Újrakezdés új hazában. Orosz nagyhercegnek lenni a századelőn kiváltságos életet jelentett, és az orosz arisztokrácia ki is élvezte ennek minden előnyét. Kedvenc helyük Párizs volt, ahol nagyon sok pénzt költöttek el, fényűző életmódot folytattak. Azonban jött a forradalom, és a túlélőknek új hazát kellett keresniük maguknak. A fény városa kézen fekvő választás volt, azonban a régi pompa már sohasem térhetett vissza, hiszen minden pénzforrásuktól elestek a korábban luxusban élő főrendek. Nem volt más választásuk, munkát kellett keresniük, de nemcsak nekik, hanem annak a mintegy 50 ezer orosznak, aki a forradalom után Párizsba érkezett. Hamarosan általánossá vált, hogy egykori nagyhercegek taxisnak vagy pincérnek álltak, az egykori nagyhercegnők pedig a divat világában találták meg újra önmagukat. Azonban a nagy többségnek nem volt ilyen szerencséje, sokan csak gürcöltek a túlélésért, ez a könyv ezeknek az embereknek állít emléket. Bevallom őszintén, engem a borító fogott meg, aztán a téma, hiszen nagyon érdekelt, hogy mi történt a forradalom után a Romanovokkal, azonban ez a kötet nem csak az ő sorsukat mutatja meg, hanem a többi Párizsba került oroszét is, nagyon érzékletesen és sokrétűen.  Az 50 ezer óriási szám, megannyi emberi tragédia van mögötte, hiszen az újrakezdés egyáltalán nem volt könnyű sem az arisztokratának, sem a közrendűeknek. Nem mindenkinek sikerült megtalálnia magát ebben az új helyzetben, sokan sok mindent megtettek a túlélésért, sokat dolgoztak, rengeteg ékszer került eladásra, a legfájóbb mégis a szülőföld hiánya volt. Voltak, akik nem bírták tovább, és hazaköltöztek, és voltak, akik végképp letelepedtek Párizsban. 1917 és 1940 között követhetjük figyelemmel ezeket a rendkívül megrendítő történeteket, amelyek közül sok filmre kívánkozik, a legérdekesebb természetesen a Romanovok sorsa, de rengeteg más ember életének alakulásába is bepillantás nyerhetünk. Nagyon érdekes és sokszor szívet tépő sztorikat kapunk, egyáltalán nem bulvár szinten, egy tudományos kutatáson alapuló korrajz a jussa annak, aki rászánja magát erre a könyvre.

Az első világháború előtt a nagyhercegeké volt a világ, de Párizs mindenképpen, folyt a pezsgő és a pénz, mintha az orosz arisztokrácia érezte volna, hogy végnapjait éli. A forradalom után sokan visszatértek egykori kedves városukba, azonban minden megváltozott, a pénz oda, dolgozni kellett a megélhetésért. 50 ezer orosz érkezett Párizsba, és nem mindenkinek sikerült jól az újrakezdés...

A borító megtévesztő, a forradalom után a Romanovok közül is csak keveseknek adódott ilyen gondtalannak tetsző élet, egykori nagyhercegeknek és nagyhercegnőnek kellett szó szerint a semmiből újrakezdni, hiszen a vagyonukat elkobozták tőlük. Az előrelátóbbak már korábban kimentették a pénzük egy részét, de ilyenek kevesen voltak, a legendás ékszerekből szerzett összeg pedig gyorsan elfogyott, így munkát kellett találni, de mielőbb. Így történt, hogy a nagyhercegekből taxisok, pincérek lettek, míg a nagyhercegnők varrtak, többen közülük sikeres divatmárkákat indítottak, de akadt, aki manöken lett, vagy a nyelvtudásából próbált megélni. Nem volt könnyű életük, keservesen meg kellett dolgozniuk a pénzükért, de még így is jobb helyzetben voltak, mint a nem arisztokrata emberek, akiknek maradt a gyár vagy az alkalmi munkák. És akkor a művészekről még nem is beszéltünk, hiszen kevesen futottak be olyan sikeres pályát, mint Chagall vagy Sztravinszkij, a többségnek az elfeledettség és a nyomor jutott osztályrészül. Tragikus sorsok sora bontakozik ki előttünk, nagyon nem volt könnyű az élet Párizsban, sokan nem állták meg a helyüket az új viszonyok közepette, de sokan becsülettel küzdöttek. 

A forradalmat nem sok Romanov élte túl, az anyacárné élete sem volt könnyű az új hazában, azonban a család összességében nagyon nehéz helyzetbe került. Érdekes módon a nőkben erősebb volt a túlélési ösztön, az egykori nagyhercegek már nehezebben fogadták el, hogy új helyzetbe kényszeríti őket a sors. Az uralkodó család viszonyaiba is bepillantást nyerhetünk, azt is megtudhatjuk, hogy ki lesz a cár halála után a már nem létező trón birtokosa, és azt is megtudhatjuk, hogy mennyi egykori balerina házasodott be az akkor már vagyontalan Romanovok közé. Természetesen a szovjet titkosszolgálat mindent megtett, hogy az egykori katonatiszteket a keze közé kaparintsa, a kémek világába is bepillantást nyerhetünk. Számomra a legérdekesebb a Romanovok sorsa volt, de annak a rengeteg embernek az élete is megrendített, akinek velük együtt újra kellett kezdenie az életét Párizsban. Nem volt könnyű ez az időszak senkinek sem, sokan nem tudtak egyről a kettőre jutni ebben az új helyzetben, tényleg nagyon fájdalmas volt végigkövetni ezeket a nehéz sorsokat.

A könyv elején megtudhatjuk, milyen volt a nagyhercegek fényűző élete a forradalom előtt, tényleg döbbenetes, hogy mennyi pénzt vertek el azokban az években, tökéletesen átérezhető, milyen érzés lehetett nekik visszatérni Párizsba, immár teljesen vagyontalanul. Egy olyan időszakot ismerhetünk meg, amelyről eddig nem sok ismeretünk volt, minden tragikumával együtt nagyon érdekes ez a könyv, nemcsak az orosz arisztokrácia újrakezdését ismerhetjük a maga teljességében, hanem sorstársaikét is, akik közül főként a művészeknek jutott valóban tragikus sors, hiszen hiába volt a tehetség, nagyon keveseknek adatott meg, hogy sikeressé váljanak. Ez nem egy  vidám kötet, nagyon meg kell acéloznia magát annak, aki elolvassa, hiszen rengeteg tragikus sorsot ismerhet meg általa, nagyon ritka volt az az eset, hogy valakinek teljes mértékben sikerült az újrakezdés. Elsősorban a történelem szerelmeseinek ajánlom ezt a könyvet, de mindenkinek, akit érdekel, hogy mi lett a forradalom után Párizsban letelepedett oroszok sorsa. 

9/10

A könyvet az Európa kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.