Cary Fukunaga nevét valószínűleg néhányan már ismeritek, a többiek pedig minden bizonnyal nem nézik a True Detective-et. Ritka eset, hogy egy sorozat kapcsán a rendező is külön felhívja magára a figyelmet, így aztán felkeltette a kíváncsiságom, hogy mire képes egy játékfilm keretei között. Nos, rendezőként ugyanúgy sokra, íróként viszont annál kevesebbre.

Willie (Edgar Flores), avagy "Casper" egy gengszterbanda tagjaként tengeti életét Mexikó déli részén, és éppen egy ifjú barátját vezeti be a "thug life" rejtelmeibe. Azonban Willie egyetlen gyengéje, hogy a csajával dugni sokkal jobban szeret, mint a rivális gengsztereket gyilkolni, és ezt a főnöke nem nézi jó szemmel. A fenti konfliktus pedig pont akkor eszkalálódik, amikor egy hondurasi család érkezik az illegális bevándorlók tranzitállomásaként szolgáló városba, hogy aztán az USA felé vegyék útjukat.

Vizuálisan és technikailag nem lehet belekötni ebbe a műbe, a fényképezés gyönyörű, a hangulatát is remekül ragadták meg ennek a világnak (a filmzene még külön is kiemelhető), és sok kiváló jelenetet láthatunk. Még a nagyrészt tapasztalatlan helyi színészek is otthonosan mozognak a vásznon, úgyhogy tényleg semmi olyan aspektusa nincs Fukunaga munkájának, ami felkészületlenségről árulkodna. Leszámítva a forgatókönyvet.

Eleve nem túl szerencsés egy ennyire rövid filmet két fő szálra szétszedni, azonban részben sikerült ezt megoldani. Willie szála ha nem is a legkomplexebb vagy a legeredetibb a filmtörténelem során, remekül ábrázolt és konzekvensen felépülő történet. Ezt azonban a másik feléről nem tudom elmondani a sztorinak. Menekült családunk annyira bevezetetlenül érkezik a történetbe, hogy hosszú ideig azt sem tudtam, milyen rokoni kapcsolatban állnak egymással, és az egész produkció során gyakorlatilag semmit nem csinálnak azon kívül, hogy rosszkor vannak a rossz helyen, ezzel bekapcsolódva Willie sztorijába. Minden perc egy üresjárat, amikor ők vannak a vásznon, márpedig sajnos a második felvonás jó részét ők dominálják a felszínesen és logikátlanul megírt női főszereplővel együtt.

Egy sokkal átgondoltabban megírt forgatókönyvvel akár még nagy film is lehetett volna ebből az alkotásból, mert ehhez tényleg csak ez az egy elem hiányzott. Így viszont inkább egy újabb sablonos produkció lett, amely a jól ismert szívszorító képet festi az USA hamis gazdagsága után áhítozó harmadik világbeli emberekről. 

6,5/10