Ritkán teszünk egymás mellé eredetit és remake-et, ez viszont most azon kevés poszt egyike lesz. És sajnos nem is igazán szignifikáns próbálkozásokról adhatok számot, hanem egy 10 évvel ezelőtti francia akciófilmről, valamint amerikai újrázásáról, amely Paul Walker halálának köszönhetően kapott egy kis extra reklámot. A kérdés már csak az, hogy egy remake, amit gyakorlatilag ugyanazok az emberek készítettek, fel tud-e nőni az elődjéhez.
B13 - A bűnös negyed / Banlieue 13
Pierre Morel filmje jócskán megelőzte a korát disztopikus víziójával a bűnözők szegregációjába menekülő Párizsról, azonban ez nem az a mű, amely társadalmi problémákat boncolgatna, maximum csak szőrmentén. Ez a produkció ugyanis egy elképesztően tempós és látványos akciófilm, amelyben annyira minden ennek van alárendelve, hogy még a színészek is valójában parkourosok vagy harcművészek. Ennek köszönhetően pedig semmi szükség az akciók agyonvágására vagy bonyolult koreográfiákra, pont azért néz ki elképesztően jól ez az alkotás, mert szinte minden mutatvány valódi benne. Azonban az őrült tempó nem csak az akciókat jellemzi, hanem a szó szoros értelmében mindent: a párbeszédeket hadarva darálják a szereplők, a cselekmény felfoghatatlan sebességgel ugrál előre, és a kapkodás a sztori átgondolatlanságában is jelentkezik bőven. Nem lehet tehát azt mondani, hogy sallangmentes és lebutított filmet kapnánk, de Morel hihetetlen rohanásával még így is bőven beleférünk másfél órába. Így bár a végeredmény pokolian szórakoztató, viszont a közben ránk zúduló rengeteg információ miatt egyben kegyetlenül fárasztó is, és nem tud tökéletes kikapcsolódás lenni.
Veszélyzóna / Brick Mansions (2014)
Az újrázás helyszíne nem is lehetett volna más, mint Detroit, hiszen a város mai állapota tökéletesen megfelel az eredeti film koncepciójának. Ezen kívül azonban szinte mindent megtartottak: Luc Besson írta ugyanúgy a forgatókönyvet, Morel helyett házon belülről az eddig vágóként dolgozó Camille Delamarre-t hozta magával rendezőnek, David Belle újra eljátszhatta ugyanazt a karaktert, sok esetben pedig snittről snittre ugyanazt láthatjuk. Azonban a remake-nek sikerült elérnie, hogy mégis kevesebb legyen. Ez egyrészt pozitívum, ugyanis Besson képes volt lényegesen leegyszerűsíteni a cselekményt, megszabadult az összes felesleges kitérőtől, így a végeredmény egy sablonosabb, de sokkal könnyebben követhető film lett. Másrészt pedig természetesen negatívum, hogy kevesebb: sok a klisé, érdektelenebbek a szereplők és a környezet, Paul Walker pedig borzalmas akcióhős. Hatalmas a kontraszt Belle és az ő jelenetei között: míg előbbi szokás szerint maga csinálja továbbra is lenyűgöző mutatványait, Walker összes verekedése agyonvágott és amatőr, így aztán a produkció pont azon a téren nem tud felnőni elődjéhez, ahol a legnagyobb szüksége lenne erre. De ezzel még nem ért véget a problémák sora: a főellenségként funkcionáló gengszterfőnök szálát annyira nevetségesen varrták el, hogy az az egész film alól kihúzza a talajt. Mindenesetre az összkép még így is egy relatíve szórakoztató alkotást ad ki, amely elődjéhez hasonlóan kissé B-kategóriás, ezúttal viszont ennek inkább hátrányaival, mint előnyeivel.