A régi kedvencekben az a szép, hogy sok év kihagyás után kiválóan rá lehet csodálkozni arra, hogy még mindig milyen jók. Gyerekkoromban annyit adta a tévé ezt a filmet, hogy már ezerszer meguntam, aztán most a karácsonyi trakta közepette mégis megbűvölten nézte az egész család. Mert Jókai jól ír, Gertler Viktor remekül rendez, a színészek pedig fantasztikusan játszanak, és ez így együtt elegendő volt arra, hogy elsüllyedjen az idő, és ki tudja hányadjára szurkolunk Tímár Mihálynak, hogy megtalálja végre a boldogságot a Senki szigetén Noémi oldalán, és utáljuk Athalie-t azért, mert annyira gyűlöli szegény Tímeát, aki annak ellenére ment hozzá Mihályhoz, hogy valójában annak jóbarátját, egy fess katonatisztet szereti. Ezen érzelmi bonyodalmakat fantasztikusan festi alá a gyönyörű táj, tatabányai szívünk különösen repesett a komáromi helyszínekért, na és persze imádott Dunánkért. Romantika a köbön, ármány és szerelem, dübörgő érzelmek, időutazás egy régen letűnt korba, hát kell ennél több egy jó kis családi filmélményhez? Annak idején ez volt az első magyar szélesvásznú film, a technikához szükséges kamerákat Svédországból kölcsönözték, és a hatalmas siker nyitotta meg az utat a legendás Várkonyi - féle Jókai-feldolgozások előtt. Az urak kedvükre legeltethették a szemüket a gyönyörű Béres Ilonán és Pécsi Ildikón - aki sokszor nyilatkozta, hogy ennek a filmnek köszönheti a férjét, a focista Szűcs Lajost, akivel legendásan jó házasságban élnek hosszú évtizedek óta, mert ebben látta először annak idején és azonnal beleszeretett - , na és persze Krencsey Mariannát, aki imádta, hogy végre egy jót gonoszkodhatott a filmvásznon. A hölgyeknek ott volt a snájdig Bárány Frigyes, a fiatal Latinovits Zoltán, és persze a főszereplő Tímár Mihályt alakító Csorba András sem nézett ki rosszul. És még mindig hat a varázs, eszméletlenül jól tud esni egy ilyen jó kis régi klasszikus a látványfilmek tengerében.

Az Al-Dunán hajózó Szent Borbála hajót hirtelen megtámadják, a kapitányát, Tímár Mihályt (Csorba András) az utasa, Ali Csorbadzsi (Szabó Ernő) tájékoztatja arról, hogy őt üldözi a török szultán, és azért, hogy leányát, Tímeát (Béres Ilona) megmentse, mérget vett be.  Halála előtt megkéri Mihályt, hogy a lányát és a pénzét vigye el a hajó tulajdonosához, távoli rokonához, Brazovics Athanázhoz (Greguss Zoltán). Azt azonban már nincs ideje elmondani, mit jelent a vörös félhold a zsákokon, pedig ez fogja aranyemberré tenni Tímár Mihályt...

A Vaskapu. Hosszú oldalakon keresztül olyan ízesen írja le a könyvben Jókai, hogyan is nézett ki, hogy nem tudtam ráunni gyerekoromban. Én ugyanis a Jókai-összesen nőttem fel, még mindig imádom a nagy mesélő stílusát, és nagyon tud fájni, amikor azt mondják, hogy ez már túl unalmas a mai gyerekeknek. Lehet, de nekem akkor is hatalmas élményként maradtak meg a könyvei, talán ezért szeretem annyira a belőlük készült filmeket is, Nem véletlen, hogy ezt a darabot is rongyosra néztem annak idején, kívülről tudom az egészet, de ez nem akadályozott meg abban, hogy ismét rácsodálkozzam arra, hogy milyen jó kis kalandfilm ez még még mindig. Mert itt bizony nem nagyon van idő unalomra, zajlanak az események, amelyek egyáltalán nem olyan véresek, mint egy Trónok harca-epizód, mégis jól meg tudja taposni a néző kis lelkét. Mert nagyon könnyű megkedvelni a főszereplőt, Tímár Mihályt, aki egy nagyon jó ember, azonban nem tud mit kezdeni azzal, hogy végső soron csalás révén lett vagyonos ember, és a felesége nem szereti. Mázli, hogy rálel a Senki szigetére - amelyben Jókai saját házassági válságát írta meg, mert volt egy olyan időszak, amikor beleszeretett a gyámleányába, Ottíliába,  és nála találta meg a lelki nyugalmát, azonban a szerelem tragikus véget ért, a lány ugyanis tüdőbajban fiatalon elhunyt - , ahol találkozik Noémivel, aki mellett végre valódi boldogságra lelhet. Addig azonban még nagyon sok minden történik, nincs hiány érzelemben és akcióban, na és persze a kicsit keserédesre sikeredett happy end sem maradhat el, és ez így van jól.

A fantasztikus színészgárda még azt is feledtetni tudta, hogy a főszerepre kiválasztott Csorba András nem igazán állt a helyzet magaslatán, a többiek zseniális alakítása mellett eléggé sótlannak és egysíkúnak tűnt a karaktere, de ennél nagyobb bajunk ne legyen. Hiszen itt van nekünk Latinovits Zoltán, aki felejthetetlenül intrikált Krisztyány Tódorként, imádtam utálni, és Bárány Frigyes is nagyon jól nézett ki. Béres Ilona nemcsak nagyon szép volt, hanem remekül is játszott, ahogyan Pécsi Ildikó és Krencsey Marianne is. Greguss Zoltán és Gobbi Hilda szintén remek, akárcsak Komlós Juci, élmény ilyen színészlegendákat látni, ahogyan lubickolnak a szerepükben.

Igazából ez már a harmadik filmes feldolgozása volt Jókai regényének, az elsőt 1919-ben Korda Sándor rendezte, a főszereplők Beregi Oszkár, Makay Margit és Berky Lili voltak. 1936-ban Gaál Béla vitte vászonra a történetet Kiss Ferenc, Kormos Mária, Mezey Mária, Egry Márta, Csortos Gyula  és Uray Tivadar közreműködésével. Gertler Viktor saját maga írta a forgatókönyvet, nem keveset változtatva az eredeti regényen, de éppen ennyi kellett ahhoz, hogy a filmvásznon is életre kelljen ez a remek sztori. A Senki szigete egyébként tényleg létezett, Ada Kaleh -nek (vagy Új-Orsovának) hívták, az Al-Dunán, Orsova és a Vaskapu-szoros között egy kis sziget volt, amelynek tulajdonjoga körül a magyarok és törökök hosszú ideig viszálykodtak, végül 1972-ben víz alá került a terület, miután a vaskapui vízerőmű gátja megépült.

Megvannak a maga hibái a filmnek (néha a látvány fontosabb, mint a történet, a mellékszereplőkre túl kevés fény vetül, holott a könyvben nagyon is jól megírt karakterek ők is, stb.), de mivel összességében még ennyi évvel a keletkezése után is egy rendkívül szórakoztató alkotás, amelyben a romantika nem csap át giccsbe, kit érdekel. A klasszikus azért az, mert nem fog rajta az idő, persze ehhez kellett az irodalmi alapanyag - Jókai fantasztikusan ért az emberi lélekhez, örök érvényű érzelmekről mesél olyan kalandok közepette, amelyeket nem lehet megunni -, és a tehetséges alkotógárda, a végeredmény pedig még ma is remek kikapcsolódást tud nyújtani a nézőjének.

8/10

Az aranyember teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.