Új, Zs kategória nevű rovatunkban olyan filmeket mutatunk be, amelyeket egyszerre érdemes és fájdalmas megnézni.
Szeretek rossz filmeket nézni. Gyerekként is rengeteget kellett végigszenvednem, azonban pár éve néha-néha bűnös élvezet alapon megnézek egyet-kettőt szándékosan is. Nyilván az ilyen alkalmak nagy részében ez barátokkal, intenzív sörözés mellett történik; volt, hogy egész maratonokat tartottunk (pl.: Kémkölykök-filmek, Neil Breen-trilógia), de arra kellett rájönnöm, hogy nagyon nehéz egy idő után olyan rossz filmeket találni, amiket valamilyen perverz módon lehet is élvezni, akár ivós játékkal karöltve. A Halálos Felfedezés pedig ilyen.
Ha a „jó rossz” vagy az „olyan rossz, hogy már jó” film kategóriáról beszélek, legtöbbeknek rögtön a Tommy Wiseau-féle The Room ugrik be, kevésbé mainstream példák a már említett Neil Breen filmek, vagy a freddyD által bemutatott és hírhedtté tett Kivérezve. Ez viszont egy elég hamar kimeríthető forrás, keresgélni pedig nem könnyű. Persze, le lehet listázni iMDB-t vagy torrentoldalakat úgy, hogy a legalacsonyabb értékelésű filmeket dobja fel, és így is lehet szemezgetni (ilyen is előfordult), de ez csak egy esetleges megoldás. Ha valaki több időt és energiát akar áldozni egy ilyen teljesen értelmetlen hobbira, annak ki kell vetkőznie magából, és az internet legmélyebb bugyrainak fórumaiban érdemes keresgélnie. Vagy csak meg kell kérdeznie a hasonlóan mazochista barátait. Hozzám ez utóbbi útján jutott el a Halálos Felfedezés.
Történetünk szerint Ike Watersnek, a nagyvárosi nyomozónak főnöke utasítására vidékre kell utaznia, miután egy letartóztatásért majdnem az életével fizet. A kényszerpihenőt arra használja, hogy felkeresse régi társát, Statson Averyt, aki a várostól nem messze fekvő Greentownba vonult vissza. Greentownban Ike megismerkedik a veszélyes és vonzó Renée Dupa-val, valamint szép lassan elkezd előtte kibontakozni egy sokkal veszélyesebb és nagyobb bűnügy, mint ami miatt pihenni küldték. Ike nem tudja, kiben bízhat meg és kiben nem, többször az életére törnek, és már abban sem biztos, hogy Statson nem változott-e meg túlságosan nyugdíjas évei alatt. Eközben párhuzamosan fejlődik Ike és Renée szerelmi viszonya, valamint lehull a lepel Statson és Renée közös múltjáról is, ami Ike-ot még több kétség közé veti.
Ezt elolvasva nem tűnik nagy durranásnak a film, igazi gagyi B (vagy inkább C) filmre van kilátás, ez az alkotás azonban sokkal több, mint aminek elsőre látszik. Aki ismeri a RedLetterMedia Best of The Worst sorozatát, az tudja, hogy körülbelül ott foglalkoznak hasonlókkal. Aki nem ismeri, annak annyit róluk, hogy a 80-as, 90-es években gyártott amatőr vagy félprofi, általában kazettára készült filmek elég sokszor kerülnek górcső alá náluk. A Halálos Felfedezés pedig pont ilyen.
A színészek (már, ha lehet ilyenről beszélni) fájdalmasan amatőrök, viszont Ike és Statson között ami történik, az komolyan mondom, a legrosszabb pornófilmből is ki lenne vágva és mégis zseniális a maga nemében. Amikor ők ketten beszélgetnek, a szájukba tett borzalmasan kínos szövegekkel, az pontosan olyan, mint egy ócska régi pornó, amiből kivágták a szexet, és csak a „történet” felvezetését látjuk. A magyar szinkron (mert ilyen is van!) ezt csak tetézi, nem véletlenül idézzük a számunkra most már örökéletű sorokat a barátaimmal állandóan. A karakterek önmaguk paródiái, és persze nem maradhatott ki a szerelmi vonal sem, de annyi csavart akartak beleerőltetni, Renée történetszála pedig annyira zagyva, hogy aki tényleg odafigyel a filmre, semmivel sem fog többet felfogni belőle, mint aki már a tizedik pohár bora után a padlón ülve gügyög. Az akciófilmek szerelmesei is örülhetnek, hiszen egy felejthetetlenül izgalmas és feszült (és majd’ öt percig tartó) autós üldözés és egy követhető, minőségi tűzpárbaj is bekerült a filmbe.
Nehéz megfogalmazni, hogy mitől működik a Halálos Felfedezés, én személy szerint már háromszor láttam, és mindig megnevettetett az amatőrségével és a párbeszédeivel. Aki ezen cikk után kedvet kap, hogy megnézze, és fogékony a hasonló alkotásokra, nem fogja csalódás érni főleg, ha társasággal, pár sör mellett rakja be. Én örülök, hogy végre sikerült itt a blogon hírt vernem ennek a méltatlanul elfeledett filmnek.
Az acélos 45 szavazat alapján perpillanat az iMDB-n 5.2 ponton álló (számomra 7 pontot érő) remekműben talán az a legmeglepőbb, hogy bár valamilyen okból kifolyólag Magyarországon is forgalomba került, az interneten ennek ellenére szinte lehetetlen infót találni róla vagy a színészekről. A Port.hu-n van egy szegényes profilja, Youtube-on pedig fellelhető az eredeti nyelvű előzetese. Fizikai (DVD) példány nagy ritkán felbukkan magyar apróhirdetéses oldalakon, de szerencsére egy hazai torrentmegosztó honlapon is fent van, és nem hiszem, hogy ez egy olyan film lenne, aminél bárkinek bűnösnek kellene éreznie magát, hogy ilyen módon jutott hozzá.
