Könyvajánló: Kaffka Margit: Színek és évek
2024. április 08. írta: FilmBaráth

Könyvajánló: Kaffka Margit: Színek és évek

Asszonysors

szinek_es_evek.jpg

Asszonysors. Ez a könyv nem egy lányregény, azonban szépirodalom a javából, meglepően modern klasszikus. Már nagyon régen terveztem ennek az alkotásnak az elolvasását, hiszen Kaffka Margit saját korának kiemelkedő írója volt, rengeteget hallottam már erről a műről, ezért nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy a NIOK e havi közös könyve lett. Gyönyörű borítót kapott a kötet, amikor megérkezett hozzám, percekig csak forgattam a kezeim között, Szép-Bíró Erika csodálatos munkát végzett. Miután kigyönyörködtem magam, elolvastam Nyáry Krisztián sorait, amelyek sokat segítettek ráhangolódni a könyvre, alig vártam, hogy belekezdjek a regénybe. Már az első mondattal megvett magának a szerző, le sem tudtam tenni, annyira kíváncsi voltam Pórtelky Magda sorsára. Nos, ez tényleg nem egy lányregény, egy nem könnyű életet ismerhetünk meg, amelynek megvoltak a maga csúcspontjai, összességében azonban inkább a nehézségek domináltak benne. Egy letűnt kort ismerhetünk meg, hiszen ebben a korszakban a hölgyek még nem dolgozhattak, az egyetlen feladatuk az volt, hogy jól menjenek férjhez. Magdának elsőre ez sikerült is, azonban a boldogság nem tartott sokáig, egy tragédia mindent megváltoztatott, a saját lábára kellett volna állnia, azonban ez nem sikerült neki, inkább belemenekült egy második házasságba, amire mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy mindkét fél jól érezte magát benne. Az egykori bál szépe a szemünk előtt fonnyad el, szomorú látni, hogy mennyire nehéz sorsa van, és mennyire nem tud változtatni az életén. Meglepően modern a nyelvezete a könyvnek, olyan tabukról beszél, mint az öregedés, illetve arról, hogy valójában milyen nehéz sorsa volt a nőknek, mielőtt megnyílt a lehetőségük a tanulásra, mennyire be voltak zárva az otthonukba. Ugyanakkor ez egy kiváló korrajz, egy olyan időszakot ismerhetünk meg, amikor a nők még nem voltak a saját sorsuk urai, azonban már fordult a világ, az ő lányaik már tanulhattak. Női regény, de nem lányregény, ez egy valódi dráma, amelyet nem rágott meg az idő vasfoga, ugyanolyan friss és hatásos, mint a keletkezése idején. Ez egy jó könyv, amelyet minden nőnek érdemes elolvasnia.

Pórtelky Magda 50 éves korában (ami akkoriban már idős kornak számított) visszatekint az életére, amelynek az eleje tele volt bizakodással, egy jól sikerült házassággal, azonban jött egy szörnyű tragédia, és hősnőnk élete finoman szólva is kisiklott. Sokat küszködött, és nem volt boldog, azonban a leánygyermekeit becsülettel felnevelte és bizton reméli, hogy az ő sorsuk már könnyebb lesz...

Nem igazi fejlődésregény, hiszen főhősnőnk élete első férje halála után nem éppen sikertörténet, ő még nem tartozott a hölgyek azon sorába, akik már maguk alakították a sorsukat, pedig megpróbálta, de számára nem maradt más kiút a problémáiból, mint egy második házasság. Azonban az első házasságának ez a második felvonás már a nyomába sem ért, nem volt csillogás és anyagi biztonság, maradt a küszködés és a szenvedés, tele anyagi gondokkal és a nem megfelelő társsal való együttélés kényszere. Mégis együtt maradtak és született három leánygyermekük - miközben első házasságából született fiát a nagyapja nevelte fel - , és Magda végül arra tette fel az életét, hogy őket kitanítsa, és arra nevelje őket, hogy egyedül is megálljanak a lábukon. Ha már neki nem jutott igazi boldogság, legalább a gyermekeinek adja meg a lehetőséget arra, hogy jobb sorsuk legyen. Szomorú végignézni, hogyan telik el ennek a nőnek az élete, anélkül, hogy vissza tudna kapaszkodni a társadalmi ranglétrán, és ki tudna lépni a háztartás szűkös keretei közül.  Azonban olyan bölcsen tekint vissza az eltelt évekre, hogy úgy tűnik, a végére megbékült a sorsával.

