És a Zabazsauruszok tényleg lecsendesítették a Csendetlen-óceánt! Mondjuk kétségem nem volt afelől, hogy ha valaki, hát ők biztosan meg tudják valósítani ezt a lehetetlennek tűnő feladatot, hiszen a küldetésük nemes: ha sikerül, Leiszút Feliszút, a selypítős sárkány végre visszatérhet a sárkánytársadalomba. És ezen cél érdekében hőseink: Rilex, a vega T-rex, Kunyi, a minden lében kanál keselyű, Barmol az aranytorkú raptor és Káró, a mindig bajt keverő varjú mindent megtesznek, olyan utakat járnak be, amelyen rajtuk kívül csak Járalába járt, aki szerencsére írt is élményeiről egy kiváló könyvet, de ezt csak Káró olvasta, ezért jó sok kalamajkába keverednek, amíg megtanulják, hogy időnként odafigyeljenek arra, amit mond, most éppen a Végtelen Síkságról. Ez a terület nevéhez méltóan valóban végtelen és mágikus hatalommal bír, ezért különösen nehéz megszabadulni belőle. Azonban a rettenthetetlen Zabaszauruszokat természetesen semmilyen gát nem tarthat vissza, megtalálják a kivezető utat a legkilátástalanabb helyzetből is, hiszen a barátságuk mindent legyőz. A kalandok most is mesések, fordulat fordulatot követ, mindez rendkívül elmés szöveggel körítve. A történet még mindig két szálon fut, hiszen a Zabaszauruszokon kívül Leiszút Feliszút és újdonsült családja is megvívja a saját csatáját Gyíktaréjért a ronda és gonosz dragoszauruszokkal. Dragalád is feltűnik a színen, hogy aztán a sok történetszál a végére szépen összeérjen, de szerencsére messze még a sztori vége, az igazán komoly csata csak most kezdődik. Alig várom a következő részt!
A Zabaszauruszok éhsége a kalandra és a jóféle ennivalóra változatlan, és ez utóbbi tulajdonságuk ezúttal komoly bajba sodorja őket. Hiába inti barátait Rilex, hogy fogják vissza a mohóságukat, nem hallgatnak rá, melynek eredményeként egy rosszfajta varázslat bűvkörébe kerülnek, melyből csak nagy nehezen tudnak megszabadulni. Gyíktaréjon is egyre feszültebb a helyzet, hiszen a dragoszauruszok mindent bevetnek, hogy bevegyék a sárkánylakot...
M. Kácsor Zoltán mesefolyama nem veszít a lendületéből, sőt, egyre jobb és jobb lesz. Még jó, hogy a könyv elején egy térkép segíti a tájékozódásunkat, mert az évek során annyi helyet bejártunk barátainkkal, hogy különben nem tudnánk követni, hol is zajlanak az események éppen a Szaurusz szigeteken. Ámde közben nemcsak a dinók földjét ismertük meg apránként, hanem bepillantást nyertünk a sárkányok területére, akiket Dragalád fenyeget, vagyis a rossz és jó közötti harc egyre nagyobb dimenzióba kerül. Mindeközben Gyíktaréjon zajlanak az események, amelyben egyrészt egyre jobban összekovácsolódik Leiszút Feliszút egyre bővülő családja, másrészt viszont a dragoszauruszok a lehető legrosszabbkor rondítanak bele a családi idillbe, hogy végrehajtsák gonoszságtól bűzlő tervüket. Már minden elveszni látszik, amikor a lehető legváratlanabb helyről érkezik a segítség, de az már csak a következő részből fog kiderülni, hogy ez elegendő lesz-e Dragaládék ellen.
A Csendes-óceán lecsendesítése eléggé reménytelennek tűnt, - főleg, hogy még Bölcs Csőr, aki elvileg mindent tud, sem tudta, hogy mit kell tenniük pontosan hőseinknek -, de aztán győzött a lélekjelenlét és valóra vált a jóslat, hogy egy aranytorkú tolvaj fogja megvalósítani ezt a lássuk be nem hétköznapi cselekményt. Részleteket sajnos nem árulhatok el, maradjunk annyiban, hogy izgalmas és váratlan fordulattal teljes történet volt ez is, mint minden, ami a Zabaszauruszok körül zajlik. A barátságukat is próbára teszik az események, de az ő szövetségük olyannyira erős, hogy még a gonosz mágia sem tud közéjük férkőzni. Leiszút Feliszúték sem unatkoznak, többször is komoly dilemmába kerülnek arra nézvést, hogy ki a barát és ki az ellenség, és ezúttal nem mindig fordul minden jóra, de hát a következő részre is kell maradnia valamilyen kalandnak, nem igaz?
Nagy kedvencem ez a jó kis mese, mindig izgatottan várom, mi fog történni hőseinkkel, hogyan alakul a Zabaszauruszok és Leiszút Feliszút sorsa, milyen kalandok várnak rájuk, és milyen új helyszíneket és szereplőket ismerhetünk meg nekik köszönhetően. A család és a barátság fontossága ennek a kedves sztorinak a fő vezérfonala, azonban annyi ötlettel és csavaros történetszövéssel, valamint humoros szöveggel van megírva, hogy még a hozzám hasonló racionális közgazdászok is simán bele tudnak feledkezni. Bertóthy Ágnes zseniális rajzai is sokat segítenek abban, hogy teljesen belevonódjon az olvasó a kalandokba. Ez is jó mulatság, sárkány és dinómunka volt!
9/10
A könyvet a Kolibri Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.
