Csóka Judit meseterapeuta neve sokaknak ismerősen csenghet, meseválogatásaival már én is többször találkoztam. Ez a mostani gyűjtemény a szabadság kérdéskörét helyezi a középpontjába, ami szerintem kiemelt fontosságú. Ahogy olvassuk a különböző, igen eltérő kultúrájú és hagyományú népek meséit, leginkább az tűnik fel, hogy a szabadulás egyetemes, mindenhol meglévő kérdéskör. A rabságnak rengeteg formája lehet: nem csak konkrét fizikai korlátozásra hoznak példákat a mesék; a szereplők saját meggyőződéseik, gondolataik, szokásaik rabjai is lehetnek. A börtön lehet külső és belső, sőt, akár egyszerre mindkettő is. Ezek a mesék megoldási lehetőségeket kínálnak; azt mutatják meg, hogy létezhet kiút.
A kötetben hat nagy téma köré csoportosítva olvashatjuk a meséket: szabadulás a sötétségtől, természetfeletti erőktől (sárkánytól, boszorkánytól, ördögtől, tündértől), a bezártságból, átok és varázslat alól, ember hatalmából és saját csapdánkból. A meséket Csóka Judit 24 oldalas előszava vezeti be, ami kvázi egy tanulmány a kötet meséiről. Ebben amellett, hogy a kötet keletkezéséről, a mesék válogatásának körülményeiről olvashatunk, minden egyes mese értelmezése is helyet kapott. Őszinte leszek, én meglettem volna e nélkül. Egyrészt néhány mesét totálisan elspoilerez, másrészt pedig én szeretem először a saját értelmezésemet kialakítani, és csak utána olvasni másokét. Sokkal jobb lett volna (számomra legalábbis), ha ez a tanulmány a mesék után kap helyet. Arra egyébként tökéletesen jó volt, hogy az ember belerázódjon a mesék világába, és előre kiválasszon néhányat, amelyeket már vár, hogy olvashassa.
A mesék színvonala az ilyen válogatások jellegéből adódóan hullámzó, de én rég olvastam nyelvileg-stilisztikailag ilyen egységesen igényes többszerzős kötetet. Nagy köszönet annak, aki ilyen széppé és egyöntetűen magas színvonalúvá tette az igen különböző meséket (a korrektornak viszont nem jár, elég sok elütés és hiba maradt a szövegben, ami engem szépirodalmi kötetnél azért eléggé zavar). Minden cím után olvasható, hogy melyik nép meséjéről (vagy épp Benedek Elek- vagy Grimm-meséről) van szó, ami hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben belehelyezkedjünk a mese hangulatába. Csóka Judit nagyon sok helyről, igen változatosan válogatta őket, a teljesség igénye nélkül van itt lapp, szlovák, görög, csuvas, orosz, azerbajdzsáni, japán és madagaszkári (stb.) népmese is. A kötet egyik nagy erőssége ez a sokféleség: rengetegféle hangulat, megannyi világ bontakozik ki a lapokról, pár oldalon elrepülünk egy teljesen más helyszínre, korba, emberek közé.
A mesék többsége rövid, pár oldalas; a vékonyka kötetben 42 történet olvasható. Ez lehetővé teszi, hogy ha csak pár percet tudunk szentelni az olvasásnak, akkor is kerek, lezárt történetet kapjunk. Nagy kérdés számomra, hogy mennyire valók gyerekeknek ezek a mesék. A hosszuk és a nyelvi minőségük abszolút gyerekbarát, a tartalmuk viszont az én megítélésem szerint néhány esetben nagyobb élettapasztalatot igényelhet. Mindenestre talán érdemes ezeket is előolvasni, mielőtt felolvassuk vagy a gyerekek kezébe adjuk a könyvet. Nekem Rofusz Kinga csodálatos borítója is inkább azt üzeni, hogy ez a kötet most a felnőtteket szólítja meg.
Három kedvencem lett a kötetből, az első az Í, az íjász című, mindössze másfél oldalas kínai népmese, amely gyönyörűen meséli el a nap felkelésének és lenyugvásának eredettörténetét. Engem mindig lenyűgöznek a népi világmagyarázatok, és ez egy igazán csodálatos történet. A második A boldogság madara című tibeti népmese, amelyben szinte weirdbe hajló módon (és kegyetlenséggel) követjük egy fiú megtisztulásának útját. Katartikus. A harmadik kedvencem pedig a Lucifer füle című andalúziai spanyol népmese. Végtelenül imádom a népmesei ördögök minden megjelenítési formáját, és ez a Lucifer egyszerre menő és sebezhető. A mese maga humoros, pörgős és szórakoztató, a narrátor kiszólásai üde színfoltot jelentenek, a történet legvége pedig népmeséhez képest egészen elképesztő, ha valaki egyetlen mesét olvas el ebből a kötetből, szerintem ez legyen az. Egyébként pedig mindenkinek ajánlom a válogatást, aki néha egyedül érzi magát a terhével, aki úgy érzi, korlátok közé van szorítva, vagy aki csak simán szabadulna valamilyen helyzetből.
9/10
A kötetet a Corvina Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.
