Szívritmuszavarok / Arrhythmia (2017)
2017. szeptember 17. írta: hannigabi

Szívritmuszavarok / Arrhythmia (2017)

A Jameson CineFest csütörtök reggelére mélypontra kerültem. Az azt megelőző 3 napon Columbust leszámítva, szinte csak példátlanul rossz alkotásokat sikerült megtekintenem. Így olyan film undor kerített hatalmába, amilyet szerintem még soha nem életem át. Minden bizodalmam tehát a csütörtöki nap két ígéretes produkciójában, az A Ciambraban és a Szívritmuszavarokban volt. Főleg utóbbira voltam kíváncsi, az oroszok mostanában legyártottak pár igazán jó, rögrealista drámát, amiktől a rendszerkritika sem állt távol (Leviatán). Borisz Hlebnikov első nagyjátékfilmje pedig sikerrel emelt ki az apátia mocsarából és elérte, hogy ne keserű szájízzel hagyjam ott a 14. alkalommal megrendezett filmfesztivált.

arrhythmia3.JPG

Oleg egy fiatal és tehetség mentőorvos. A felesége, Katja a sürgősségin dolgozik. Nagyon szeretik egymást, de a nőnek elege van abból, hogy férje többet foglalkozik a betegekkel, mint házasságukkal, ezért úgy dönt, el akar válni. A magánéleti válságot csak tetézi, hogy Oleg új főnököt, akinek új szabályai ellehetetleníti azt, hogy normálisan, kellő időt tudjanak foglalkozni a betegekkel. Így a férfi tesz ezekre, ő életeket akar menteni. Így a hullámok összecsapnak feje felett, így még inkább beletemetkezik a munkába, szabadnapjain pedig az alkohol mámorába menekül. Az élet értelmének keresése közben Olegnek és Katjának meg kell menteni kapcsolatukat és újra megtalálni az egymáshoz vezető utat.

A Szívritmuszavarok egy nagyon különleges alkotás, a szó legnemesebb értelmében. Hiszen témája, a magánéleti és munkahelyi válsággal küzdő kisember tragédiája nem új keletű, de az elmesélésének módja teljesen frissnek hat, és képes élethelyzetek, konfliktusok és emberi drámák egész sokaságát felvonultatni anélkül, hogy terejengőssé válna és elveszne az üzenete. Ezt pedig úgy éri el, hogy egy aprólékosan kidolgozott és egy nagyon szépen árnyalt főhőst állít a középpontba, a fókuszt végig rajtatartva. Oleg mindent megtesz a betegeiért, törődik egészségi állapotukkal, érzéseikkel, és a szabályokat is játszi könnyedséggel hágja át, ha emberéletekről van szó.

arrhythmia2.JPG
A magánéletében viszont sokszor igazi vesztesnek tűnik. Pár barátján és Katján kívül nem igazán szereti őt senki, amit java rész magának is köszönhet. A hétköznapokban nem nagyon érdekli más, csak a vedelés, és emiatt az illemszabályokat is képes felrúgni. De ettől függetlenül is minden pillantásából, minden apró gesztusából érezzük a mélyről jövő szeretet, amit felesége iránt táplál. Igazi cinikus alkat és általa lesz a produkció zavarba ejtően vicces. Jó pár dráma és komikum határán táncoló jelenet olyan kettősséget hordoz magában, amitől a néző gyakorta érezheti magát kínosan, de nem tudja megállni azt, hogy ne nevessen. Erre pedig csak a legnagyszerűbb darabok képesek.

Két karakterünk kapcsolatának viszályait Katja szemén keresztül láthatjuk. Együtt éljük meg vele kapcsolatuk szétesését, viszályaikat és élete minden keserűségét. Így pedig az alkotás nem állít minket válaszút elé a nő és a férfi között. Mind a kettejüket esendő, mindennapi problémákkal küzdő egyéneknek látjuk, az őket életre keltő színészek pedig brillíroznak a szerepeikben. És ez főleg Alexander Jacenkora igaz, aki hollywoodi világsztárokat megszégyenítő módon, finoman, érzékletesen közelít karakteréhez. Nem véletlenül nyerte el Karlovy Varyban a legjobb színésznek járó fődíjat.

arrhythmia.JPG
Az meg már csak hab a tortán, hogy kapcsolatuk szétesésének árnyékában ott bújik meg az egészségügy minden fonáksága. Az új szabályok, a rengeteg beteg a kevés mentős olyan lehetetlen helyzeteket eredményez, ami között megbújik egy-egy halálos eset. De a produkció még ezt is képes mély iróniával átitatva, egyszerre megmosolyogtatóan és végtelenül szomorúan átadni. Ezek közül is a legkiemelkedőbb a tömegverekedés áldozataira kitérő rész, ami a mű egyik csúcspontja. 

A Szívritmuszavarok tehát egy megindító dráma, amely padlóra küld, de fel is emel onnan, és egy kis idő elteltével hivatkozási alap kell, hogy legyen.  Borisz Hlebnikov mesterműve pedig egy életre bele kell, hogy írja magát a film történelemkönyvébe. Remélem, valamelyik forgalmazó érdemesnek fogja találni arra, hogy behozza Magyarországra, ugyanis ezt muszáj látni!

10/10

A Szívritmuszavarok teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (MAFAB) oldalán. 

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr6312869450

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása