Rizsporos hétköznapok. Ez egy nagyon jó kis történelmi blog, amelyre nemrégiben figyeltem fel, és hamar állandó olvasója lettem, mert nagyon megtetszett a szerző, Budai Lotti nőiesen finom stílusa és a blog hiánypótló ismeretterjesztő tartalma, ezért amikor megláttam, hogy megjelenik az első könyve (amelyik mindjárt kettő, ami nem kis bátorságra vall mind az írónő, mind a kiadó szempontjából), nem haboztam sokáig, azonnal beszereztem. Nem kicsit voltam szkeptikus, egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy kétszer 450 oldalon keresztül fenn tudja tartani az érdeklődésemet az írónő, ehhez képest egyetlen nap alatt felfaltam a könyveket, annyira rabul ejtett Louise de Morainville története, akinek nem hétköznapjai kalandjai eszméletlenül izgalmasra sikeredtek és annyira filmszerűek, mintha mi is ott élnénk a Napkirály intrikákkal teli udvarában. Csajosan romantikus történelmi regényhez van szerencsénk, amely megdöbbentően jól összeállt, ahhoz képest, hogy első kötetes szerzőhöz van szerencsénk. Budai Lotti rendkívül tehetségesen ír, a könyv(ek) nagyon jó(k), már készül a folytatás, az írónő és a sorozat sikerre van ítélve, az olvasók jól fognak szórakozni és rengeteg érdekességet megtudhatnak a korról, mi kell még? A blogot és a könyeket is érdemes elolvasni!

1645-ben Henrietta Mária angol királyné a koronaékszerekkel éppen menekülésben van, amikor rablók ütnek rajtuk, és elrabolják a legszebb darabokat. A rabló megsebesül, és egy közeli udvarházba menekül, amelynek tulajdonosa, Jean de Combray úgy dönt, hogy megtartja magának az ékszereket, és ezzel kifizeti tartozását Arnaud de Sauvage-nak, akihez így nem kell hozzámennie lányának, Anne-Marie-nak. Azonban amikor az apa a család jövője érdekében megöli a rablót, az megátkozza, és ezzel rendkívül tragédiákba és kalandokba taszítja az unokát, Louise de Morainville-t...

Budai Lotti jogászként végzett és művészettörténetet is tanult, az igazi szerelem az életében azonban a történelem, ezért elkezdett blogot írni a témában, és közben belevágott az írásba is, nem kispályázott, mindjárt kettő könyvnek is keresett és talált kiadót, ami lássuk be, nem éppen megszokott eljárás első kötetes szerzőnél. De bejött a dolog, pedig a blog és a regény két nagyon különböző műfaj, egészen más viszonylag rövid bejegyzésekkel felkelteni az olvasók érdeklődését, és  lekötni a figyelmét több száz oldalon keresztül. Nemcsak a belbecs tetszetős, hanem a külcsín is, nagyon jól sikerült a borító, és egy egészen különleges ötlettel is feldobták a könyv(ek)et: a blog hangulatához illő kis kártyákon olvashatunk érdekes kiegészítő információkat a történethez (a kávé és a dohány franciaországi megjelenésén át Versailles-ig sok mindenről tudomást szerezhetünk, tényleg nagyon egyedi és stílusos kiegészítőkről van szó).

Eléggé nehezen behatárolható a könyv(ek) műfaja, alapvetően egy romantikus történelmi kalandregény, de ugyanakkor egy nagyon izgalmas thriller is, jól felépített történettel, amelyből az erőszak sem hiányzik, a főhősnővel minden megtörténik, ami biztosan nem jutna eszünkbe az ártatlannak tűnő cím alapján (a férje megerőszakolja, az apósa meg akarja ölni, egyik percről a másikra a királyi udvar helyett egy szigorúan őrzött malomban találja magát rabként, de a Bastille-t sem kerüli el, unalom kizárt, ezzel a lánnyal mindig történik valami, mindig van egy olyan csavar, hogy a fal adja a másikat). Van itt szerelem, irgalmatlan mennyiségű intrika, gyilkosságok, politika és hatalomvágy, a szemünk előtt zajlik a Napkirály (XIV. Lajos) udvarának veszélyesen vonzó élete, amelyben a kegyencnők harcolnak a király kitüntető figyelméért, futó viszonyok és nagy szerelmek, életre szóló baratságok köttetnek, olyannyira zajlnak az események, hogy Louise-zal együtt időnként mi is csak egy kis nyugalomra vágyunk, aztán persze megint jön egy jól időzített fordulat, és ismét felizzik bennünk a kalandvágy. Nagyon jól játszik a műfajokkal és az olvasó figyelmével az írónő, az egyetlen hiba, amit fel tudok róni, az, hogy a legvégére egy picit kifogy a szufla a történetből, az utolsó fejezet nekem csalódás volt, túlságosan kiszámíható volt a végső csavar, de ennél nagyobb bajunk ne legyen.

A könyv lelke az egyedi stílus és az az alapos történelmi ismeret, amelyet nagyon jól sikerült átadni, nem érezzük úgy, hogy unalmas históriás éneket olvasunk, abszolút magával ragadó a történet, amely meglepően sok karaktert mozgat, amelyeket nagyon lehet szeretni és utálni. de közömbösnek maradni semmiképpen sem, nagyon sokféle szempontból láthatjuk a kort, nemcsak Louise sorsán keresztül ismerjük meg az eseményeket, minden társadalmi osztály képviselteti magát a nemeseken és a királyi családon kívül a köznép életét is megismerhetjük ebből a rendkívül olvasmányos (dupla) könyvből. Időnként megfordul az olvasó fejében, hogy azért egy kicsit túl lett tolva Louise története, de lássuk be, az időnként kicsit bizarr kalandok nélkül nem működne ez a különösleges műfaji elegy, amely nem hétköznapi olvasmányélményt tud nyújtani az olvasójának.

Összességében egy nagyon ígéretes debütálásnak örülhetünk, egy friss hangon megszólaló szerző jelentkezett be a történelmi regények amúgy nem kis hadszinterére, és véleményem szerint záros határidőn belül bele fog kerülni a műfaj legjobb művelői közé, mert újat tudott mutatni egy meglehetősen telített piacon, igazi csajos kalandregény született, amelyben a kifinomultság éppen úgy jelen van, mint a brutalitás, tökéletes alapanyag egy történelmi minisorozathoz. Kíváncsian várom a folytatást!

9/10