Nehéz igazán jó és friss akciómozikat találni a filmkínálatban. Ennek oka legfőként a mostanság oly divatos nosztalgiahullám, amelyet a Stallone-féle Feláldozhatók sikere keltett, valamint nagyban közrejátszik a minőségromlásban az a tény is, hogy rendkívül sok produkció nincs tisztában az akció-film határaival, valamint a készítők a valódi szórakoztatás helyett leginkább a pénzszerzést tűzték ki célul. A mai alanyom az előbb felsorolt tényekből szinte mindegyiket magán viseli, mégis egy egész jó film kerekedett belőle.

Max Lewinsky (James McAvoy) megszállott nyomozó, aki Jacob Sternwood (Mark Strong) elit-bűnöző üldözése közben lövést kap a lábába, melynek következtében a rabló elmenekül. 3 évvel később főhősünk még mindig az akció sérüléseit nyögi, munkájában rosszul teljesít, élete pedig látszólag értelmetlen és kiüresedett lett. Azonban mikor Sternwood újra a városba érkezik, minden megváltozik : Max új erővel veti bele magát a bűnöző üldözésébe.

Az Üdv a mocsokban egy tipikus angol eleganciával készült film, amely ugyan rendkívül sok hibát tartalmaz, összességében szórakoztató , pörgős és rendkívül akciódús. Ennek ellenére nem lehet szó nélkül elmenni az egyértelmű hiányosságai mellett, mert ezek nélkül egy igazán maradandó akciómozi lehetett volna. De sajnos így csak egy klisékbe temetkező film maradt, ez pedig legfőképp az író-rendező Eran Creevy "érdeme" , aki korábban a Shifty című drámával vetette észre magát a brit filmvilágban. Creevy itt koránt sincs a helyzet magaslatán, a forgatókönyv kapkodó, az akciójelenetek felületesek és gyakran gyengén koreografáltak, maga a film története pedig jócskán túlbonyolított és feleslegesen rágják a néző szájába azokat a fordulatokat, amelyeket ezelőtt már legalább tízezer mozi eldurrogtatott. Ezen felül a szkripttől ne várjuk el a vaslogikát sem, külön poén például az, hogy az állítólagos szuper katona úgy bánik a fegyverrel, mint valami 12 éves idióta.

A filmnek azonban vannak elvitathatatlan érdemei is. Ilyen például a gyönyörű operatőri munka, amely tűéles képekkel, hideg színekkel és esős jelenetekkel építi fel a tipikus angol atmoszférát, valamint a rendkívüli pozitív erények sorát erősíti a Strong – McAvoy páros játéka és karaktereik kidolgozottsága, kapcsolata.

A Welcome to the punch akkor lehetett volna jobb, ha Creevy rendező kicsit többet dolgozik a forgatókönyvén, átgondolja a szálakat és nem kavarja össze-vissza az amúgy rém egyszerűen is előadható sztorit. Azonban szerencsére ezekkel a hibákkal együtt is élvezhető a film, amelyet lelkiismeret furdalás nélkül tudok ajánlani egy jó kis délutáni szórakozásnak, de többre aligha lehet jó.

6/10