Van, aki forrón szereti / Some Like It Hot (1959)
2015. március 01. írta: FilmBaráth

Van, aki forrón szereti / Some Like It Hot (1959)

van_aki_forron_szereti.jpg13 lány egy ágyban mégiscsak túlzás, nem? Nem, ha egy kiváló vígjátékban fordul elő, és főleg akkor nem, ha a férfinézők legnagyobb örömére Marilyn Monroe az egyik lány. Nekünk, lányoknak pedig ott van Tony Curtis, igaz, hogy a játékidő nagyobb részében főként női ruhában, de sebaj, legalább jókat nevetünk a helyzet és jellemkomikumok kifogyhatatlannak tűnő özönén. A vígjáték műfajának egyik legnagyobb klasszikusáról van szó, amelyen egyszerűen nem fog az idő, sok évtizeddel a keletkezése után is tökéletes szórakozást nyújt a nézőnek.

Joe (Tony Curtis) és Jerry (Jack Lemmon) munkanélküli zenészek az 1920-as évek Chicagójában, akik véletlenül szemtanúi lesznek egy maffián belüli leszámolásnak, ezért nagyon sürgősen el kell tűnniük a városból. Annak érdekében, hogy a halálosan veszélyes bűnözők ne találjanak rájuk, női ruhát öltenek és egy női zenekarhoz csatlakoznak. Eredetileg úgy tervezték, hogy gyorsan meglépnek, azonban Joe beleszeret az énekesnőbe, Virágba (Marilyn Monroe), Jerry-re pedig egy gazdag milliomos vetett szemet. És ha ez nem lenne elég, természetesen felbukkannak a maffiózók is a színen..

Olyan szinten lettek klasszikusak a poénok a filmből, hogy velem már az is előfordult, hogy véletlenül Mr. Mozarellát kértem a boltban, jót nevettem saját magamon, és az eladó csak ennyit mondott: "senki sem lehet tökéletes". Tényleg vég nélkül lehetne sorolni a kedvenc idézeteket (azért ezt még muszáj: "Harmadik  Osgood Fielding vagyok. Második Hamupipőke vagyok." Jó vicc!"). Szinkronnal ajánlom az alkotás megtekintését, Sztankay István és Bodrogi Gyula frenetikus, Várady Hédi bájosan butuska, Zenthe Ferenc Osgood-ként és Somogyvári Rudolf Spats Colombo-ként felejthetetlen.

Billy Wilder neve mostanában sajnos már eléggé feledésbe merült, pedig kivételes tehetségű rendező és forgatókönyvíró volt, olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint pl. Az alkony sugárút, az Irma te édes, vagy a Sabrina. Nem volt szívbajos típus, egyrészt túlélte a nem éppen konfliktusmentes forgatást Monroe-val, másrészt pedig nem változtatott a filmen, amikor a tesztvetítésen nem nyerte el igazán a közönség tetszését. És neki lett igaza, a nőnek öltözött férfiak (egyébként egy transzvesztita segítette Curtis és Lemmont a szerepre történő felkészülésben), a gengszterfilm és a vígjáték kiváló elegyét hamar a szívükbe zárták a nézők. Érdekesség, hogy eredetileg színesben forgott volna a mozi, de a két főszereplő sminkje és és a szesztilalom korának feelinge miatt végül maradtak a fekete-fehér verziónál az alkotók.

A film sikerének titka a zseniális forgatókönyv, amelyben egyetlen perc üresjárat sincs, záporoznak a poénok a nézőre, konstans nevetőgörcsöt okozva. Marilyn Monroe  - valamint nem éppen szűzies ruhatára -,  és a Curtis-Lemmon páros elvitték a hátukon a filmet, amelyben a fanatikus mozirajongók olyan metapoénokat is észrevehetnek, mint az, hogy Spats Colombot játszó George Raft, amikor elkapja a pénzérmét, saját magától lop, ugyanezt a mozdulatot mutatta be A sebhelyesarcúban. Ha nagyon feminista akarnék lenni, akkor leírhatnám, hogy Monroe hihetetlenül butuska szőkét alakított a a filmben, de nem teszem, mert hát ugye őt nem az eszéért szerette a rajongók hada, és a filmhez is tökéletesen passzolt nem éppen mélyenszántó alakítása. A karakterek jól ki lettek dolgozva, a kosztümökre méltán járt az Oscar, az operatőri munka teljesen rendben volt, ebben a filmben egyszerűen minden a helyén volt.

marilyn_monroe_in_some_like_it_hot_trailer.jpgJack Lemmon ennek a filmnek köszönhetően lett sztár, megérdemelten, hiszen zseniálisan komédiázta végig a játékidőt. Tony Curtis elsősorban a külsejének köszönhette a szerepét, de az ő alakítása is teljesen meggyőző volt nőimitátorként és álmilliomosként egyaránt. Marilyn Monroe hozta saját magát, Joe E. Brown és George Raft kiváló alakítást nyújtott.

Minden idők legjobb amerikai vígjátékának választották ezt a méltán klasszikus alkotást, a 100 legjobb amerikai film listáján is szerepel, még ennyi év után sem veszített semmit a vonzerejéből, még ma is betegre neveti magát rajta a néző.. Billy Wilder utánozhatatlan stílusban állított emléket a gengszterkorszaknak, és hozott össze egy kivételes vígjátékot, amit nem lehet elégszer látni.

 Habkönnyű, de maximálisan szórakoztató klasszikus vígjáték, kötelező darab!

10/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr527220447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sztich 2015.03.06. 12:38:33

Abszolút egyetértek.
süti beállítások módosítása