Könyvkritika: Patkó Ágnes: Halálos rozé (2023)
2023. október 30. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Patkó Ágnes: Halálos rozé (2023)

Csajos gasztrokrimi

halalos_roze.jpg

Csajos gasztrokrimi. Nem fekszi meg a gyomrot, kellőképpen szórakoztat, fenntartja az érdeklődést, de a gasztrovonal erősebb benne, mint a krimi. Bevallom őszintén, én a borítóba szerettem bele, annyira hangulatos volt, ezért kíváncsian fogtam kezembe az elsőkönyves írónő alkotását. A csajos hangvétel nagyon tetszett, egy egyedülálló 30 éves hölgy a főszereplő, aki új helyre költözik, ahol nemcsak megállja a helyét, hanem barátokra is szert tesz. A krimiszál talán nem annyira izgalmas, bár jól fűzi a szálakat a szerző, de ennél ínycsiklandozóbb nyomozásra nem is számíthatunk, hiszen rengeteget sütiznek és kávéznak a szereplők, miközben próbálják kibogozni a gyilkosságokat. Inkább hangulatos, mint sodró lendületű a történet, csak a végére gyorsulnak fel az események, de akkor nagyon, a lezárás pedig folytatást ígér, amelyet én személy szerint nagyon várok, mert nekem nagyon bejött ez a jó kis könyv. Nem ez a legjobb krimi, de gasztronómiában és hangulatban verhetetlen, van még szufla a történetben, amely csak most indul be igazán. A karakterek jól lettek megírva, a történet nem túlságosan csavaros, de annál csajosabb, a főszereplő mindennapjairól jóval többet tudunk meg, mint a nyomozásról, de összességében hangulatos a végeredmény. Elsősorban hölgyeknek ajánlanám ezt a könyvet, nem a krimirajongóknak, inkább gyilkosságokkal tarkított női történet ez, de a saját műfajában minőségi alkotásról van szó, amelynek érdemes adni egy esélyt. Bepillantást nyerhetünk egy kisváros életébe, egy női fejlődéstörténet szemlélői lehetünk, jókat eszünk és iszunk, miközben még nyomozunk is egy jót. Nem klasszikus krimi, de ettől még kiváló szórakozást nyújt, tökéletesen kikapcsol a mindennapok szürkeségéből és meghozza a kedvet egy jó kis sütizéshez és kávézáshoz, valamint a borok szerelmesei is megtalálják benne a számításukat.

Renáta fordító, Budapestről költözik Szekszárdra, hamar összebarátkozik Ildivel, a helyi ruhabolt tulajdonosával, aki ráveszi arra, hogy elmenjen egy borversenyre, ahol megismerkedik a legjobb borásszal, akihez másnap reggel pincelátogatásra érkezik, azonban már csak a holttestét találja meg. A rendőrség balesetként tartja számon az esetet, a lány azonban biztos benne, hogy gyilkosság történt, és nyomozni kezd...

Süti és borhegyek várnak az olvasóra, a gasztronómia kiemelt szerepet játszik ebben a könyvben, ha ezt elfogadjuk, kiválóan fogunk szórakozni rajta. Mert nem lehet ellenállni az édes finomságoknak, a baráti vacsorára készült ételeknek, és akkor a borokról még nem is beszéltünk. Jómagam antialkoholista vagyok, mégsem hagyott hidegen az a rengeteg bor, amely megjelenik a lapokon, amelyekből a szereplők nem kevés mennyiséget fogyasztanak el, de még ennél is több a süti, amelyet vidáman fogyasztanak cukrászdában, otthon, munkahelyen, miközben folyamatosan próbálják megoldani a titokzatos gyilkosság ügyét. Renáta kiválóan süt és és főz, finomabbnál finomabb étkek kerülnek az asztalára, az olvasó pedig alig folyamatosan éhes lesz, én is folyamatosan ettem, amíg olvastam a könyvet, annyira meghozta az étvágyamat a rengeteg desszert és étel. De azért nemcsak nasikból áll a történet, közben zajlanak az események, bár ez inkább a sztori végére igaz, addig csak csordogálnak a dolgok, hogy aztán hirtelen felgyorsuljanak, és minden szál összeérjen, és természetesen kiderüljön, hogy ki a gyilkos (naná, hogy nem az, akire gyanakodtunk).

Renáta egy erős, független nő, aki egyedül költözik be a házába, amelyet otthonossá varázsol, és megpróbálkozik a kertészkedéssel is, de azért természetesen sokat dolgozik is, miközben még arra is van ideje és energiája, hogy a gyilkos után nyomozzon. Úgy költözik a városba, hogy nem ismer senkit, azonban ez hamarosan megváltozik, barátokra tesz szert, akiket finom vacsorákra hív meg, de ami sokkal fontosabb, hamarosan kiderül, hogy számíthat rájuk, ha bajba kerül. Márpedig egyre több figyelmeztetés érkezik, hogy álljon le a nyomozással, amit természetesen nem fogad meg, és a barátai segítségével egyre közelebb kerül a megoldáshoz, hogy aztán a végén kiderüljön, természetesen teljesen más követte el a gyilkosságokat, mint akire ő gondolt. A krimiszál tényleg nem annyira acélos, de a hangulat miatt nagyon is kíváncsiak vagyunk, mi történik Renátával, és arra is, hogy vajon ki lehetett a gyilkos, összességében ez egy remek szórakozást nyújtó regény.

A borítón szereplő macska is feltűnik a történetben, de a hangsúly Renátán van, aki egy átlagos nő, akár mi is lehetnénk, ezért könnyű azonosulni vele, vagyis kíváncsiak leszünk a történetére. A sztori jól kerekedik, a karakterek hétköznapiak, akár a mi barátaink, szomszédaink is lehetnének, de éppen emiatt a mindennapiságával hódít ez a könyv. Mert egy átlagos kisvárosban játszódik, ahol mindenki éli a kis életét, miközben a gyilkosságok felkavarják a kedélyeket, egy idő után mindenkit foglalkoztatni kezdenek a rejtélyek, folyik a pletyka, mindenki találgat, miközben Renáta egyre nagyobb bajba kerül azért, mert nem hagy fel a nyomozással. Jó kis könyv ez, nincs benne semmi eget rengető, egyszerűen jó olvasni, egy hétköznapi történet, egy olyan helyszínen, olyan emberekkel, akikben mindenki önmagára ismerhet, jól megírva, első könyvhöz képest pláne. Remélem, sorozat lesz Renáta kalandjaiból, mert ez a gasztrokrimi egy nagyon jó kombináció, egyedi és érdekes, ínycsiklandozó és és izgalmas, tökéletes kikapcsolódást nyújt.

8/10

A könyvet a General Press kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni. 

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr3918225659

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása