Előre szólók: a mai két filmünk tagadhatatlanul a trash kategóriában versenyzik. Mindenki, aki igényes rendezői munkára, blockbustereket megszégyenítő látványra vagy netalántán épkézláb történetre vágyik, messziről kerülje el ezt a páros cikket. Én szóltam! Indul a szarvihar!
Frankenstein vs. The Mummy (2015)
Egy trashfilm akkor tekinthető relatíve jónak (finomítok: bizonyos réteg számára élvezhetőnek), ha agyament túlzásokkal van teli. A szennyfilm jellemzője nem csupán az igénytelenség, hanem az idióta ötletek maximális túlhajtása is. A Frankenstein vs. The Mummy pont ebben az aspektusban vall kudarcot. A két archetipikus horrorszörny egymásnak feszülése még akár élvezetes is lehetne, ha az alkotók nem húznák el az utolsó pillanatig a várva várt összecsapást, és a titánok harca nem merülne ki egy-két fantáziátlan pankrátorjelenetben - amelyek jó részét sajnos már az előzetes el is lőtte.
Az alkotás tehát túl későn és túl ötlettelenül lövi el a puskaporát, így a néző számára csak az erőltetett történet, a fárasztó forgatókönyv, a gyenge színészi játék, a közepesen fostos maszkmesteri munka, és a feszültség szinte teljes hiánya marad. Szimpatikus szereplőkkel nem bír a film, Frankenstein doki karaktere (Max Rhysen) borzasztóan irritáló, a női főszereplő (Ashton Leigh) totálisan semmilyen, a többieket meg hagyjuk. A mű kevés számú pozitívumai közé tartozik az egyik gonosszá váló mellékszereplő, Walton professor (Boomer Tibbs) szörnyeket megszégyenítően parás fejszerkezete (egyáltalán nem jó színész, de kifejezetten félelmetes képe van az öregnek), valamint egy-két brutkóbb gore momentum.
A film rendezőjének, Damien Leone-nak ajánlom, hogy tanulmányozza kicsit a Freddy vs. Jason című alkotást. Egy igazi bűnös élvezet crossover valahogy úgy néz ki, mint az a film...
3/10
A Frankenstein vs. The Mummy teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
Gingerclown (2013)
Ejj, a fene egye meg, mi magyarok még a szart is tudjuk szarul csinálni! A magyar retro-horror produkciónak készült Gingerclown egy igazi filmtörténeti katasztrófa, vizuális atomvillanás, forgatókönyvírói tömegpusztító fegyver. Olyan mértékű csalódás, melyet még egy magamfajta habzó pofájú horrorfan sem tud élvezni, pedig én aztán a leginkább megvetett trash horrorok szentségtelen csecsén nevelkedtem (elég, ha annyit írok, hogy számomra az év filmje eddig a Wyrmwood).
A - mára már sajnálatos módon bezárt - Budapesti Vidámparkban forgatott förmedvény aligha nevezhető élvezhető alkotásnak. Maguk az árnyékba boruló díszletek még pofásak is, viszont minden más hibádzik ebben a műben. A színészi játék valami elképesztően kínos, a szereplők mindennek titulálhatóak, csak hitelesnek nem. Hatvani Balázs rendező-forgatókönyvíró nagyon hanyag munkát végzett a színészek instruálásával, és a párbeszédek megírásakor, valamint a történet kiötlésekor sem remekelt. Se füle, se farka az egész forgatókönyvnek, hőseink ide-oda vetődnek a vidámparkban, csupa sületlenséget beszélnek, a velük megeső egyes epizódok pedig teljesen felcserélhetőek, szinte semmiféle kohézió nincs az események között. És ami a legrosszabb, hogy az egész végtelenül repetitív és unalmas.
A fekáliából álló tortán a habot a filmben megjelenő szörnyek jelentik. Komolyan mondom, az 1981-es Gonosz halott gyurmadémonai még másnaposan felébredve is félelmetesebb szörnyeket fosnak, mint a Gingerclown oldschoolnak szánt, csiricsáré maszkokkal-bábokkal megjelenített rémségei. A bajok csak tetéződnek akkor, amikor ezek az izék megszólalnak... ennyi fárasztó hülyeséget már régen kellett elviselnem. A "kedvencem" Nelly, a Pókasszony volt, aki - SPOILER ON - érthetetlen társasjátékot játszik zsákmányával, ahelyett, hogy megölné... és amikor a rém veszít ebben a játékban, ad egy sörétest az áldozatnak, és megkéri, hogy szépen puffantsa már le... - SPOILER OFF - ez ám az elegáns dramaturgiai megoldás, nem igaz?
A humor sem menti meg ezt a produkciót. Ez a film nem komédia, ez kérem tragédia. Egyetlen példa: nem elég, hogy az évtized legrosszabb vicce szerepel az alkotásban, de ezt a viccet a teljesen művi és ultrabéna fináléban meg is ismétlik!
El nem tudom képzelni, hogy egyébként legendás múlttal rendelkező B-színészek (Tim Curry, Lance Henricksen, Michael Winslow, Brad Dourif, Sean Young) hogyan adhatták nevüket és hangjukat ehhez a rettenethez - mondjuk az arcuk azért nem látszik, szóval lényegében csak "szinkronizálták" a megjelenő bábszörnyeket.
Nem folytatom tovább. Ha magyar horrort akartok, ezerszer inkább a Bodom, mint ez a szégyenletes borzalom.
2/10
A Gingerclown teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
