), pedig nagyon kicsi szerepe van, mégis az ő alakítása maradandó.
A forgatókönyv tényleg egy klisékupac, sziporkázó párbeszédeknek nyoma sincs, a jellemfejlődést meghagyták Vinnek (na persze csak olyan szinten, amit az ő két arckifejezésével elő lehet adni, de azt legalább jól megírták), a többieknek maradt a szabványszöveg. Ismét felhívnám a figyelmet arra, hogy Judi Dench a saját néhány mondatában is képes az emberábrázolásra, tehát a lehetőségük a többieknek is megvolt, csak nem tudtak élni vele. Néhány cool beszólás is akad, természetesen az is csak Vinnek járt. A karakterek finoman szólva sincsenek mélyen kidolgozva, igazából a látványon volt a hangsúly, de ha kiájuldozta magát a meglepően kevés akciójeleneten a néző, azért erősen hiányérzete marad, éppen ezért. Nagyon sok az üresjárat, a felesleges párbeszéd. A szereplők motivációit nem igazán ismerjük meg, de hát ne akarjunk túl sokat.
A rendezőre, David Twohyra igazából nem tudok rosszat mondani: a látványra helyezte a hangsúlyt, azt maximálisan végrehajtotta. Hogy időközben nem maradt ideje a színészvezetésre, és a film egyben tartására (mert kábé a felénél teljesen el lehet veszteni a fonalat), az nem annyira zavaró, mert Vin még így is elviszi a hátán a filmet.
Mert Vin tényleg nagyon jó. Igaz, nem volt nehéz dolga, rá írták a szerepet, és van olyan karizmája (igen, elismerem, nemcsak karizma van, igaz, színészi tehetsége nem sok van, de az egyénisége átjön a filmvásznon, ez tény), hogy feledtetni tudja a forgatókönyv és a rendezés hibáit. Judi Denchről csak felsőfokon tudok beszélni (és még mindig nem értem, mit keres ebben a filmben, ez nem az ő szintje..), Karl Urbannak is vannak jó pillanatai (és valami rémes irokéz frizurája). Colm Feore viszont nem tud mit kezdeni szerepével, amit nem igazán értek, mert egyébként nagyon jó színész. Thandine Newtonnak nagyon jól állnak a ruhák, de a színészi képességeiről nem igazán győzött meg, Keith Davidnak van néhány jó jelenete, de a többiek teljesen felejthetőek.
Összességében egy nagyon jól dizájnolt, ámde teljesen üres Vin jutalomjátékot kapunk, melyen nagyon jól tudunk szórakozni, ha nem keresünk benne sok értelmet.
7/10
