Imádom a slashereket, hiszen a horror ezen műfaja az, amely a legjobban megfog, bár általában az újabb filmeket már nagyon elrontják a készítők. Az első ilyen slashernek a Halloweent tartják (korábbi kritikám róla) amely 1978-as megjelenésekor hatalmas port kavart, de a mai nézők igényeit is kielégíti. Mint minden korábbi horror klasszikus, a Halloween is megélte a remake-t, amelyet Rob Zombie 2007-ben varázsolt a vászonra.
Michael Myers 10 évesen (Daeg Faerch) az anyján és kishúgán kívül az egész családját hidegvérűen lemészárolja, Halloween éjjelén. A fiút elmegyógyintézetbe zárják, és Dr. Samuel Loomis (Malcolm McDowell) kezelése alá kerül. Michael azonban 1 év kezelés után újra öl, ezúttal egy ápolót. Ezek után 15 évig szótlanul ül zárkájában, egészen átszállításáig, amikor az ápolóit és felügyelőit brutálisan kivégezve kiszabadul, és Haddonfield felé veszi az irányt, hogy megkeresse húgát.
Mint korábban említettem, a filmet Rob Zombie rendezte, neki köszönhetjük a (szerintem) baromi szar 1000 halott háza filmeket, valamint a Tarantino-Rodriguez Grindhouse projektből is oroszlánrészt vállalt. Hogy megmondjam az őszintét, szerintem Zombie hatalmas hibát követett el azzal, hogy Michael történetét a kezdetektől vázolta fel, hisz pont ezzel öli ki azt a hátborzongató szikrát, amely az eredeti film magját adta. Myers pont azért volt félelmetes, mert Őt egyáltalán nem - indokait pedig csak részben ismertük meg, nem lehetett emberi tulajdonságokkal felruházni.
Itt viszont kap egy komoly háttérsztorit, megismerjük zökkenőkkel és mocsokkal teli gyermekkorát. Ezzel az újítással az előbb említetten kívül még egy hatalmas hiba akad, mégpedig maga Michael. Az ifjú pszichopata karaktere ugyanis rendkívül hatásvadász, idegesítő és ütni való, az Őt alakító Daeg Faerch pedig egyáltalán nem tudja elkapni a karakterét, és rikácsoló idiótaként mozog a vásznon. Rajta csak az anyja mutat túl , hisz fia hiába megölte az egész családot, Ő aranyos kis srácként babusgatja, mintha semmi sem történt volna.. A másik szembeötlő dolog az, hogy bár mindent próbál megmagyarázni a film, a legnagyobb baromságokra még mindig nem adott kellő felvilágosítást: Michael miért olyan erős, és hogy-hogy halhatatlan?
Szerencsére a fiatal gyilkosunk irritáló problémájára megoldást kapunk a film felénél, hisz a kicsi Michael felnő. De ezután sincs átütő erő a karakterében, mert egyszerűen nem tud hatást kelteni úgy, hogy láttuk az arcát , hallottuk a hangját és ismerjük a célját. Ezzel pedig menthetetlen léket kap a produkció, hisz Myersen kívül csak Dr. Samuel karaktere érdekes, akit bár McDowell baromi jól alakít, de szökőévenként egyszer szerepel. Rajtuk kívül pedig senkivel nem lehet szimpatizálni, hisz általában ha valaki a képernyőre kerül, Michael 1-2 percen belül végez vele, kivéve a főszereplő csajt, aki egyszerűen súlytalan és érdektelen, nem zavart volna az sem, ha a film felénél kisétál a sztoriból.
A 2007-es feldolgozás tehát elképesztően felesleges és erőltetett, a mérsékelt gore elemeken és a sokszor jól eltalált zenéken kívül mást nem tud felmutatni. Ez pedig hatalmas probléma, hisz feszültség és szimpatikus karakterek nélkül nincs túl sok jó horror, és ez alól mai alanyom sem kivétel.
4/10
(Holnap jön a 2. rész kritikája)