Blue Jasmine (2013)
2014. január 18. írta: danialves

Blue Jasmine (2013)

bluejasmine.jpgWoody Allen nem tartozik különösebben a kedvenceim közé, főleg, hogy munkássága még olyan szörnyszülötteket is inspirált, mint a Frances Ha, de ez lehet, hogy hamar meg fog változni nálam. Ugyanis a rendező legújabb filmjével egy sokkal komolyabb és tartalmasabb oldalát mutatta meg, és ez kifejezetten jól áll neki.

Jasmine (Cate Blanchett) évtizedeken át a gazdagok gondtalan életét élte New Yorkban, elsősorban férjének (Alec Baldwin) köszönhetően. Azonban amikor a férfiról kiderül, hogy csalással szerezte vagyonát, Jasmine minden vagyonát elvesztve kénytelen San Franciscoba költözni, hogy ott testvérével együtt éljen egy kis lakásban. Főszereplőnk viszont képtelen feladni korábbi életét, és nem tud megküzdeni olyan kihívásokkal, mint hogy dolgozzon és a "kasztja" alatt álló emberekkel vegyüljön.

Blue-Jasmine.jpgSzinte rá sem ismerek az Éjfélkor Párizsban rendezőjére: az az ember, aki két éve bohókás romantikába öltöztetett egy borzalmasan sznob világot, most könyörtelen cinizmussal tépi szét azt. Olyannyira, hogy művét már-már szatírának is lehet nevezni: a szokásos "tökéletlen karakter nehéz helyzetbe kerül, majd felfedezi a valódi értékeket és boldog lesz" sablont olyan zseniálisan figurázza ki, hogy azt öröm nézni. Mert az már szinte az első pillanattól kezdve egyértelmű, hogy Jasmine nem fogja levetkőzni arisztokrata leereszkedését, a könnyű pénz és könnyű élet iránti szükségét. Így változik át a szemünk előtt az irritáló karakter szép lassan egy szánalomra méltó emberi ronccsá, és minden vele szemben érzett antipátia ellenére is valódi drámává alakítja a történetet. Cate Blanchett számára pedig ezzel megadatott a lehetőség, hogy élete egyik legjobb alakítását nyújtsa, és ő élt is vele.

Ettől függetlenül azonban részleteiben nem feltétlenül ilyen erős a film: a sztori önmagában sem halad sokat előre, de néhány felesleges flashback-jelenet által még jobban leül (mondom ezt a másfél órás játékidő ellenére is), egyszóval nézni nem feltétlenül akkor élmény ezt az alkotást, mint gondolkodni rajta. Ha lehet egyáltalán ilyen szembeállítást tenni, legjobban ezt úgy tudnám megfogalmazni, hogy a Blue Jasmine értékes film, de nem kifejezetten jó. Viszont előbbi sikeresen feledteti utóbbit, csak úgy, mint például a Shame esetében.

Woody Allen egyik legérettebb filmjét hozta össze,  és hiába fárasztó egy kicsit végigülni, csak ajánlani tudom. Csak ezúttal ne számítson senki könnyed szórakozásra. 

7,5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr205760646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2014.01.18. 12:04:34

Nem merem megnézni :S Woody Allen... annyira nem tudom hová tenni az öreget.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.18. 12:06:59

@REMY: Pedig ha valamit megnézel Woody Allentől, az szerintem ez legyen.

lisztes · http://www.facebook.com/LisztesMegmondjaATutit 2014.01.18. 13:04:31

@REMY: Csatlakozom Danihoz, megéri megnézni, nekem holnap jön ki róla az írásom.

Deepblue Noir (törölt) 2014.01.18. 13:41:37

ez, bár az ötletet egy konkrét beszélgetés egy konkrét személyről adta neki, de valójában a vágy villamosának sajátos átirata. akár még le is lehetne húzni, mint armond white tette, aki szerint a kortárs filmművészet minden problémája benne van ebben az alkotásban, de másrészt meg nagyon jó, hogy illusztrál bizonyos tételeket, miszerint pl. gazdagnak lenni jobb mint szegénynek, illúziókat feladni nehéz, egy alapvetően sokszínű de semmilyen speciális tehetséggel nem rendelkező embernek "mindless job"-okban kínlódni igen kellemetlen, egyes emberek bizonyulhatnak jóindulatúnak de a világ önmagában inkább ellenséges vagy szimplán közönyös, stb.
sally hawkins meg kaphatna mellékoscart JLaw helyett.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.18. 13:59:15

@Deepblue Noir: "a kortárs filmművészet minden problémája benne van ebben az alkotásban"
Pl.?

Egyébként nem vagyok benne biztos, hogy ezeket a tételeket illusztrálja, bár egy kicsit hollywoodias, de jól látszik, hogy pl. végső soron Ginger boldogabb volt a pénztelen, de odaadó pasijával, mint Jasmine a gazdag, de félrekúró férjével. Persze van abban egy kis irónia, hogy Ginger csak az után érte be a sráccal, hogy a magasabb státuszú pasiról lemaradt.
De akár mondhatnám azt is, hogy Jasmine inkább azért kínlódott a "mindless job"-ban, mert egész életében egy szalmaszálat nem tett keresztbe, és ezért is vágyott valami bullshit-szerű foglalkozásra, mint a belsőépítész. De nem hiszem, hogy nagyon motiválta volna az önmegvalósítás, ha végül sikerült férjhez mennie.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.18. 19:06:06

@Deepblue Noir: Ebben konkrétan hol van, hogy "a kortárs filmművészet minden problémája benne van ebben az alkotásban"?

