Örömmel jelentem, hogy a magyar történelmi képregény újra él és virul! Az alkotók nagyon igényes munkát adtak ki a kezükből, egy gyönyörűen kivitelezett, akciódús, ugyanakkor drámai jelentekben is gazdag történetet mesélnek el nekünk, amelyből megtudhatjuk, hogy Imre herceg hogyan rúgta szét a németek hátsó felét a Bécs melletti csatában az Úr 1030-dik esztendejében. Történelemrajongóként nagyon vártam már ezt a képregényt, mivel a zsáneren belül ez a műfaj eléggé elfelejtődött, miközben én még  Zórád Ernő zseniális darabjain nőttem fel, tehát elég magas volt a mérce, amit meg kellett ugrania az alkotóknak. Ráadásul úgy kellett elvinniük bennünket egy régen letűnt korba, hogy hozzák azt a szintet, amelyet a képregényügyben mostanában nagyon elkényeztetett olvasók mind külsőségeiben, mind dinamikájában elvárnak. Szóval nagyon szurkoltam a társaságnak, és kíváncsian vettem a kezembe a keményborítós kiadványt, amelynek már az elő és hátoldala is olyan szemet gyönyörködtető volt, hogy percekig tartott, amíg rászántam magam arra, hogy kinyissam. Egy rövid bevezető után mindjárt bele is csaptunk a dolgok közepébe, olyan gyorsan peregtek az események, hogy levegőt venni sem mertem, nehogy lemaradjak valamiről. Azon jót vidultam, hogy Imre herceg szavait egyszer csak egy smiley zárta (srácok, a jó ég áldjon meg benneteket, minden apróságra odafigyeltek, hogy történelmileg hiteles legyen a képregény, és pont egy ilyen gikszer marad benne a végleges változatban, ejnye!), de ettől eltekintve teljesen magába rántott a történet, sajnáltam, amikor vége lett, és nagyon várom már a folytatást, amelyet remélem, minél előbb a kezembe vehetek!

Az úr 995-dik esztendejében István herceg a besenyők vezéréhez, Tonuzobához megy követségbe apja, Géza fejedelem nevében, hogy vegyék fel a keresztet. Az idős vezér ezt nem vállalja, inkább a halált választja, fiának azonban parancsba adja, hogy tegyen eleget a felszólításnak és óvja meg a népét. 35 évvel később István király fiára, Imre hercegre vár a feladat, hogy megállítsa a németek betörését, és ebben a történetben a besenyők is fontos szerepet játszanak…

A könyvet Levi (azaz Németh Levente) tervezte és rajzolta, a szöveget Sinonimo (vagyis Mészáros János) írta, a gyönyörű színekért pedig többen is feleltek ebben a míves kiadványban, amelyet öröm volt olvasni, dacára annak, hogy egy zord kor drámai eseményeit ismerhettük meg belőle. Ennek ellenére némi humort és frivolitást is sikerült becsempészni a történetbe (többek között akkor, amikor megtudjuk, hogy miért is nevezte mindenki Imrét szűz hercegnek), István király fiából pedig  egy igazi akcióhőst sikerült faragni, akinek helyén van az esze és szíve, amikor egy csatát kell irányítani, a varégok pedig még ebben a macsó korban is ki tudtak tűnni az amúgy is harciasságukról híres magyarok közül a kegyetlenségükkel. A németeket vezető Henrik herceg méltó ellenfele volt Imrének, még akkor is lehet őt tisztelni, ha nyilván nem neki drukkolunk. Furcsa volt látni, hogy milyen jelentéktelen kis helységből nőtte ki magát Bécs, nagy örömömre szolgált, hogy a legendás római utak is bekerültek a történetbe (még egy mocsárból is megmutatták a kivezető utat késői leszármazottaiknak, szép főhajtás ez a régi mérnökök tudása előtt).

Nagyon sok munka van ebben a képregényben, hiszen nem lehetett könnyű utánanézni az akkoriban használatos fegyvereknek, ruháknak, hajviseletnek, zászlóknak, stb. Jómagam nem vagyok a korszak szakértője, ezért nem foglalnék állást ezügyben, de az biztos, hogy nagyon meggyőző lett a végeredmény.  Azonban egyáltalán ne gondoljuk üres történelmi tablóra, ez egy pergő kalandregény, amelyben a csaták kellős közepén találjuk magunkat, a karakterek abszolút emberiek, semmi idealizálás, Imre hercegről például kiderül, hogy nem volt éppen nyámnyila típus, nem fogta magát vissza a harcban, szerette a szórakozást, és a fehérszemélyeket sem vetette meg és a legjobban szilaj varégjai között érezte magát. A csaták ábrázolása is eléggé vérgőzösre sikeredett, vagyis a realitásra törekedtek az alkotók ebben a tekintetben is, miközben a politikai összefüggéseket is megismerhettük, vagyis teljes képet kaphatunk a korszakról, egyáltalán nem szájbarágós módon.

Az alkotók nemcsak a képregény kivitelezésében voltak profik, hanem a marketingre is komoly hangsúlyt fektettek, egy nagyon igényes honlapot is készítettek hozzá (több nyelven!), de játék, sőt, mobilapplikáció is kapcsolódik hozzá, és a külföldi terjesztésen is dolgoznak. Nem olcsó (3.980 Ft), de úgy gondolom, a minőséget meg kell fizetni, és mivel okosan a karácsony közelébe időzítették a megjelenést, szép ajándék lehet történelemmániás vagy képregényfan családtagoknak, barátoknak. A tervek szerint 2018. áprilisában érkezik a képregényen alapuló könyv, vagyis épülget a brand rendesen, és nekem nagyon tetszik, hogy az alkotók a finanszírozásban is nagyon kreatívak, például bárki vehet magának karaktert a történetben. A Királyok és keresztek nagyon jól sikerült, mind tartalmában, mind kivitelezésében hozza a nemzetközi színvonalat, hajrá, csak így tovább!

10/10

A képregényt az alkotók jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.