Figyelem! A kritika készítése közben egyszer-kétszer elszaladt velem a ló, így a néhol bekövetkező kissé csúnya szóhasználatért nem vállalok felelősséget, mert ez a film teljességgel megérdemel minden formájú és mértékű szidalmazást.
Tegnapi alanyommal ellentétben a Rob Zombie féle Halloween második felvonása már nem remake, hanem a franchise kvázi újragondolása. Ez azonban közel sem sült el jól, hisz az első rész amúgy elég alacsony szintjét sem sikerült elérnie.
A film főhőse Laurie (Scout Taylor-Compton) , aki az egy évvel ezelőtti mészárlások egyik főszereplőjeként, Michael húgaként éli megtört mindennapjait. Haddonfieldben látszólag minden nyugodt, a Halloween közeledtével már alig emlékszik valaki a vérgőzös Myers hadjáratára, akinek bár holttestét nem találták meg, az emberek halottnak hiszik. Azonban tévednek, hisz Michael még él (mert természetesen halhatatlan..) és újra akarja egyesíteni családját.
A Halloween 2 egy baromi hangulatos felütéssel indít: Laurie a kórházban ébred, Michael pedig a hullaszállítókkal végez brutális módon. Aztán a két szál találkozik, és látszólag Carpenter '81-es második része elevenedik meg, szürke szűrővel és literszámnyi művérrel nyakon öntve, a The Moody Blues baromi jó zenei aláfestésére. Azonban ezután következik az első szemen köpés Zombie tolmácsolásában: kiderül hogy ez az egész egy álom, amely 20 perces prológusként tulajdonképpen funkcionálatlan.
Az ezután felvett történeti fonál már a valódi cselekmény, sajnos. Kiderül ugyanis, hogy Michael egy nagy szakállú csövesként tengeti mindennapjait, anyja és egy fehér ló látomásának társaságában. Ez volt Zombie második, és egyben legnagyobb hibája. Michael Myers ugyanis a második filmben inkább bazári idiótaként, mintsem hidegvérű gyilkosként van jelen, a megmagyarázhatatlan halhatatlansága pedig komoly tőrt döf Zombie racionális emberi-psziché fejtegetésébe, amely már alapjáraton hülye alap egy szabdalós-slasherhez.
A film tehát már alapjában véve omlik össze, de ezen felül is akadnak igencsak komoly negatívumok, amelyek szintén a rendező-forgatókönyvíró nyakába varhatóak. Zombie ugyanis a látványos halálmegoldásokon kívül semmit sem tud letenni az asztalra; a karaktervázlatai üresek, a látomások irritálóan fapadosak, maga Myers meg (mint már mondtam) egyszerűen erőtlen, hisz ki tudja Őt komolyan venni hatalmas szakállal, miközben döglött kutyát falatozik? Na meg azért arra is kíváncsi lennék, ki volt az az IQ harcos , aki úgy gondolta hogy minden késdöfésnél a gyilkosnak (!) kell idióta nyögő hangot kiadni.
A Halloween 2009-es második része maga a nézhetetlen katasztrófa. Ha nem lenne az első húsz perc, a film gyakorlatilag értékelhetetlen lenne, hisz egy szereplőért sem tudtam szorítani, a gyilkolászás 0 feszültséggel jár, az erőlködő látomások, meg az "egyesítsük a családot, mert az milyen jó lesz" történeti szál meg egyszerűen feleslegesek. Azt meg már meg sem említem, hogy mivel Michael halhatatlan, felesleges minden próbálkozás a megölésére, a lezárás tehát az első 15 percben már borítékolható. Senkinek nem ajánlom.
2/10