Jelszó? Egy aprócska kalapocska, benne csacska macska mocska. Aki ezt nem tudja, az menjen vissza a balettbe ugrálni! Nem hiszem, hogy sokan lennének ilyenek, hiszen a Macskafogó frenetikus szövege, pergő poénjai mára már klasszikussá értek. Sok évvel a bemutatója után is ugyanolyan kiváló szórakozást nyújt ez az abszolút egyedi rajzfilm, mint a bemutatója idején, ezredszer is betegre tudjuk nevetni magunkat rajta, zseniális alkotásról van szó!
M.M. u. (Mickey Mouse után) 80-ban az X bolygón közeleg a végső összecsapás a bűnözőszindikátusba szerveződött macskák és az egerek között. Nagyon nyerésre állnak a cicusok, így az Intermouse-nak nincs más választása, mint visszahívni a kiégett szuperhőst, Grabowski-t, hogy biztonságba helyezze az utolsó reményüket jelentő szupertitkos csodafegyver terveit. A szuperegér vállalja a feladatot, és ezzel elkezdődnek a hihetetlenül szórakoztató kalandok...
Ternovszky Béla rajzfilmjének talán az az igazi titka, hogy megtalálta azt az arany középutat, amelynek köszönhetően kicsik és nagyok egyaránt jól tudnak szórakozni az alkotáson, mindkét generáció érti a poénokat a saját szintjén. A jó és a rossz csatázik egy egészen különleges univerzumban, a macskák és egerek társadalmában. Szabadjára engedték a kreativitásukat az alkotók, mind az animátorok, mind a forgatókönyvíró maximum fokozatra kapcsolták a tehetségüket, melynek köszönhetően egy utánozhatatlan alkotás született. Ez a legjobban abból látszik, hogy amíg én máig fejből tudom idézni ennek a filmnek a teljes a szövegét, addig a tökéletesen értelmetlen folytatásából csak az maradt meg, hogy Korda Gyuri bácsi milyen kiválóan közvetítette a nagy összecsapást a két szuperhős között. Pedig a rendező ugyanaz volt, mégsem működött másodjára a történet, hiába volt technikailag sokkal modernebb a kivitelezés, hiányzott belőle a szív, a kivételes humor, a jól felépített karakterek és történet, így méltán hullt a feledés homályába a méltatlan második felvonás.
A karakterek szerethetőek, dacára annak, hogy erősen túl vannak karikírozva. A kiégett James Bond-egér, aki mindent megold, jól ért a kütyükhöz és arra született, hogy megmentse a világot, telitalálat, akárcsak Mr. Teufel, aki olyan, mint egy multicég szívtelen vezetője. Mindig arról papol, hogy milyen fontosak neki a beosztottjai, de ebből szegény Safranek csak a saját testi és lelki leamortizálódását érzékeli. Mr. Gatto igazi Keresztapa, nyájas, de mégis halálosan kegyetlen. A rossz macskákkal szemben természetesen a jó egerek állnak, olyan szereplőkkel, mint Edlington, aki a tökéletes ügynök, illetve az idős szellemi vezér, Poljakov, vagy a nem éppen harcra termett Lusta Dick őrmester. De a show-t nem ők viszik el, hanem a négy patkány, akiknél tökfejebb titkos ügynökök valószínűleg még nem nagyon kerültek filmvászonra ("Hallod? Persze, kabócák!"). A sok eseményszál végül összeér egy hihetetlenül látványos végső összecsapásban, amelyet azonban még tudnak fokozni a véres végkifejletbe fajuló partival. A zenét ki ne felejtsük, a dalbetétek kiválóak, legyen az gengszterrevü, egy "zenés vacsora" (melynek köszönhetően a vámpír denevérek már megint konzervvért isznak, mert kár lenne a tehetséges előadóért), vagy pedig paritnyávogás (miu, miújság?).
A történet faék egyszerűségű (a jó egerek szétrúgják a rossz macskák hátsó felét), éppen ezért a karaktereken és zseniális forgatókönyvön volt a hangsúly. A látvány és a "hallvány" tökéletesen kiegészítette egymást, Nepp József szövegéhez az animátorok kiváló munkája társult, melynek eredményeként egy igazi unikum született, olyan elementáris humorú magyar szuperhős mozi, amely annak idején komoly nemzetközi sikereket is magáénak tudhatott. Grabowski-ék kalandjain nem fogott az idő, megunhatatlan klasszikus, talán a legjobb magyar rajzfilm!
A magyar szinkront mostanában méltán szidják, azonban akkoriban még nagyon magas színvonalú volt, ezúttal pedig kiváló művészek adták a hangjukat a sikerhez. Sinkó László Grabowski-ként, Benedek Miklós Mr. Teufel-ként, Haumann Péter Safranek-ként kiemelkedik a többiek közül. De azért ne felejtsük el megemlíteni Kállai Ferencet, Mécs Károlyt, Mikó Istvánt, Körmendi Jánost, na és négy patkányt megszemélyesítő Kern Andrást, Szombathy Gyulát, Pálos Zsuzsát és Béres Ilonát.
Ternovszky Béla életművének a csúcsa ez a film (még a rémes második részt is megbocsátjuk neki ezért), pedig gyermekkorunk olyan kedvenceit köszönhetjük neki, mint Mézgáék, Gusztáv vagy Dr. Bubó. Nepp József is közreműködött a legnagyobb sikerű magyar rajzfilmekben (Lúdas Matyi, Szaffi, stb, na és az én szívem csücske, Gréti), de a legmaradandóbb poénokat mégis ehhez az alkotáshoz sikerült kiötlenie (abszolút kedvenc: ez azt hiszi, én vagyok a Pali baba, ő pedig a negyven rabló). Ez a film még ma is bármikor jöhet!
Látványos, poéndús, emlékezetes jelenetekben gazdag klasszikus, örök kedvenc!
10/10
A Macskafogó teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
