A Hunyadiakra még egy párhuzamos univerzumban is lehet számítani, ha meg kell menteni a világot a gonosztól. Álmomban nem gondoltam volna, hogy egy történelmi fantasy-ben találkozom a legendás dinasztia utolsó sarjával, akit Reginának hívnak és megcsapja a fekete mágia hűvös lehellete. Azonban a vérében vannak azok a jó tulajdonságok - bátorság, nemesszívűség, önfeláldozás, stb - , amelyek megóvják attól, hogy a pokol tüzében égjen el a lelke, habár ehhez jól jön egy kis királynői bűbáj is. De ez még semmi, ebben a sztoriban Kempelen Farkas híres Törökje dönti el Lengyelország sorsát, pontosabban egy sakkjátszma, amelynek olyan óriási tétje van, hogy még Katalin cárnő és Mária Terézia magyar királynő is megjelenik előbb-utóbb a színen. Továbbá kétezer gyémántkatona, akik eredetileg jóval többen voltak, de egy gonosz nőszemély jó részüket egy fondorlatos gépezettel szénné égette, és a nagy kalamajkában még Bessenyei György is feltűnik a királynő testőreként, bár írni nincs ideje, mert éppen az uralkodóját kell megmentenie. A legváratlanabb időben és helyszínen futhatunk össze különböző történelmi személyekkel, miközben mindent áthat a mágia, és bár elsőre rettenetes katyvasznak tűnik az egész, mégis működik a történet. Mert egy jól felépített kalandregény, amelyben a történelem és a fantasy különleges egységben olvad össze, bár sajnos pont a végére bomlik fel ez az egyensúly, és érzi úgy az olvasó, hogy éppen csak egy hajszállal tolta túl a szerző a mágiát, picit összecsapottnak tűnik a lezárás, kár, mert egészen az utolsó oldalakig letehetetlen ez a jó kis könyv.

Hunyadi Regina 15 éves, és hiába nemesi család sarja, a szülei meghaltak, ő pedig nincstelenként küzd a napi túlélésért és csak két, anyagilag hasonlóan nem túl jól eleresztett barátjára, Csülökre és Marekra számíthat. Aztán egy véletlen baleset miatt hirtelen politikai játszmák kellős közepén találja magát, miközben Kempelen Farkasnál talál otthonra társaival együtt. Azonban családi idillre nincs idő, mivel Zsilinszky báró úgy dönt, hogy Lengyelország védelmében sötét mágia segítségével életre kelt egy rézkatonákból álló sereget, az események pedig nagyon gyorsan elfajulnak...

Tudomány és mágia, a legendás Török, közismert uralkodók bűbájjal felvértezve, hősies csaták, igézet és bátorság, megannyi történelmi utalás (abszolút kedvenc Hadik András berlini kalandjának megemlítése), és egy szórakoztató fantasy. Minderről lemaradtam volna, ha nem szeretek bele első látásra a címbe és a borítóba. De szerencsére így történt, és már az első oldalon tudtam, hogy a remek történetbe csöppentem bele. Habár young adult a kötet besorolása, vagyis kamaszoknak íródott, a felnőtt olvasók is kiválóan szórakozhatnak rajta, ha egy kicsit nyitottak a fantasy műfaja iránt. Történelemmániásként nekem kellett egy kis idő, hogy belerázódjak ebbe az alternatív univerzumba, de annyira olvastatta magát a történet, hogy egy idő után felhagytam a fenntartásaimmal, hagytam magam sodortatni a mágikus eseményekkel és nem bántam meg.

A Peter Sanawad név valójában Bihari Pétert jelenti, akitől eddig még nem olvastam semmit, de kellőképpen meg lettem győzve arról, hogy a jövőben ne hagyjam ki a könyveit, mert gördülékenyen ír, egyetlen pillanatra sem felejti el szórakoztatni az olvasóját, ugyanakkor azonban rengeteg történelmi ismeretet ad át a korszakról. Kempelen Farkas Törökjéről is sokat megtudhatunk, ahogyan Lengyelország, Ausztria, Magyarország és Oroszország hatalmi harcairól is. Tóth Zoltán zseniális borítója tökéletesen bemutatja a könyv hangulatát, ahogyan a címet is nagyon eltalálta a szerző, őszintén szólva, ha nem a Hunyadiak jutnak először eszembe róla, valószínűleg nem veszem a kezembe ezt a könyvet, és kár lett volna kihagyni ezt a különleges műfajú alkotást. Mindvégig fenntartja a figyelmet,  a végén kevesebb mágia és több történet jobb lett volna, de ennél nagyobb bajunk ne legyen.

Van itt minden, kaland, szerelem, csaták, politika, gonosz bűbáj, amelynek pokoli eredete van, de engem a legjobban A Török nyűgözött le, és Kempelen Farkast sem volt utolsó élmény kalandhősként látni. A sakkautomata a valóságban túlélte tervezőjét, 1854-ben semmisült meg egy tűzben. Soha nem győzték le, állítólag az volt a trükkje, hogy egy ember rejtőzött el benne - ez a motívum feltűnik a könyvben is - , de az igazságot már sohasem fogjuk megtudni ezzel a zseniális találmánnyal kapcsolatban. Nagyon örülök neki, hogy ezzel az alkotással fel lehet hívni a kamaszok figyelmét a kiváló tudósra és tudományos munkájára, ha ehhez az kell, hogy akcióhős legyen, bánja a kánya, legalább jól szórakozunk, miközben felfrissítjük emlékeinket Kempelen Farkasról és a felvilágosodás koráról. Jóféle fantasy ez, érdemes adni neki egy esélyt!

8/10

A könyvet a Főnix Könyműhely jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.