Itt az advent, elindult a visszaszámlálás a karácsonyi ünnepekre, lassan áthat bennünket a szeretet, felkészítjük a lelkünket a ránk váró bensőséges napokra és az együttlétre a családdal...De előtte még lazuljunk egyet emberek! Adjunk a jómodornak és a PC-nek, feledjük el a sablonokat, és a fentebb stílt, ide nekünk a Tapló télapót, mert az jó nekünk. Halvány lila gőzöm sincs, hogyan sikerült kihagyni eddig az életemből ezt a remek vígjátékot, amelyen annyira jól szórakoztam, hogy eszemben sincs megnézni a most moziba került folytatást, mert ez a film úgy jó, ahogy van, szerintem totálisan felesleges volt lehúzni róla még egy bőrt. Szigorúan felnőtteknek ajánlott mozi, amelynek eszméletlen jól sikerült a szinkronja, és csak az fogjon bele a megtekintésébe, akit nem zavar, hogy a jóságos Télapót premier plánban láthatja káromkodni, alkoholizálni és erkölcstelenkedni. Üdítően eredeti vígjáték, amelyből Billy Bob Thorntonnak és a remek forgatókönyvnek hála nem hiányzik a drámai mélység sem. Kár lenne kihagyni az életünkből!

Willie (Billy Bob Thornton) alkoholista, megrögzött nőcsábász, nincs éppen úri modora, vagyis nem ő az ideális Télapó. Mégis ezt a melót tolja, ugyanis így a legegyszerűbb kifürkészni, hol található az áruház széfje, ugyanis emberünk fő foglalkozása a kasszafúrás. Azonban a dolgok ezúttal nem úgy alakulnak, ahogy általában szoktak, és hirtelen egy fiúnál találja magát, akihez csak úgy beköltözik, hogy aztán lassan, de biztosan magához képest jó útra térjen ez a tökéletesen lúzer alak...

Óriási ötlet egy antitélapó szerepeltetése, pláne úgy, hogy megtalálják a szerepre a legjobb színészt, de nem kevés tehetség kell ahhoz, hogy ebből az alapsztoriból egy másfél órás agyeldobást rittyentsenek az alkotók. Majdnem mindvégig kitart a poéncunami, csak egy-két üresjárat található benne, de igazából fel sem tűnik, mert a játékidő nagy részében azzal vagyunk elfoglalva, hogy besírjunk a szövegen és a látványon. Mert nem semmi Billy Bob Thornton lestrapált arcát és kib...orítóan mocskos szövegét látni és hallani, és akkor a többi szereplőről szó sem esett. Akad itt rablótárs törpe, akinek érthető módon nagyon elege van már Willie viselt dolgaiból, nem kicsit pénzéhes biztonsági főnök, Télapó-fétisben szenvedő barátnő (vagy valami olyasmi), túlsúlyos és idegesítő kölyök, aki hihetetlen módon képes érzelmeket kicsikarni ebből a szinte már teljesen padlóra került emberből, akit saját magán kívül senki és semmi sem érdekel már, se célja, se családja, az élete egy merő kudarc, és mégis vissza tud fordulni a lejtőről, de addig még nagyon sok könnycsepp kicsurog a szemünkből, mert nem kispályás nevetőgörcsöket tud generálni ez az alkotás.

Ez a mozi nem sokat ért volna Billy Bob Thornton nélkül, az ő fizimiskája és nem hétköznapi egyénisége tudta igazán hitelessé tenni ezt a nagyon egyedi karaktert, simán elvitte a hátán a filmet, de a kollégái is tökéletesen látták el a feladatukat, Bernie Mac és Tony Cox kiváló formában voltak, Lauren Graham, azaz Lorelei Gilmore alaposan kilépett a komforzónájából ezzel a szereppel, és a kisfiút alakító Brett Kelly szintén kiváló választásnak bizonyult.

Nagyon pörgős a történet, váratlan fordulatok sora vár ránk, mindig rá tudnak tenni egy lapáttal az alkotók, olyat lépnek, amely szembemegy minden sablonnal, a zárókép pedig simán zseniális. Nem éppen karácsonyi családi mozizásra való a film, ahhoz túl sok benne a trágárság, az alkohol, a cigi és a szex, de éppen ezért nagyon jó, mert kilóg a sorból, és nagyon jól sikerült kivitelezni ezt az agyament dramedyt. Billy Bob van annyira jó színész, hogy a tömény marhulásból kihozzon nem kevés drámát is, a vicces jelenetek mélyén meg tudja mutatni ennek a lúzer alaknak a tragédiáját is, aki annyira utálja a tökéletesen értelmetlen életét, hogy már csak az önpusztítás marad a számára, hogy aztán a legváratlanabb helyen és időpontban a javulás útjára lépjen. Bele lehetne kötni, hogy a poénokra helyezték a hangsúlyt a történet és a karaterek helyett, de annyira humoros a végeredmény, hogy lényegtelen, mert ritka egy jó vígjáték, amelyen tényleg betegre nevetheti magát az ember lánya.

Akinek nem tetszik a stílus, ne nézze, mindenki más viharsebesen találjon magának egy jó (vagy rossz, mindegy) okot, hogy megnézze ezt a jó kis filmet, mert egy igazi unikum az egy kaptafára készülő karácsonyi mozik között, amelyben minden összejött. Terry Zwigoff remekül összefogta ezt a nem kicsit formabontó filmet, Billy Bob Thornton simán zseniális volt a főszerepben, a szöveg istenkirály, mi kell még?

8/10

A Tapló télapó teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.