Zrínyi Ilonánál egyetlen keményebb asszony élt saját korában, az anyósa, Báthory Zsófia. Nem meglepő módon a két erős nő olyannyira nem kedvelte egymást, hogy kicsi volt kettejüknek a munkácsi vár, ezért I. Rákóczi Ferenc a békesség kedvéért inkább egy másik családi kastélyba költözött feleségével és gyermekeivel. Azonban amikor az ifjú fejedelem hirtelen elhunyt, szembe kellett nézniük a ténnyel, hogy össze kell fogniuk, vagy a Rákóczi-vagyonra ráteszi a kezét a Habsburg császár. Ezt nem hagyhatták, így egy röpke időre egyesítették erejüket, és megóvták a családi örökséget a gyerekek számára. Azonban az idill nem tartott sokáig, Zsófia rossz szelleme, Kiss Imre jezsuita páter mindent megtett, hogy a két asszony elhidegüljön, és az idősebb fejedelemasszony halála után megkaparintsa a hatalmas vagyont. Hogy sikerrel járt-e ez a gonosz terv, kiderül a könyvből, amely hozza a Csikász Lajostól megszokott magas színvonalat, másodpercre sem ül le a történet, az ármány, a szerelem, a nagypolitika és a fejedelmi család belső konfliktusai vannak olyan érdekesek, hogy az utolsó oldalig mohón szomjúhozza az olvasó szeme a sztorit. Miközben teljes gőzzel szurkolunk, hogy Zrínyi Ilona megállja a helyét abban a nagyon nem könnyű helyzetben, amelybe férje halála után került (a gyerekek gyámjaként az ország legnagyobb birtokát kellett irányítania, nőként, egyedül, miközben háborús állapotok uralkodtak), hihetetlen mennyiségű információra tehetünk szert a korabeli viszonyokról, a császári udvar mesterkedéseiről, a kurucok helyzetéről, a fejedelmi család és a köznép életéről egyaránt. A romantikát sem kell hiányolnunk, hiszen a könyv végén berobban Ilona életébe Thököly Imre, akibe első látásra beleszeretett a szép és okos fejedelemasszony, aki nem mellesleg több, mint 10 évvel volt idősebb a fiatalembernél, aki már gyermekkorában elhatározta, hogy az ő felesége csak Zrínyi Ilona lehet és senki más. De van itt akció, humor és minden, ami ahhoz kell, hogy remekül szórakozzunk, miközben kőkemény drámai pillanatok is várnak ránk, de az igazi nagy konfliktus a két fejedelemasszony közötti küzdelem, amelynek csak Báthory Zsófia halála vetett véget. Kiváló történelmi regény, magával ragadó történettel és egyedi stílussal.

1676-ban járunk, nagy az öröm a Rákóczi-családban, hiszen végre megszületik a régen várt fiú örökös, Ferkó. Azonban az édesapja, az ereje teljében lévő I. Rákóczi Ferenc hirtelen megbetegszik, és meghal. Az ifjú özvegynek nincs túl sok ideje azon gondolkodni, hogy méreg vagy betegség végzett-e az urával, hiszen innentől kezdve az ő vállát nyomja a Rákóczi - birtokok irányításának terhe, miközben a kényes politikai helyzetben is meg kell tanulnia képviselnie a gyermekei érdekeit. De ez mind semmi az anyósával, Báthory Zsófiával vívott harchoz képest...

Az idős, már halálát érző II. Rákóczi Ferenc meséli el édesanyja küzdelmeit Rodostóban Mikes Kelemennek, ami hatalmas drámai töltetet és keretet is tud adni ennek a történetnek. Zrínyi Ilona hatalmas lelkiereje eddig is közismert volt, azonban most nemcsak a nagypolitikában jártas, fejedelemasszonyi feladatait tökéletesen ellátó erős nőt láthatjuk, hanem a szerető édesanyát és a magányos özvegyet, aki nem hiszi el, hogy jár még neki boldogság, miután elveszítette a férjét. Aztán megjelenik Thököly Imre - aki nagyon ügyesen szervezi meg első találkozásukat, tudatosan készül arra, hogy meghódítsa azt az asszonyt, akibe még gyerekfejjel beleszeretett -, és Zrínyi Ilona bizony olyan szerelmes lesz, mint akármilyen közrendű asszony. Hiába tudja az eszével, hogy nem biztos, hogy hozzá kellene kötni az életét a szenvedélyes ifjú hadvezérhez, mert ezzel kőkeményen kockára teszi gyermeki jövőjét és vagyonát, egyre inkább látszik, hogy inkább a szívére fog hallgatni, hiába küzd saját érzései ellen.

A sorozatban nagyon szeretem, hogy sok mindent megtudhatunk a vezérlő fejedelem édesapjáról, aki a történelmi emlékezetben eléggé háttérbe szorult feleségéhez és fiához képest, például a halála körülményeiről sem sokat tudtunk, pedig lehet, hogy nem betegség végzett vele nagyon fiatalon, hanem a császári udvar mérgeztette meg igencsak furmányos módon. Így Kiss Imre páteren kívül sikerült megismerkednünk egy másik sötét alakkal, Hegyesi Sándorral, aki hétpróbás gazemberből lett a fejedelem apjának lovásza, hogy aztán élete alkonyán meggyónja Rákóczinak, hogyan végzett az édesapjával a császári udvar parancsára. Azonban mindezzel együtt a pátert én sokkal jobban utáltam nála, mert neki nem nagyon volt választása, vagy hóhérkézre jut, vagy megteszi, amit parancsoltak neki, miközben a jezsuita papot olyan szinten rontotta meg a hatalom, hogy semmitől sem riadt vissza, és rettenetesen aljasan használta ki Báthory Zsófia bizalmát.

Remekül sikerült a Rákóczi - saga második felvonása is, pedig már az első is beállította a színvonalat, és még sehol sem tartunk a történetben, előttünk van még az egész Thököly - Zrínyi házasság, Munkács vára, és a Rákóczi-szabadságharc. Vagyis nem fogunk unatkozni a közeljövőben, minden valószínűség szerint több könyv vár még ránk, amelyből kétségtelenül rengeteg érdekességet meg fogunk tudni a Rákóczi-családról és a korszakról. De ne szaladjunk ennyire előre, egyelőre örüljünk ennek a könyvnek, amelyet képtelenség letenni, megdobogtatja a szívet, lehet rajta sírni és nevetni. Jól megírt karakterek, átgondoltan vezetett történet, két erős asszony ütősen megkomponált konfliktusa, minden adott a tartalmas szórakozáshoz.

10/10