Jazz, szerelem, és küzdelem. Leginkább ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni Natasha Lester 1920-as években játszódó regényét, amelynek szereplője ugyan kitalált személy, küzdelmei és megaláztatásai azonban valósak. Nem ment könnyen a nők szavazati jogának megszerzése sem a múlt század elején, számos ellenzője akadt e politikai egyenjogúságnak még a nők körében is, így nem csoda, ha addig kifejezetten férfiközpontúnak számító szakmákban emancipált nőként sikereket elérni szinte lehetetlennek tűnt. Szinte. Erről a küzdelemről szól az ausztrál szerző első magyar nyelven is megjelent regénye.
A Mr. Fitzgerald csókja címnek valójában nincs közvetlen köze A nagy Gatsby írójához, F. Scott Fitzgerald alakja nem jelenik meg a történetben. Mégis találó címválasztás abból a szempontból, hogy a kor hangulatát és a korszellemet leginkább láttatni tudó és elismerten ünnepelt szerző kapcsolódó regényeire asszociálva nincs szükségünk sok körülírásra ahhoz, hogy belehelyezkedjünk a századeleji vidéki és városi miliőbe, és tökéletesen átérezzük a jazzklubok, az estélyek és a táncos éjszakai előadások cigarettafüstöt világát. A háttér kiválóan konstruált, és mindvégig megmarad ez a kissé elvarázsolt gershwini világ, legyen szó drámáról, igazságtalanságról vagy önfeláldozásról. A város él, az utcák szinte megszólalnak. Ilyen kiváló háttérbe és alaphangulatba bedobva nincs az a regényszereplő, aki ne tudná lekötni az olvasót tömény négyszáz oldalon keresztül.
Evelyn Lockhart már az első oldalakon figyelemre méltó, kortársaitól eltérő világnézetű nőként mutatkozik be, és olyan leckét ad céltudatosságból és magabiztosságból, amit még jelen napjainkban is megirigyelhet bármelyik nőtársam. A családi támogatás lehetőségétől elvágva képes egymaga megteremteni a szükséges pénzt ahhoz, hogy orvosi egyetemre járhasson és viszonylag kulturált helyen élhessen, ami még manapság is tisztes teljesítmény, a diákhitel és a drága albérletek korában. Az is figyelemre méltó, hogy Evelyn személyisége képes megbirkózni egyfajta ellentmondásos kettősséggel: nappal elkötelezett, a női pácienseken segíteni kívánó szülésorvos-gyakornok, éjjel pedig férfiakat elcsábító, szemérmetlen táncosnő. Kevés alvás, évekig tartó plátói szerelem, munkahelyi stressz és a neme miatti hátrányos megkülönböztetések sora formálja a karaktert rendkívül erős, példaértékű személyiséggé, aki nagyon lassan, nagyon hihetően és lépésről lépésre haladva eléri azt, amit akar, és megkapja azt akit akar. Mindeközben a háttérben ott a manipulátor ex-vőlegény, a nehezen megbocsátó család, és a kor, a jómódú társadalom, mely elítéli azt a nőt, aki önerejéből valósítja meg az álmait.
Ezt a könyvet tanítani kellene, ajánlott olvasmányként végighordozni egy normális világ normális iskolájában, hiszen a néhol ragacsossá váló romantika, és a szakmai életében céltudatos főhősnő szerelmi életét jellemző naivitás és labilitás ellenére pont azt tanítja meg, ami az oktatásból annyira hiányzik: hogy nem mások mondják meg, mit kezdjünk az életünkkel, és a kellően mély érdeklődés, ha elszántsággal párosul, úttörő karrierekhez vezethet el. A sztereotípiák ideje rég lejárt, a nemek közötti különbség pusztán biológiai, és egy egészséges társadalomban nem fair akadályt görgetni valaki elé pusztán azért, mert egyik vagy másik nemhez tartozik. A regény úgy tanít a toleranciáról, hogy közben szórakoztat is. Olyan valós példákból merít, amelyek hatására az igazságtalanság és a hátrányos helyzet, mint fogalmak, beleégnek az ember lelkébe, és még az után is vele maradnak, kutatásra és gondolkodásra késztetően, hogy befejeztük az utolsó oldalt és bezártuk a könyvet. Pontosan ez a többlet, ez a történet mögötti komolyság hiányzik a legtöbb, romantikus címkével ellátott regényből. Bátran adnám kamaszok kezébe, hogy motivációt és inspirációt nyerjenek belőle az előttük álló pályaválasztáshoz. De minimum egy pozitív példát arra nézve, hogy boldogulni, még ha küzdelmesnek és végeérhetetlennek tűnik is, de egy erős lélek számára lehetséges. Sőt, érdemes. Ehhez pedig nem kell messze rugaszkodni a valóságtól.
9,5/10.
A kötetet a Byblos kiadó jóvoltából olvashattam el, nagy köszönet érte, felejthetetlen élmény volt!