Egy korszakhatáron játszódik a történet, hiszen Magdának még esélye sem volt arra, hogy tanuljon, neki csak az lehetett a célja, hogy jól menjen férjhez, amely sikerült is neki, azonban arra senki sem készítette fel, mi történik akkor, ha élete párja fiatalon meghal. Főhősnőnk megpróbálkozik azzal, hogy a saját lábára álljon, azonban nem sikerül neki, így végül tudatosan dönt egy második házasság mellett, amely nagyon nehéz éveket fog jelenteni a számára, csak a gyermekei tudják kárpótolni a szenvedéseiért. Egy mára már letűnt korba nyerhetünk betekintést, megfigyelhetjük, hogyan zajlik egy élet a háztartáson belül, miként éltek ezek a hölgyek, milyen sors jutott nekik. Érdekes, ahogy első házasságában Magda rádöbben arra, hogy hogyan tudja segíteni férje társadalmi előrehaladását a saját eszközeivel, és hogyan szürkül bele második házasságának reménytelenségébe, hiszen az új ura közel sem olyan tehetséges és ambiciózus, mint az első volt, ezért neki sincs esélye arra, hogy újra tündököljön a társaságban. Ami marad, az a végtelen háztartási robot és egy boldogtalan házasság, az egyetlen örömforrás a gyerekek felnevelése, hiszen Magda eldöntötte, hogy a leányainak meg fogja adni az esélyt arra, hogy boldogabb életet éljenek, mint ő.

Kiváló a szerkesztés, nagyon igényes kiadványról van szó, a Libertine klasszikushoz méltó külsőt adott ennek a könyvnek, amelyen egyáltalán nem látszik, hogy 1911-ben íródott, egyáltalán nem poros, nem régies, nincsenek benne unalmas részek, talán az egyetlen hibája az, hogy a második házasságról szóló rész nagyon egyoldalú, csak a szomorúságot látjuk, nincsenek boldog pillanatok Magda életében. Nem volt könnyű élete ennek a jobb sorsra érdemes hölgynek, de tisztességesen ellátta a családját, mindig ragyogott az otthona és becsülettel felnevelte a lányait. Talán, ha néhányszor másként dönt, nem így alakul az élete, de ő hozta meg a saját döntéseit, és végigküzdötte a nehéz éveket. Ma már furcsa, ha valaki 50 évesen öregnek érzi magát, de az ő korában ez már valóban az elcsendesedés időszaka volt, magányos ugyan, de legalább tudja, hogy a gyermekei tanult emberek, akiknek megvan a lehetőségük arra, hogy saját maguk alakítsák a sorsukat. Tragikusan szép történet ez, amelyben egy olyan asszonysors bontakozik ki előttünk, amely nem volt boldog, az önmegvalósításra esélye sem volt, egy mára már letűnt kor tipikus élettörténete, amelyből sokat lehet tanulni. Döbbenet, hogy milyen rövid az élet, mennyire meghatározó, hogy milyen döntéseket hozunk, és mennyire könnyen ki tud siklani egy sors, mennyi küzdelemmel jár egy boldogtalan házasság és mennyire nehéz végigszenvedni az éveket. Katartikus erejű alkotás, amelyet nem jó olvasni, mégis letehetetlen.

9/10

A könyvet a Libertine kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr9118374089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása