Valamiért mindig fenntartásokkal kezeltem a Bond-mozikat, mert mindegyikük nyilvánvaló, kiszámítható síkon haladt, a főhős karaktere pedig sérthetetlennek, kvázi félistennek volt ábrázolva. Ez a hegemónia részben 2006-ban kezdett megtörni; a Casino Royale már egy új irányvonalat, jóval reálisabb történetmesélést kapott, Bond karaktere pedig sokkal emberibb és szerethetőbb volt. Ezt a csapásvonalat követve érkezett 2 évvel később a Quantum csendje, ami azonban rendezője "amatőrsége" miatt nem igazán volt ötletes. Nagy híresztelések és ígérgetések övezték a franchise idén megjelenő, Skyfall című "ciklusát", amelyet a nagyszerű Sam Mendes dirigált.
M (Judi Dench) hatalmas bajban van, el akarják tüntetni az MI6 vezetői székéből. A helyzet súlyosbodik, amikor egy névtelen anarchista csoport elrabol egy adattárolót, tele beépített ügynökök nevével, majd a titkosszolgálat székházában is robbantást hajtanak végre. Az ügynökségnek nincs más választása, újra aktiválnia kell a 007-es ügynököt (Daniel Craig) , aki talán nem is hiszi, mekkora galibába keveredett ezúttal.
Sokan vitatják Daniel Craiget, mint James Bondot. Én személy szerint inkább mellette, mint ellene állok, ugyanis valamiért számomra Ő sokkal hitelesebb Bondként, mint akár Pierce Brosnan volt a 2000-res évek elején. Craig (az előző két filmhez hasonlóan) itt sem okozott csalódást, baltával faragott arca és visszafogott színészi játéka maradéktalanul passzol a szerephez. A színészi stáb többi tagja is rendkívülit nyújt, a Ralp Fiennessel, Judi Denchcsel és Javier Bardemmel fémjelzett gárda igazán pompázik. Egyénileg csak utóbbit emelném ki, Bardemnél jobb színészt keresve sem találtak volna Silva cinikus és őrült karakterére.
A film maga pedig azt hiszem a legjobb Bond mozi, amelyet láttam. Ezt a titulust legfőképp a komplexitással érte el, a Skyfall ugyanis nemcsak elegáns főhajtás az elődei tiszteletére, de ezzel együtt egy saját új utat is próbál kitaposni, amely sikerül is neki. A film ugyanis rendkívül komor, színeket és hangvételt tekintve is, ezen felül pedig egy dekadens, korunkat -sajnos- jellemző világképet vázol fel, a hatóságok és (főleg) a kémvilág hanyatlásával. Ennek megvalósítására nem is választhattak volna tökéletesebb embert Mendesnél, aki az Amerikai szépségben már felvázolt egy hasonló, más köntösbe csomagolt bomló társadalmat.
A Skyfall egy ízig - vérig kidolgozott, szikár akció-thriller, tele feszültséggel és nagyszerűen megkomponált, dinamikus akció jelenetekkel. A képi világa gyönyörű, erről Roger Deakins operatőr gondoskodott (Nem vénnek való vidék, Ó testvér, merre visz az utad) aki szerencsére minden eszközét kihasználta az elegáns látvány elérésére. Minden akció nézőnek és Bond rajongónak ajánlott, mert bár a film nem a legemlékezetesebb darab ebből a műfajból, mindenképpen a legszórakoztatóbb.
9/10