Mivel elég történelem-buzi vagyok, így nyilván a kosztümös filmek mellett a történelmi regények is alapból jó pontról indulnak nálam. C. J. Sansom-ot sajnos nem ismerik olyan sokan, pedig egy teljesen korhű, izgalmas könyvsorozatot jegyez, amelynek főszereplője egy púpos londoni jogász, Matthew Shardlake, aki VIII. Henrik korában (és néha udvarában) bonyolódik bele mindenféle ügybe és rendre meg is oldja azokat. Az Egy bűnös siralmai már a sorozat hatodik darabja, de a korábbi regények ismerete nélkül is tökéletesen élvezhető. Én már csak tudom, mert pont a harmadik könyvvel sikerült anno megismernem a sorozatot.

A történet 1546 nyarán játszódik: VIII. Henrik már a végét járja, ami természetesen magával hozza a hatalmi harcokat. A Tudorok korában ráadásul nem akármilyen a tét, a tradicionális katolikus hitelveket vallók és a vallási reformokkal egyetértők csapnak össze, sok kegyetlenkedés, és eretneküldözés közepette. A katolikus udvaroncok egy csoportja pedig Parr Katalint, Henrik hatodik feleségét szemelte ki magának. A királyné Matthew Shardlake régi pártfogója, tehát Shardlake-nek is bele kell folynia az ügybe. A címben szereplő Egy bűnös siralmai a királyné egy radikális írása, amelyet egy zárt ládában őrzött, mert semmiképp sem kerülhet a király kezébe. A kéziratnak azonban nyoma vész, kivéve egyetlenegy lapot, amely egy meggyilkolt londoni nyomdásznál bukkan fel.

A könyv tökéletes volt a mostani esős napokra. Végig érdekes tudott maradni, ha kicsit le is ült a sztori, Shardlake elég jó főhős ezek túllendítéséhez. Nálam egy krimisorozat mindig a főszereplőn múlik leginkább, és Shardlake meglepően könnyedén vette ezt az akadályt; van még olvasatlan kötetem a sorozatból, de mindenképp szeretnék ezen változtatni. Vannak nála szórakoztatóbb, izgalmasabb, rejtélyesebb krimi főhősök, de nekem tetszett, hogy pont olyan, ahogy egy régi korabeli jogászt elképzel az ember, és hát a helyén van az esze. Brainy is the new sexy. 

Maga a történelmi kor teljesen korhűnek tűnt, VIII. Henrik és a Tudorok kora elég lerágott csonttá kezd válni a rengeteg film, sorozat, könyv közepette, de ez egy újabb szeletet ad hozzá a már ismert képhez. Sansom minden bekezdéséből süt a szakértelem, szinte látom magam előtt, ahogy a korabeli iratok között bogarászik. Amúgy történelmet és jogot tanult, szóval valószínűleg érti, amiről ír.

Ráadásul ebben a korban szerintem a nők helyzete volt mindig is a legérdekesebb, elég csak Boleyn Annára gondolni. Parr Katalin eddig nem volt túl ismert személy a számomra, de magasan a kedvenc szereplőm lett a regényben. Nem egy buta királyné, VIII. Henriknek meglepően sok okos nő jutott (és akkor a lányát, I. Erzsébetet nem is számoltam most).

A krimiszál már a fülszövegben megfogott, nem is nagyon tudok belekötni. Majd' 600 oldalon keresztül vezetett a történet és a rejtély(ek) fejtegetése és sokszor kaptam azon magam, hogy beleesek a "csak még egy fejezet" szindrómába. Volt egy-egy furcsább fordulat, de hát nem lehet minden tökéletes. Különösen tetszett az, hogy nem csupán a királyi udvar volt színen, hanem maga a piszkos, zajos London is, pedig a főbb hatalmi kavarások az udvarban történtek.

A borítón az eddigi legjobb Shardlake-regénynek tartják az Egy bűnös siralmait, ezt én is abszolút aláírom. Jelenleg nem is jut eszembe ennél intelligensebb történelmi regénysorozat, nagy mázlinak tartom, hogy az Agave (az eredetinél ezerszer szebb borítóval) kitartóan jelenteti meg a részeket. 

9/10

A könyvet az Agave kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.