Az ősz mindig nagyon pörgős időszak a sorozatfüggőknek, én magam is évek óta amolyan bevásárlólistát írok a várt sorozatokból, hogy ha lehet, ne maradjak le semmiről. Ilyenkor sztori, promók alapján döntök, hogy mi érdekel, így azért hamar ki lehet rostálni sok sorozatot (horror azonnal kilőve, epizodikus krimik többsége is, tucatnak tűnő szitkomok úgyszintén). Válogatni pedig bőven lehet miből, hiszen több, mint 50 sorozat indul ilyenkor, és ezek csak az amerikai csatornákról. Ebben az időszakban nem kifizetődő lágyszívűnek lenni, egy rossz pilot után kevés sorozat kap tőlem plusz 1-2 rész esélyt. Ha valamiről mégis sok jót olvasok, akkor megy a daralistára és az évad végeztével újra bepróbálom. Úgyhogy összeszedtem 3 posztba az eddig bepróbált sorozataimat (amikről érdemes pár sorban megemlékezni), kezdjük is a jobbik végéről, ahol rögtön 3 feelgood(abb) széria szerepel. 

Azt hiszem már lehet tudni, hogy az indie-s, feelgood cuccok nekem mindig jöhetnek, úgyhogy nem okozott meglepetést, hogy pont ezeket a sorozatokat látom a legjobbaknak. Ami inkább meglepetés, hogy ezen a címkén belül 40 perces országos dráma és kábeles 30 perces sorozat is szerepel.

This is Us

Az NBC drámasorozata a nagyon várt premierek között volt, főleg a színészek miatt (akiket más sorozatokból ismertem, pl. Milo Ventimiglia (Gilmore Girls)). A történet csavarját nem is lőném el, leegyszerűsítve a pilotban 4 történetet mesélnek el: egy férjét, akinek a felesége éppen szül, egy népszerű színészét, aki egy idióta szerepet játszik, egy sikeres cégvezetőét, ahogy az apja után nyomoz, aki csecsemőkorában lemondott róla és egy túlsúlyos nőét, aki szeretne lefogyni és végső elkeseredésében támogató csoportba jár. És a lényeg: mindannyian aznap ünneplik a 36. születésnapjukat. A sorozat meglepően feelgood hangulattal operál, és az összes fő karakter képes volt a szívemhez nőni 40 perc alatt. Nagyon jó látni például egy nem tökéletes nőt egy sorozat főszerepében, nem pedig csak ripacs mellékszereplőként. 

Nem kellett csalódnom, 8/10-nek értékelem egyelőre. A folytatás is több mint biztatóan alakul, vannak WTF pillanatok és nagyon-nagyon jó dramedy lehet belőle, tökéletesen megtalálja az arányokat a humor és a keményebb drámai részek között.

No Tomorrow

Bevallom a CW csatorna (Vámpírnaplók, Odaát, Arrow és társaik) nem a kedvencem, de most mégis kíváncsi lettem egy sorozatukra. Már-már tökéletes feelgood sorozat így elsőre, tehát valószínűleg gyors kasza lesz a vége, úgyhogy addig kell kiélvezni (bár ne lenne igazam, de a nyári feelgood kedvencemet, a Roadiest is gyors kaszálták 1 évad után, a CW műsorideje pedig elég telített az utóbbi időben). 

A történet főszereplője egy kissé önbizalom hiányos, rendmániás nő, Evie, aki a munkahelyén küzd a főnökével, meg úgy az egész élettel. A sors összehozza egy laza fickóval, aki szentül hiszi, hogy egy aszteroida tart a Föld felé és 8 hónap múlva eljön a világvége. Így aztán magáévá teszi a carpe diem elvet és próbálja a legtöbbet kihozni a megmaradt idejéből, bakancslistát ír és Evie-t is erre biztatja.  A pilot végig mosolygós volt (még a drámaibb részek is), a két főszereplő természetesen nagyon szép (CW, ugye) és cuki párost alkotnak, szirup máris van jócskán, de amíg felhőtlen szórakozást nyújt, miért ne.

Tényleg tündéri volt, ez is 8/10, mint a This is Us. A folytatás remélem nem fog sokat romlani - a pilot máris gyorsan lefutotta az első köröket (megismerkedés, konfliktus, megoldás, összesimulás) és a mellékkarakterektől is eléggé félek, egy-kettőről máris lerítt, hogy irritáló lehet hosszabb távon. 

High Maintenance

Az HBO az utóbbi években nem a nagy drámáival (lásd Trónok harca) fogott meg, hanem a 30 perces sorozataival (például: Girls, Looking). Hozzájuk hasonló a High Maintenance, amely egyelőre nálam a legjobb őszi újonc. Mindenképpen illik rá a furcsa jelző, ami miatt nem való mindenkinek, de nálam nagyon betalált, minden epizód után (5 részt már láttam belőle) legszívesebben teleírnám vele a twittert, de igyekszem tartani magam.

A fő furcsasága abban áll, hogy a pár szavas ismertető - egy brooklyn-i fűdílerről és kuncsaftjairól szól - egyáltalán nem adja át a sorozat lényegét, ugyanis leginkább antológia sorozatnak mondanám, mégpedig epizodikus antológiának. Ami hát eddig nem nagyon volt, nem véletlenül. Nagyon zseniálisnak kell lenni ahhoz, hogy a nézőt érdekelje egy random(nak tűnően) bedobott szereplő és életének egy kis szelete mindössze 30 percben, miközben a főszereplő díler néha a rész feléig meg se jelenik vagy akár végig mellékszereplő marad. Az a szerencse, hogy nem mindennapi karakterek bukkannak fel: a pilot még nem rántott be annyira, az 1x02 már érdekesebb volt, de 1x03 óta lettem hatalmas rajongója a szériának. Aminek amúgy egy kutya volt a főszereplője. (Igen, méghozzá egy cuki kutya.) Az 1x04-05 meg már vitt mindent.

A sorozatnak az HBO egyébként csak egy újabb, nagyobb állomás, ugyanis websorozatként már 2012 óta létezik, a készítője, Ben Sinclair pedig egyben a főszereplő is. Többet itt most nem is írok, majd egy külön posztban az évad végén. A sorozatnak van magyar címe is - Kenderfutár - szóval hamarosan valószínűleg szinkronnal is elérhető lesz.

10/10. És már zsebben a 2. évad.

A fentieken (és majd a következő posztokban szereplőkön) kívül persze rengeteg sorozatpremier volt még, például a Westworld körül elég nagy a hype és könnyen lehet, hogy a java még csak most jön. (Khm, Black Mirror új Netflix évad, khm.)

A This is US adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.

A No Tomorrow adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.

 A High Maintenance adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.