A sorozat szekere véglegesen kátyúba került. A rajongók száma csökkent, a legenda halványulni kezdett. A producerek kénytelenek voltak hideg fejjel átgondolni a lehetőségeket: vagy párás szemmel merengenek a soha vissza nem térő dicső múlton, vagy hallgatnak az idők szavára, és a továbbiakban a Star Trek legenda néhány vonását megőrizve széles nézőközönségnek készítenek profi blockbustereket. Érthető módon az utóbbi mellett döntöttek (a filmek az álmok mellett azért a pénzről szólnak elsősorban, ezt ne felejtsük el!), ezért körbenéztek a tévés piacon (miért ott? mert új designhoz új direktor kell, akinek megvan a kellő tapasztalata, de még nem kényelmesedett el, ilyen pedig mostanában a tévében van elsősorban a fantasy területén) , hogy ki az, aki alkalmas arra, hogy ledirigálja a teljes stílusváltást. És felhívták J.J. Abramst. A többi pedig már történelem..
A film a Star Trek hagyományoknak megfelelően azzal kezdődik, hogy egy csillaghajó végveszélyben van. A fedélzetet kiürítik, a kapitány (Chris Hemsworth még a Thor előtt, de a szerep ugyanaz: jól kell kinéznie és semmi több, ez pedig nagyon megy neki) éppen szülő felesége is elér egy mentőhajót, még hallja, hogy felsír a fia, akit James Tiberius Kirknek nevez el, majd hősi halált hal. Telnek az évek, James Kirk (Chris Pine-nak a karizma rendben, de a karizmáját elhagyta valahol az űrben) némi verekedés után a Csillagflotta kiképzőbázisán találja magát, olyan évfolyamtársakkal, mint Bones (Karl Urban meglepően jó, nem is értem, miért tűnt el annyira a Gyűrűk ura után..), és Uhura (Zoe Saldana nem mondhatnám, hogy a szépségén túl bármit is hozzátesz a filmhez). Mozgalmasan telnek a fősulis évek, csak egy parancsnok keseríti meg Kirk életét: Spock (Zachary Quintot nem tudom ki választotta ki a szerepre, de hogy nem méltó Nimoyhoz az biztos, a közepesnél jóval gyengébb színész). Természetesen jön a szokásos rosszfiú Eric Bana személyében, akinek magántermészetű problémái vannak Spockkal, ezért elpusztítja a Vulkánt, vagyis ideje, hogy az Enterprise kezdő tisztjei elinduljanak első útjukra..
A film nagyon szórakoztató, humoros, és nem mondhatnám, hogy hiányt szenvedünk akcióban és látványban. Azonban a folyamatos pörgés, a csúcsra járatott akciók között valahol elvész a történet, a karakterek kibontására nincs idő (buli van, ugye, ki ér rá ilyesmikre..), ezért csak kapkodjuk a fejünket, próbálunk valami fogódzót találni a látványorgiában, de aztán egy idő után feladjuk, hátradőlünk, és csak simán nézünk ki a fejünkből, és rájövünk, hogy ez jó nekünk (végül is erről szól egy jó blockbuster, nem?).
A rendezés elsőrangú, J.J. érdeme, hogy új életet lehelt a sorozatba, emészthetővé tette a széles nézőközönség számára. Ugyanakkor ezzel egyidőben eltűnt az a családias érzés is, ami mindig áthatotta a filmeket, ez bizony kőkemény profizmus, minden mozdulat és kép kiszámított, ugyanakkor mégsem művi.
A színészek középszerűek, azonban olyan jól meg van írva a szerepük, hogy ez nem zavaró, korrekten ellátják a feladatukat. Eric Bana szokása szerint teljesen felejthető, vagyis továbbra sem sikerült egy igazán jó főgonoszt találni. Leonard Nimoy egy rövid cameo erejéig visszatér a filmvászonra (hát igen, nem múltak el felette sem láthatatlanul az évek, de azért jó volt újra látni..), és simán leiskolázza az utódokat.
Hardcore rajongói szemmel nézve a film többször is a blaszfémia határát súrolja (J.J.,! Spock nem verekszik! nem csajozik! a Csillagflotta nem hülyék gyülekezete, akik vakon belerohannak a csapdába, egy tisztnek soha nem lehet fontosabb a családja, mint a hajó stb. stb), ezért első körben a dühöngés biztos (tapasztalatból beszélek, amikor Spock megütötte Kirköt, én szó nélkül kimentem a moziból annak idején), azonban ha eljutunk odáig, hogy ez egy szórakoztató film, amelyhez a Star Trek univerzum csak az alapot adja, ellazíthatunk, és nagyon jól szórakozhatunk a filmen. Fogjuk fel úgy, hogy a körítés más, de az Enterprise és a végtelen űr ugyanaz, és mi továbbra is ennek a végtelenjét járhatjuk, remélhetőleg még jó hosszú ideig.
Szép volt J.J., korrekt blockbustert hoztál össze, csak így tovább, már számoljuk a perceket az új film bemutatójáig!
8/10