Nem tudom mi az oka annak, hogy mostanában akarva-akaratlanul is nyomasztó filmekbe botlok. A Snowtown lélekleszívó jelensége után itt egy újabb olyan film, amely igaz történeten alapul, és szörnyű dolgokat dolgoz fel.

Joosep (Pärt Uusberg) az osztálya célpontja, folyamatos megaláztatásokat kell kiállnia. Az egyik ilyen eset után megvédi őt Kaspar ( Vallo Kirs) aki ezzel szintén potenciális jelöltté lép elő a zrikálásokra . A két srác próbálja átvészelni a napokat, és megvédik egymást az osztály tagjaitól. Azonban mikor egy különösen megaláztató helyzetbe keverik őket, úgy döntenek bosszút állnak az egész iskola felett..

Az Osztály észt alkotás, egy ott megtörtént eset filmrevitele. A rendezői széket Ilmar Raag foglalta el, Ő jegyezte a film szkriptjét is. Az észt elsőfilmes rendező elképesztően jó munkát végzett, a film ugyanis gördülékeny, nem akad le az okok keresésében, és tabuk nélkül tárja elénk a végkifejlethez vezető utat. A forgatókönyv  lenyűgöző, és bár in medias res vágunk bele a cselekménybe , a film érthető és követhető.

Az egyik legnagyobb pozitívum mindenképpen a nyomasztó hangulat, amely valóban erős hatást gyakorolt rám. A film fényképezése a maga nyersségével és a zöldes árnyalatokkal alapjában határozza meg az atmoszférát, már az első percben, az ezt követő események pedig valójában pokoljárásba vezetik a nézőt. Ugyanis a játékidő feléig még reménykedünk, lehet békés megoldás a sérelmekre, azonban a dolgok elfajulásával elkerülhetetlen a film végén bekövetkező katasztrófa.

A filmben az a legmegdöbbentőbb, hogy rendkívül élethű. Minden ütésnek, rúgásnak vagy sérelemnek nehéz súlya van, és míg a filmek nagy részén csak legyintünk, mondván "á, ez csak egy film, ilyen a valóságban nem történhet meg" , ez esetben sajnos bele kell törődnünk az esetek valódiságába. Azt hiszem minden iskolában, osztályban vagy közösségben van egy olyan srác, akit folyamatos sérelmek érnek egyes dolgok miatt. Mivel magam is tanulok még, testközelből (szerencsére nem a magam bőrén) tapasztalhatom meg az ilyen dolgokat, amelyek valóban elszomorítóak. A film élethűségét a színészek biztosítják be, rendkívül kiemelkedően, átszellemülten alakít minden észt fiatal, ez a mai világban pedig rendkívül dicséretes.

Külön kiemelném két főszereplőnket. Joosep és Kaspar is jóindulatú srácok, mindketten nehéz családi háttérrel rendelkeznek, de a film végére mindketten összetörnek a sérelmek súlya alatt.Az őket előadó színészpáros pedig rendkívül jól alakít, végig összeszokott, mondhatni profi duóként mozognak a vásznon, ezzel is erősítve a film érdemeit.

Talán kissé csonka írás lett ez, de kényszerű vagyok itt lezárni a kritikát. Az Osztály egy rendkívül jól megformált, naturálisan ábrázolt dráma, amely végig elképesztően nyomasztó, és csontig hatolóan hiteles marad. Azonban akárcsak a Snowtownt, ezt sem tudom igazán ajánlani mindenkinek, de úgy érzem hogy minden iskolában le kellene vetíteni legalább egyszer, amolyan tanmeseként, hogy a diákok számára is tisztán láthatóak legyenek a zrikálások szélsőséges következményei.

9/10