Mindig keresem a rejtett gyöngyszemeket a világ filmes univerzumában. Amikor elolvastam az első ajánlásokat a Kelepce című alkotásról, és rápillantottam a benne szereplő színészek listájára, arra gondoltam, hogy "micsoda rejtett drágakőre bukkantam"! A film megtekintése után meg kellett állapítanom, hogy előzetesen azért kissé túlbecsültem a produkciót. Viszont csalódásnak semmiképpen nem nevezném az élményt, amit a mozi nyújtott.

A történet szerint egy furcsa bűnöző testvérpár, Addison (Eric Bana) és Liza (Olivia Wilde) nagy adag rabolt pénzzel a táskájukban autóbalesetet szenvednek valahol az USA északi szegletében. A sofőrük és a kocsijuk is kipurcan, az arra járó, a balesetet bejelentő rendőrt pedig rövid úton lelövik. Némi tanakodás után arra jutnak, hogy talán ha szétválnak, nagyobb esélyük lesz elérni a menekülést jelentő kanadai határt. Miközben mindketten a saját útjukat járják a téli hidegben és a hóesésben, a börtönből éppen szabaduló Jay (Charlie Hunnam) is észak felé tart a szüleihez (Sissy Spacek és Kris Kristofferson), hogy a családjával töltse a hálaadást. Az indulása előtt azonban az egykori boxoló Jayt hirtelen természete és súlyos ökle bajba sodorta: korábbi edzőjével összeszólalkozott, és egy elfajuló verekedésben meg is ölte. A hatóságok által űzött szereplők és egy kisvárosi rendőrfamília sorsa különös módon fonódik egybe.

A Kelepce megint csak arra jó példa, hogy az ígéretes összetevők nem feltétlenül eredményeznek kiváló filmet. A mozi tele van pozitívumokkal: a történet izgalmas és csavaros; a színészek igazán jól teljesítenek; a párbeszédek feszültséggel teliek és szórakoztatóak (a kedvencem Eric Bana és Sissy Spacek közös jelenete, frenetikus); valamint a rövid, de erőszakos akciók is a helyükön vannak. A főbb szereplők mindannyian sajátos lelki sérüléseket szereztek a múltban, emiatt egyáltalán nem fekete-fehérek, kifejezetten érdekesnek éreztem őket. A rendezés és az operatőri munka is dicsérendő, a film valóban pompásan néz ki. A zene funkcionális, nem különleges, de megfelelő.

Mindezen elemekből azonban mégsem áll össze egy igazán kiemelkedő minőségű egész, egy "nagy" film. A viszonylagos kudarc okát nem pusztán a menet közbeni kisebb hiteltelenségek és logikai buktatók adják (pl. Liza és Jay kapcsolata egy ilyen, kifejezetten támadható, neuralgikus pontja a produkciónak), hanem a kurtának és kapkodónak ható finálé is. A mozi vége felé az addig ügyesen teljesítő direktor, Stefan Ruzowitzky keze megremeg, és nem tudja teljes mértékben teljesíteni a vállalását. Nagy számú, karakteres szereplői közül csak kevesen kapnak a történetükhöz és habitusukhoz méltó, a nézőt rendesen kielégítő lezárást. Bizonyos sorsok csúnyán elsikkadnak, ami nem tesz túl jót az összképnek.

A film végig a thriller és a dráma határmezsgyéjén egyensúlyoz, hol egyik, hol másik irányba billegve. A végjáték sajnos ebből a szempontból is felemás, a feszültség nem kulminálódik kellőképpen a finisben, és az igazi léleknemesítő katarzist sem tudtam átélni. Némi tanulságon kívül mást nem kap a néző útravalóul a stáblistához...

...legalábbis első pillantásra. Azonban, mielőtt felületesen ítélkeznénk a film felett, érdemes egy kicsit jobban belegondolni a szereplők jellemébe, akik szinte kivétel nélkül valamilyen ellentmondásos apa-gyermek kapcsolatban sínylődnek/sínylődtek. Addison, Liza, Jay, és a fiatal rendőrnő, Hannah (Kate Mara) is olyan terhet cipelnek, ami végső soron az apjukhoz kötődik. Nagyon tanulságos az a történetszál is, amikor Addison magányos igazságosztóként, brutális eszközökkel tesz rendet egy erdei kunyhóban, ahol az erőszakoskodó apuka terrorizálja a családját. A mozi története lépten-nyomon visszatér valamilyen formában ahhoz a kérdéshez, hogy milyen nagy is egy apa felelőssége: jó és rossz mintát is átadhat a fiának (vagy Hannah esetében a lányának), szándékosan vagy akár szándékán kívül is, és az elvárásai borzasztó terhet jelenthetnek az utódjának.

Mindent egybeszámítva megállapítható, hogy igazán kerek és maradandó élményt nem ad a film, de jellegzetes karakterei, számos feszültséggel teli momentuma, és elgondolkodtató mögöttes tartalma miatt érdemes neki egy esélyt adni.

7/10

A Kelepce teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán