Haverok, buli, Balaton. Most is minden hőgutával fenyegető hétvégén elindul rengeteg ember a magyar tengerhez, és belefut a biztos dugóba, ez hozzátartozik a nyári feelinghez, és a tónál minden igényt kielégítő szolgáltatást kap, de azért lássuk be, az igazi aranykor a nyolcvanas években volt. Én még nagyon kicsi voltam akkoriban, nem nagyon emlékszem rá, de az Ötvös Csöpi-filmek megőrizték ezeknek a szép időknek a hangulatát. Nem akárkinek köszönhetjük a pofonosztó szuperzsaru karakterét, maga Bud Spencer javasolta Bujtor Istvánnak, hogy találja ki, és játssza el a figurát. A magyar Piedonénak nem kellett kétszer mondani, saját novellájából írta meg a forgatókönyvet, amelyben életre keltette Ötvös Csöpit, a kiváló rendőrt, akinek erős az ökle, odavan a vitorlázásáért, igazi macsó, laza stílussal tolja az akciót, és miközben megoldja az éppen aktuális bűnügyet, még arra is van ideje, hogy pátyolgassa a rá egyáltalán nem hasonlító Kardos doktort. Mindig van egy gyerek, egy simlis idősebb segítőtárs, és megannyi barát, ismerős, kolléga, vitorlásverseny, látványos akciójelenetek, jó duma, és persze a Balaton. Ahogyan az lenni szokott, az első rész volt a legjobb a sorozatból, de az amúgy egy kaptafára készült folytatások egyáltalán nem voltak rosszak, tökéletesen ellátták a feladatukat, szórakoztatták a közönséget, és a legkisebb mértékben sem vették magukat komolyan. Ezeken a filmeken nőttem fel, naná, hogy ifjabb éveimben teljesen bele voltam zúgva a főszereplőbe, olyan férfiasan tökéletelen volt, áradt belőle a sárm, olyan biztonság és nyugodt erő sugárzott belőle, mint egyetlen más magyar akciófilm sztárból sem. Bujtor István saját magát adta ezekben a habkönnyű akció-vígjátékokban, ez a szerep rá íródott, rajta kívül senkinek állt volna ilyen jól ez a laza macsó stílus. Rengetegszer láttam már az évek során ezt a filmet, ennek ellenére ezredjére is jókat nevettem a poénokon, szökött az egekbe az adrenalinszintem a Ladás üldözéstől (elfogult vagyok ezzel a járműtípussal, életem első kocsija egy kocka Lada volt), még ma sem semmi, ahogyan Csöpi a helikopterről egy kötélhágcsón nézelődik kifelé a fejéből, majd berúgja az üldözött jármű ablakát és harcképtelenné teszi a menekülő gyanúsítottat. Ezzel a pasassal biztosan egyetlen rosszfiú sem szeretne találkozni egy sötét sikátorban, és az is tuti, hogy a környékén mindig alacsonyan szállnak a stukkerek. Ha valaki még nem látta volna ezt a jó kis filmet, viharsebesen pótolja, mindenki másnak pedig még ma is jó választás, ha a nyári melegben egy habkönnyű darabot keres, amiben biztosan nem fog csalódni.
A tihanyi apátság múzeumából ellopják a pogány Madonna nevű, rendkívül értékes szobrot. A rendőrség Kardos doktor (Kern András) vezetésével nyomozni kezd, azonban egészen addig nem haladnak érdemben, amíg az amúgy szabadságon és vitorlásversenyen lévő Ötvös Csöpi (Bujtor István) meg nem érkezik. A nyomok a versenyzők közé vezetnek, de nem könnyű megtalálni a tettest és a szobrot....
Ma már megmosolyogtató, hogy azért kellett a rosszfiúnak külföldre szakadt hazánkfiának lennie, mert az illetékes hatóságok nem engedtek volna moziba olyan filmet, amelyben egy magyar művel olyan csúnya dolgot, mint egy értékes szobor eltulajdonítása. A sztori egyébként annyira élethűre sikeredett, hogy a tihanyi apátság múzeumában a bemutató után nagyon sokan keresték a pogány Madonnát, amely természetesen a valóságban nem létezett. Saját műfajában abszolút egyedi film született, ehhez hasonló bunyós-zsarus akció vígjáték addig nem került a nézők elé, akik természetesen imádták Ötvös Csöpi kalandjait, nem is csoda, hiszen a nyolcvanas évek tipikus karaktereit, saját életük szereplőit láthatták viszont a filmvásznon, humoros szövegbe és látványos akcióba csomagolva. Bujtor nagyon jól kitalálta a történetet, játszotta el a főszerepet, Mészáros Gyula pedig kiválóan megrendezte ezt a remek kis filmet.
Elsőrangú szereplőgárda jött össze ebben az alkotásban, a Bujtor-Kern páros tökéletesen kiegészítette egymást, Bánhidi László látható élvezettel simliskedett Matula, bocsánat Matuska bácsi szerepében (csecsemőknek: a színész játszotta Matula bácsit a Tüskevárban). Hernádi Judit elsősorban a dekoltázsával hódított és Goór Nagy Mária is többet volt látható bikiniben, mint felöltözve, de hát ez egy macsó film, és olyan sármosan tud szexista lenni, hogy én bizony nem tudok haragudni az alkotókra. Benedek Miklós, Kállai Ferenc, Benkő Péter, Zenthe Ferenc, Kovács István remek alakítással járult hozzá a sikerhez, akárcsak a kisfiút játszó Pálok Gabi.
Izgalmas nyomozás, emlékezetes egysorosok ("óhaj, sóhaj, hozzászólás?'), jól megírt karakterek, látványos bunyók és akciójelenetek, pörgős kalandok, betekintés a vitorlázók zárt világába, motoros csónakos üldözés a Balatonon, humor - minden adott volt a sikerhez. Naná, hogy sorban jöttek a folytatások (Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, Hamis a baba, majd sok év múlva a Zsaruvér és Csigavér című tévésorozat, amely meg sem közelítette a filmek színvonalát sajnos), a nyolcvanas évek Ötvös Csöpi és a Balaton bűvöletében teltek nálunk, és még ma is istenien lehet szórakozni ezeken az alkotásokon, amelyek utánozhatatlan hangulattal rendelkeztek, igazi időutazás a megtekintésük, miközben kiváló szórakozást nyújtanak.
Coolságfaktor a köbön, magyarosch virtussal előadott kaszkadőrkunsztok (jellemző, hogy az autós üldözésbe nem volt beletervezve a karambol, amikor a forgatás során szembesültek ezzel a problémával, ott helyben átírták a forgatókönyvet és improvizáltak a fiúk, ami abszolút a film előnyére vált), Bud Spencer-Terence Hill magyar módra, remekül kivitelezve, felejthetetlenül. Megunhatatlan!
8/10
A pogány Madonna teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.
