Az egyik legkedveltebb hobbim a csillagászat, igaz nem rendelkezem még profi csillagászteleszkóppal. Egy kedves ismerősömtől kaptam egy „játék” távcsövet, amivel igen amatőr szinten, de kémlelhetem az eget. Már ha az időjárás is úgy akarja, és mi tagadás, a Csillagászat Napja óta (április 21.) sajnos felénk nem volt tiszta idő, hogy a Holdban gyönyörködhessek, ilyenkor jönnek az alternatívák, mint a virtuális lehetőségek, olyan planetárium programok, amelyekkel imitálható a csillagos ég, vagy pedig a dokumentumfilmek, amelyek szintén rengeteg érdekességgel szolgálhatnak a csillagászat szerelmeseinek. Ilyen megfontolásból rendeltem meg a Csillagnézők címet viselő magyar dokumentumfilmet.
A filmet azzal a céllal kezdték el készíteni 2017-ben, hogy bemutassák a mai magyar amatőrcsillagászat helyzetét, technológiai felszereltségét, és érződik benne egyfajta toborzó szándék is, hiszen mint minden hobbinál és/vagy szabadidős tevékenységnél, fontos szerep jut az utánpótlás biztosításának. Ezt a szerepét teljes egészében betöltötte ez a dokumentumfilm, de erről majd később. A film inspirációjára – és ezt a produkció honlapja is büszkén hirdeti – egy 1969-es film szolgált, mely a „Hobbym: a csillagos ég” címen jelent meg. Ezt a mai napig példaértékű dokumentumfilmet egy könyv előzte meg 1941-ben, A távcső világa, mely Kulin György munkáságának és szakértelmének hála a magyar amatőrcsillagászat alapművévé vált. Egy olyan alkotásról van szó, ami alapján – és persze nem kevés tehetség birtokában – bárki építhetett az otthonában csillagászteleszkópot már 1941 után is. A ’69-es filmben Kulin György bácsi több amatőr csillagászt is felkeresett, és arra kérte őket, hogy mutassák be az általuk készített eszközt. A filmnek és a több kiadást is megért könyvnek köszönhetően igazi közösség alakult ki, ezt mutatja be a 2018. február 19-én bemutatott film, de emellett részletesen beszél a megfigyeléshez használható távcsöveken át az asztrofotózáson keresztül a változó csillagok profi megfigyeléséig mindenről.
Külön öröm volt számomra, hogy az eredeti 1969-es filmből számos részlet látható a Csillagnézőkben, az egésznek van egy kedvcsináló hangulata, ha az ember kellőképpen beleéli magát, tapasztalhat egy „ennek én is része akarok lenni” érzést, ami az egyik nem titkolt szándéka ennek a dokumentumfilmnek. Megismerhetjük a Magyar Csillagászati Egyesület munkáját, amely a legnagyobb magyar csillagászati ismeretterjesztő egyesületet. Említésre kerülnek az általuk gondozott kiadványok, honlapok, rendezvények és egyéb szakmai tevékenységek. Az a rész kifejezetten tetszett, amikor az egyik nyári MCSE rendezvényen gyönyörködtek a hullócsillagokban. Megfogadtam, hogy augusztusban én is kint fogok tölteni egy éjszakát, hogy láthassam a Perszeidák meteorrajt. Nagyon jó volt látni, hogy a filmben megszólítottak hivatásos csillagászokat is, sok tudományággal ellentétben itt hatékonyan képes együttműködni az amatőrcsillagászat az akadémikus hivatásos csillagászattal. Rengeteg lehetőség van a közös munkában, és erről nem is rest beszélni a film.
A látványvilágról is mindenképpen kell pár szót ejteni. Igazán szép felvételek jelennek meg a riportok között, a filmben megszólított asztrofotósok felvételeit láthatjuk, és a timelapse jelenetek pedig igazán viszik a prímet. Egy csillagászat iránt érdeklődő nézőnek – aki már képes felismerni pár alakzatot – igazán szép látványt jelenthetnek a már említett felvételek, de egy teljesen amatőr számára is szemet gyönyörködtetőek lehetnek ezek a képek. A látvány kapcsán szeretnék még egy dolgot megemlíteni, ami színtiszta marketing, de ugyanakkor megkerülhetetlen tényező, ha az ember el akar adni valamit. Valahogy így szól a régi igazság: Szép nővel, aranyos gyerekkel és helyes kiskutyával mindent el lehet adni. Nos, nem mondom, hogy tudatosan, de elképzelhető, hogy volt ilyen szándék az alkotókban, amikor két fiatal hölgyet választottak „mesélőnek” a filmbe. Ugyancsak a hangulatkeltés miatt eshetett a választás Dörner György remek hangjára. Az ő jellegzetes orgánumán hangzik el több idézet is a filmben, ami a már említett felvételekkel igazán tetszetős hatást kelt.
Összességében elmondható, hogy a Csillagnézők elérheti azt, amit annak idején a Hobbym: a csillagos ég is elért, kedvet csinálni egy olyan hobbihoz, ami hihetetlenül gyönyörű, és a szépsége mellett igazán intellektuális, magas műveltséget adó kellemes tevékenység.
8,5/10
