A modoros filmblogger II.: A Kultúrsznob
2015. november 25. írta: danialves

A modoros filmblogger II.: A Kultúrsznob

Vigyázat! A poszt nyomokban rosszindulatot, irigységet és modorosságokat tartalmaz! Létező személyekkel, oldalakkal (különösen a miénkkel) és a valósággal való bármilyen hasonlatosság kizárólag a véletlen műve! (Kivéve, ha nagyon találó vagyok, mert akkor nem).

Ha valaki egy kicsit is nyitott szemmel jár az internet filmekkel foglalkozó szegletében, akkor bizonyos törvényszerűségek és ismétlődések nem kerülhetik el a figyelmét. A trendek azonban nemcsak a filmvilágra vonatkoznak, hanem az ezekkel foglalkozó felkent és önjelölt szakértőkre is, így aztán idővel az is előfordulhat, hogy e jellegzetességek alapján kiderül, a különböző filmes bloggerek nem is annyira különböznek egymástól. Olyannyira nem, hogy 5 kategóriába a nagy részük tökéletesen besorolható, ezt pedig azzal bizonyítom, hogy (modorosan) leírtam nektek ezeket a bloggertípusokat, egy-egy rövid példakritikával illusztrálva a jellegzetességeiket, ezt követhetitek majd hétről hétre. Persze sokan vannak, akik azt mondják, hogy filmekről blogolni, sőt, önmagában blogolni is már modorosság, de akkor minek olvasod, köcsög? ők akkor kezelhetik úgy ezeket a posztokat, mint egy nagy meta-modorosságot.

I. rész: A Modoros Bölcsész

A Kultúrsznob a Modoros Bölcsész következő evolúciós lépcsője is lehet, de teljesen spontán is kialakulhat. Jellemzően 30-as, 40-es, és komoly szakmai tapasztalattal rendelkezik (értsd: egyszer betették egy kritikáját a Filmvilágba és/vagy időközben elvégzett egy 10 hetes OKJ-s filmrendező képzést). Ha Modoros Bölcsészként kezdte, évek során stílusa rengeteget finomodott és már az egyetemen tanultakra sem akar minden mondatában hivatkozni. Elsősorban a kultúrsznob közösség által kitüntetett figyelemmel kísért alkotók hájpolásából áll a munkássága, de nem ritkán önszorgalomból is beleveti magát a belga művészhorrorok érdekes világába. Azonban mivel a mércéjét megütő alkotásokból kevés van, viszonylag ritkán ír, de akkor úgy érzi, hogy mindent bele kell adnia. ("A minőség fontosabb, mint a mennyiség.") Megjegyzés: elképzelhető, hogy megkérdőjelezhetetlen klasszikusok érdemeinek taglalásával egy egészen átlagos mennyiségű kritikaszámot is tud szállítani.snob_1.jpg

A Kultúrsznob az egész blogvilág legtitokzatosabb egyénisége. Nem derül ki róla, hogy van-e filmes végzettsége, egyáltalán néz-e filmeket, mindössze csak homályos utalásokból lehet sejteni ezeket vele kapcsolatban. Hiszen a legújabb tadzsik kísérleti romantikus horrorról nincs értelme írnia, azonban egy félmondatként bármikor meg lehet említeni egy másik kritikában, hogy bezzeg az mennyivel jobb volt. Már csak azért is, mert esszenciális része a működésének, hogy igazi lelkesedéssel nem szabad egy műhöz sem állni (kivéve ez alól a már Modoros Bölcsész korában is felszopott kedvencek, pl. Sorrentino, Malick, Winding Refn), ezért a legnagyobb méltatásba is kötelező beleékelni egy lefitymáló megjegyzést. A Kultúrsznob ugyanis (kommentelő alfajával ellentétben) nem akar szánt szándékkal szembemenni a tömegek ízlésével (nála minden közönségsiker lehet 4/5, de szigorúan max. ennyi!), ugyanakkor ettől még tragédiaként fogná fel, ha beskatulyázható lenne a véleménye. Ez pedig számára mindennapos küzdelem, hiszen (az olvasottság vagy a popkulturális nyomás miatt) kénytelen tömegfilmekről írni, így kizárólag ezt a hozzáállást, illetve filmes műveltségének (finoman vagy kevésbé finoman) elszórt fitogtatását látja egyetlen esélyének személyisége megtartására.

Példa:

Dwayne Johnson és a posztmodern expresszionizmus az exploitationben – Törésvonal kritika

A Hollywoodot eluraló transzgresszív szentimentalizmusra már-már azt mondhatnánk, cinikusan túlzóan fogalmazza meg magát – noha éppen ezzel tér vissza a 70-es évek egyik híres underground vonulatához. A Törésvonal ennek eklatáns példája, ugyanis a Dwayne Johnson-i nevetségesen túlfeszített maszkulinitás tökéletes párhuzamot képez a méltán elismert Chubakamba által négy évtizede megteremtett ugandai újhullámmal. Míg a kritikák többsége a bárgyú közhelyességre, a katasztrófa emberi tragédiáinak exploitationbe hajló mellőzésére fókuszál, figyelmen kívül hagyják az ezen keresztül felszabaduló, lenyűgözően őszinte vizuális energiákat, amelyek a szórakoztatás egy forradalmi, mindenfajta színleléstől mentes formanyelvét élesztik fel. Hasonlóan a keveset emlegetett, szintén idei Octopus vs. Megashark c. indie-kultfilmhez, a Törésvonal majdnem tökéletesen valósítja meg, amelyre Hollywood nehézkes gépezete egyre kevésbé képes: maníroktól mentesen prezentálja magát.