Deepblue Noir (törölt) 2014.01.18. 19:15:49

@danialves:

"Cate Blanchett’s dreadful, facetious embodiment of another foul Woody Allen conceit. The problem with contemporary film culture–in skirts."

abban sehol, a better-than listájában van leírva.
de amit a filmben kritizál
pl.(she embodies superciliousness (comically indifferent to everyone’s interest besides her own love of couture-brands and high-living, she’s such a phony,Blue Jasmine ( boasts Allen’s own egotism, presenting a protagonist who takes self-interest to pathological extremes,... ridiculing the same bourgeois type that celebrates hima “critique” as unrealistic, unfelt and as flattering as a Friar’s Club roast, cartoonish working-class)
szerinte elég sok kortárs filmre és karaktereire jellemző.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.18. 19:30:34

@Deepblue Noir: Figyelj, ha már másra hivatkozol, legalább hivatkozz jól :D

"szerinte elég sok kortárs filmre és karaktereire jellemző."
Pl.?
Én most így hirtelen nem érzem, hogy olyan rengeteg kortárs filmes akarná kinevettetni a burzsoáziát.

Deepblue Noir (törölt) 2014.01.18. 19:42:54

@danialves:

nem ilyen szoros értelemben. szerinte nagyon sok mai film a készítők egotripje, ők maguk, akárcsak karaktereik szűklátókörűnek, más emberek/rétegek problémáira érzéketlennek mutatkoznak, ha kritizálják is a közép vagy felsőosztályt az általában felszínes és hamis, ráadásul képmutató is, hiszen belőlük élnek, sok esetben kritika ide vagy oda, kifejezetten törleszkednek hozzájuk, a szűk filmes berkeken kívül eső világ ábrázolása gyakran irreális, papírvékony, hiteltelen figurák, hiszen a filmkészítők nem ismernek szinte semmit a saját kis világukon kívül.
ehhez járul még a lapos vizualitás és a hideg, lélektelen megközelítés.
számára pl. sofia coppola, linklater, k. lonnergan, baumbach, allen, az új (de nem a régi) scorsese, spike jonze, c.nolan, nem sorolom a rengeteg alkotót, mind-mind beleillenek ebbe a képbe, ki így, ki úgy.

"Lots of good film but also lots of not-so-hidden-agendas without depth, imagination or feeling. Values from the humanities persist yet struggle for attention over narcissism, nihilism, greed and retrograde esthetics. Only adventurous moviegoers saw the best films, everyone else saw hype"

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2014.01.18. 19:59:11

@Deepblue Noir: Ez szerintem valamennyire minden író problémája, mindenki csak arról tud írni, amit ismer, nyilván te vagy én sem tudnánk a dél-afrikaiak mindennapjairól egy hiteles filmet készíteni.

A Frances Ha-ból tényleg nagyon ez jön le, meg Allen filmjeiből is, de ez szerintem csak azokra vonatkozik, akik tényleg ilyen dolgokra reflektálnak. Pl. Jonze vagy Nolan szerintem sokkal általánosabb gondolatokat akar annál közölni, mint hogy osztályalapon lehetne ezek között differenciálni. Nem igazán látom, a Her vagy az Inception milyen szempontból lenne érzéketlen más emberekre. (Azt leszámítva, hogy nem a napi bevető megkeresése a szereplők problémája, de azért nyilván az sem jó, ha ebből áll egy film.)

De akár ellenpéldának ott van Blomkamp, Sean Ellis (Metro Manila), José Padilha (kíváncsi leszek most a Robocopra miatta), JGL a Don Jonnal...

Leonard Zelig 2014.01.19. 09:31:43

Az azért durva, hogy a Frances Ha-t Woody Allen rovására írjuk, de elég szar W.A. utánzat volt, ez tény.

Shopping 2014.01.19. 15:26:51

"Woody Allen nem tartozik különösebben a kedvenceim közé"

Nekem sem, különösen azután hogy a saját lányával házasodott össze.

Azt hiszem ez beteges, törvénytelen ( másoknál).

/lehet hogy "csak" az örökbefogadott lánya, de gondolj bele. Örökbe fogadsz vkit, gyerekedként felneveled----majd megdugod./

okádék

Leonard Zelig 2014.01.19. 22:42:43

@Shopping: Milyen eredeti hozzászólás, ezt még senki nem írta le rajtad kívül Woody Allenről. Mondjuk, közöd nincs hozzá, kit vesz el, közöd nincs hozzá, hogy kit fogad örökbe, sőt, olyan beteges perverziói lehetnek, amilyet csak akar, ez magánügye, itt a filmjeiről kéne beszélni, de nyilván ahhoz nem tudsz hozzászólni, mert egyet sem láttál a nagy okádás közben.
süti beállítások módosítása