4/5

A továbbiakban is szeretném fenntartani az "Akasztják a hóhért" jelleget, úgyhogy a kommentek között kiegészítésként a modoros filmblog-kommentelők kategóriáit várnám, már csak azért is, mert a reményeim szerint az utolsó posztban majd ebből lenne egy gyűjtés. (Tehát még akár 5 perc hírnév is várhat rád, ha jót írsz) Természetesen ha valamelyik kolléga magára ismert a fentiekben és meg akar sértődni, azt is szívesen fogadjuk, úgyhogy hajrá mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr98087880

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A nép fia 2015.11.25. 11:10:25

Jól megragadtátok annak a "fajnak" az esszenciáját, akitől távol tartom magam.

RubiniM 2015.11.25. 11:59:57

Nem tudom, hogy ebbe a kategóriába raknátok, de én tennék egy kiegészítést: "elsősorban a kultúrsznob közösség által kitüntetett figyelemmel kísért alkotók hájpolásából áll a munkássága" - tehát azt az érdemei közé kell emelni, hogy ami iránt érdeklődik, azt tudja (pl. Haneke-ről minden létező könyvet elolvasott, mert esetleg komoly tanulmányt készül belőle írni azon kívül, hogy nagyon szereti a filmjeit).
"elszórt fitogtatását látja egyetlen esélyének személyisége megtartására" - Viszont véleményem szerint a fő tragédia az, hogy a Kultúrsznob csak abban jó, amit olvasott. Ha olyan film kritikájának írásába kezd, aminek a rendezőjéről még nincs sok információ, akkor nagyon érződik az elveszettsége. Nem tud hova hivatkozni, nem ért dolgokat, ezért vagy iszonyatosan felmagasztal vagy lesz*roz. Nem mindig sikerül neki a tömeggel megegyező véleményt írni, ilyenkor tud kilógni a lóláb. Tehát filmes szakirodalom hiányában iszonyatosan könnyen "Modoros Bölcsész"-be zuhan vissza (ahonnan indult). Szerintem ő sokkal drámaibb karakter.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.11.25. 15:00:01

@RubiniM: "az érdemei közé kell emelni, hogy ami iránt érdeklődik, azt tudja"
Ez jogos, de ez szerintem nem külön erre a típusra jellemző. Egy mezei horrorblogger is valószínűleg nagyon otthon van Romeroban vagy James Wanban. Szerintem a Kultúrsznob eleve csak a valamilyen filmes képzés során magára szedett tudásából él, igazán nem jár utána a dolgoknak, és épp ezért van az, amit írsz is, hogy el van veszve, amikor ismeretlen vizekre evez.

"Nem tud hova hivatkozni"
Dehogynem, ilyenkor kerül elő a 80-as underground neo-transzcendentalizmusa, amit próbáltam érzékeltetni is a posztban, ami persze baromi röhejesen néz ki pl. egy Transformersnél. :D De az is lehet, hogy két különböző típusról beszélünk végső soron.

RubiniM 2015.11.25. 16:25:30

"ilyenkor kerül elő a 80-as underground neo-transzcendentalizmusa, amit próbáltam érzékeltetni is a posztban"
Mondjuk én ilyen típussal még nem nagyon találkoztam. Inkább poénra szokták venni az ilyen túlmagyarázásokat. Sokkal feltűnőbb (és több) sztem a "inkább megírom a cikket erről a filmről, mert már sokan írtak, de lövésem sincs hogy kéne megközelíteni, de csak nem fog ki rajtam, mégiscsak lenyomtam egy MA-t"-típus. Bár ez utóbbinál elképzelhető, hogy még nem ülepedett le a cucc, viszont a ti típusotoknál nem mentség a sületlenség. :)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.11.25. 16:38:53

@RubiniM: Csak hogy ne hidd azt, hogy egy szemernyit is túlzok:
prizmafolyoirat.com/2014/07/15/trashformers-a-kortars-blockbuster-es-a-szenny/

De egyébként valószínűleg két különböző dologról beszélünk, én egy olyna típusról, aki azért tendiciózusan foglalkozik filmekkel és benne van a filmvilágban, te meg inkább egy olyan alfajról, aki egy üres estéjén beül valami művészmoziba és így ír. Azaz sokkal inkább hobbiból nyomja és emiatt sincs annyira képben, kb. a filmről is valami alantas mainstream blogon hallott (kicsit egyébként átfedésben van már a kommentelő kultúrsznobbal).
süti beállítások módosítása